Eger - hetilap, 1883
1883-02-22 / 8. szám
XXII. év-folyam 8. szám. 1883. február 22-én. Előfizetési dij: Egész evre . 5 írt — kr. Félévre. . . ! , 50 , Negyed évre . 1 „ 30 , Egy hónapra. — 45 , Egyes szám . — 12 „ Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyeeum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Vasúti ügyünk február végén. Daczára a hosszas és menthetetlen késedelmezésnek, mely ezen ügy körül az egri érdekeltség részéről történt, — még mindig lehet reményünk arra nézve, hogy Eger és érdektársai a nagy vasúti hálózatokba be fognak jutni. Egyrészről arról értesültünk, hogy a Károlyi-féle consortium. mely Egernek s érdek társainak ellenlábasa akar lenni, teljesen elszámitotta magát s már most tervével a teljes fennakadás stádiumába jutott; mert arra nincs kilátása, hogy tervezett vasútvonalára úgy kapna engedélyt, miszerint Eger városát kikerülhesse és mert ily engedély meg- • nyerése esetére sem rendelkezik elégséges pénzzel, a menynyiben az illető pénztársulat a költségeknek csak egy negyed részét kész elvállalni az Eger nélkül bizonytalan jövőjű vonal érdekében. November óta az ügyállás határozottan a Károlyi-féle consortiumnak hátrányára változott meg. Xov. 19-én Plger és érdektársai vasúti bizottsága azon kérdéssel fordult a nevezett consortiumhoz, várhat-e ez april végéig az alkudozással, a midőn vele Eger és érdektársai akkorra elkészülhető előmunkálataik alapján egyezkedhetnének. A válasz erre határozottan tagadó volt, oly értelemben, hogy: a Károlyi-féle consortium az előmunkálatokkal kész s a tinanci- rozással is valószínűleg januárra rendben lesz, mely utóbbi esetben már kora tavaszszal hozzá akar kezdeni tervezett vasútvonalának kiépítéséhez, tehát már akkor nem alku- dozhatik. Hanem bizony a Károlyi-féle consortium most, midőn már előttünk van a „kora tavasz,“ teljes fennakadásban találja magát, Ekkép remélhetni, hogy ama consortium az egriekkel való alkudozásra megint kénytelen lesz hajlandónak mutatkozni. Másrészről az egriekre nézve előnyös fordulat várható még egy oldalról. Ugyanis a „P. L1.“ szerint a bánréve- nádasdi keskenynyomú vaspályát az állam átveszi és szé- lesvágányuvá fogja átalakítani. Ha ez megtörténik: akkor az államnak érdekében fog állani az, hogy vasúti vonalainak két zsákutczáját, illetőleg e két zsákutczának két végpontját, melyek különben is nagyon közel esnek egymáshoz. — tudniillik Nádasdot és Egert, egy vasúti vonal építése által összekösse. Ha ezen összeköttetés egyszer létesül: akkor az államnak további érdekében fog állani, az eger-nádasdi vonal valamely pontjáról Kis-Terenne felé, Füzesabonyból pedig Karezag felé, vasutat építtetni. Ily eshetőségekkel szemben pedig mit várhat a Károlyi-féle consortium, mely az Egerrel való alkudozással tavaszig sem akart várni ? Azt, hogy a kormány, ha ugyan az állam érdekében álló vasúti politikát akar követni, nem is adhat engedélyt a kisterenne-kaál-karczagi vonalra, mely versenytársa lenne az állani érdekében álló kisterenne-eger- karczagi vonalnak. De ha a Károlyi-féle consortium a maga vonalára meg is kapná — Eger kikerülésével — az engedélyt: ezt oka volna idővel megkeseriilni; mert mihelyt az állam érdekében a nádasd-egri vonal kiépíttetik s ez maga után vonja az eger-karczagi és eger-kisterennei kiegészítést: akkor a kisterenne-kaál-karczagi vonal olyanná válnék, mely a belefektetett tőkének egy perczentjét sem hozná be jövedelműi. Az ügy ezen állásában azt hiszsztik, hogy a Károlyi- féle consortiumnak érdekében áll, az egriekkel alkudozni, s ki is egyezni, oly értelemben, miszerint a kisterenne-kar- czagi vonal Eger városán keresztül vezettessék. Városi ügyek. Egervárosának 1883. évi február 18-án tartott közgyűléséről A postahivatal helyiségének, a postafőnökség részéről bemutatott terv szerinti átalakítása engedélyeztetik, oly ezélból. hogy a közönség a postaküldeményeknek, az eddigi délutáni 3 óra helyett, már 2 órakor birtokába juthasson. Az átalakitás az állam részéről eszközöltetik, minek viszonzásául a város az eddigi helyiségeket 1884. octóber 1-től számítandó 10 évre az eddigi bérfizetés mellett, használatúi az államnál meghagyja. Az ipartanoda szervezésére vonatkozó ipartanodái bizottság véleménye, mely szerint az összeirt s osztályozott 307 iparos tanoncz részint az előkészítő, részint továbbá az 1-ső és 2-ik osztályba sorozandók, a bemutatott s összesen 2424 ftra menő költségvetéssel együtt, elfogadtatott, s egyszersmind a vallás- és közoktatásügyi minister, bizonyos mennyiségű segély kiutalványozására felkéretett. Ugyanez alkalommal egy küldöttség bízatott meg, hogy a kérdés alatti ipariskolák költségeinek honnan, s miként leendő fedezése, iránt mielőbb javaslatot készíteni szíveskedjék. Az 1883-ik évre szóló III. és IV. osztályú kereseti adó javaslatoknak elkészítéséhez Sir Gyula és Gyubek Lajos rendes, Károly Károly, és Barna Manó pedig póttagokúi megválasztattak. Végül az 1881-ik évi házi pénztári, s egyéb számadásokra nézve, az illető számadóknak a felmentvény megadatott. Ama bizonyos „Véleményről:“ a színház ügyében. II. Kevés helyen oly sok szó valóban ritkaság, mint ama bizonyos „Vélemény“ keretében. A parasztok kedvencz riadóját : az adóemelést mint mumust hajtogatja s ragozza minden passusában, mint ahogy a babonás szokta hányni a keresztet, ha éjfélkor megpattan a szószék ; vagy mint a konok nyárspolgár, ki nem akar kapacitáltatni s egy frázis vesszőparipájára ül. . . . Pedig a véleményező úr nehány szóval is elmondhatta volna argumentumait: törzsvagyon csonkítása, más életszükségletek, luxus. . . — Ezek közűi az elsővel foglalkozónk már, kimutatva, hogy a város törzsvagyona koránt sem csonkul, ha a Hosszu- pincze színházra fordíttatik ; vizsgáljuk most a többit. Tehát a városnak van sok egyéb szükséglete — vaspálya, kaszárnya, ipariskola, patakszabályozás, világítás, kövezés. . . A
