Eger - hetilap, 1883
1883-12-27 / 52. szám
489 való szent érzelem és azon forró óhaj által vezéreltetve, hogy Horvát- és Szlavonországok, melyek mostantól kezdve közvetlen vezetésem alatt állanak, tartós és nyugodt jóllétnek örvendhessenek. „Tevékenységemet azon alaptörvényre fogom alapítani, mely e királyságok államjogi helyzetét meghatározza, s e királyságoknak a lehető legtágabb autonómiát s általában minden jogosult nemzeti érdekeiknek kifejtését biztosítja. Magától értetődik, hogy a volt katonai határőrvidékre nézve azon beczikkelyezett legfelsőbb rendeletekhez fogom tartani magamat, melyeket ő cs. és kir. felsége az 1871. és 1881. években bocsátott ki, és a közös kormány akaratának megfelelőleg őrködni fogok, hogy a külön biztosított jogok sértetlenül megóvassanak és végrehajtassanak, valamint, hogy a képviselőknek e tartománygyiilésbe való lépésökkel az alkotmányos élet a volt határőrvidéken tényleg is foganatba lépjen. „Az autonómia és a fennálló törvények, azaz közvetlen hatásköröm keretén belül sok történhetik az ország nemzetgazdasági helyzetének javítására, a földmivelés-, ipar- és kereskedelem fejlesztésére, úgy hogy ezek e királyságoknak legáldásosabban javára szolgálhatnak, minek következtében annyira megáldott országunk ama kincsei kifejleszthetek és felvirágoztathatok. A mi azonban e kereten belől nem lenne létesíthető, azt bizonynyal készséggel meg fogja tenni a közös magyar kormány, melynek figyelmét minden alkalommal gondom lesz rávezetni egyik vagy másik kivánalom vagy szükséglet megvalósítására, és pedig nemcsak a legjobb akaratból, melylyel ez ország és lakossága iránt viseltetem, hanem a közös kormánynyal szemben vállalt kötelességem értelmében is. Ezt pedig uraim annál biztosabban elérhetjük, minél világosabban ki fog tűnni az önök működéséből: a Szt.-István koronájának országai együvé tartozásának érzete.“ II. A horvát országgyűlésen a túlzók nagy kravallt csináltak: a mérsékeltebb pártok tagjait árulóknak stb. czimezték. Zágráb, decz. 21. A tartománygyülés mai ülését Kresztics elnök megnyitván, az utóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése alkalmával Tkalcsics (Starcsevicspárti) képviselő azt kívánta, hogy a határőrvidéki képviselők által kiadott nyilatkozat szövege az aláírásokkal együtt a jegyzőkönyvbe vétessék. Kutzovics pedig azt a kivánatát terjesztette elő, hogy e kifejezés: „az őrvidéki képviselők nyilatkozata elvettetik“ — a jegyzőkönyvből kihagyas- sék. Az elnök azon megjegyzése után, hogy a jegyzőkönyvbe csakis tények vehetők fel. Kutzovics kivánatát visszavonta, Tkal- esicsé pedig elfogadtatott, mire a jegyzőkönyvet hitelesítették. A Starcsevics-párti Barsics és társai törvényjavaslatot terjesztettek elő, hogy a horvátországi pénzügyi hatóságok csak horvát körül- irással ellátott pecsétet használhassanak, és jövőben a rnagyar- horvát köriratos pecséttel ellátott minden intézkedés törvénytelennek tekinttessék. Loncsarics (nemzeti párti) és elvrársai indítványt nyújtanak be, melyben Starcsevics Dávid és Pdepics képviselőknek a ház és az elnök súlyos megsértéséért, nyilvános megfeddését és a tartománygyülés 8 üléséről leendő kizáratását kívánják. Az elnök indítványára ezen indítvány zárt ülésben tárgyaltatok. Zágráb, decz. 21. A tartománygyülés mai zárt ülése, mely déli 12 órától d. u. 2 óráig tartott, noha élénk viták voltak, mégis meglehetős simán végződött. A Starcsevics-pártiak elismerték ugyan, hogy igen messzire mentek, mindamellett a botrány okát az elnökségre igyekeztek hárítani. A többség részéről többen czáfolgatták a Starcsevics-pártiak álláspontját. Zsivkovics igen behatóan fejtegette annak helytelenségét, hogy az illetők ily módon akarják magokat a felelősség alól kivonni. Milialovics Károly erősen kikelt a Starcsevics-pártiak ellen, kiemelvén, hogy ily eljárás a nemzet becsületét meg fogja bélyegezni, és aláássa a tartománygyülés tekintélyét; az utczai politika és a karzatokkal való kaczérkodás pedig az alkotmányos életet kompromittálja. Khuen-Héderváry gr. bán a zártülésen annak kezdetétől végéig volt jelen. Délután negyed 3 órakor a nyilvános ülés ismét megnyittatott. Kresztics elnök jelenti, hogy Loncsarics indítványa holnap reggel tartandó ülésben szavazás alá fog bocsáttatni. A többség elhatározta, hogy ha ez alkalommal vita keletkeznék, abban nem fog részt venni. Zágráb, decz. 22. A tartománygyülés mai ülését Sram alelnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg. A kormányt Khuen-Hé- derváry gróf horvát bán és Yoncsina osztályfőnök képviselik. Majdnem valamennyi képviselő jelen volt az ülésen. A tanulók karzata be van zárva: a másik két karzatot a hallgató közönség szorongásig megtöltötte. Az utolsó ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, megkezdődött a tárgyalás. Loncsarics indítványához Bartolovits (pártönkiviili) és társai módositványt nyújtanak be, mely szerint a botrány okozói csupán jegyzőkönyvi feddéssel büntetendők. — A ház e módositványt Loncsai'ics indítványával együtt tárgyalta. A szavazásnál 56 képviselő „igen“-nel, 22 „nem“-mel szavazott ; tizenöten nem szavaztak. Loncsarics indítványa tehát szótöbbséggel elfogadtatott, Bartolovicsé pedig elvettetett. Az indítvány ellen a mérsékelt ellenzék szavazott. A Starcsevics-pártiak és a végvidéki tiltakozók nem szavaztak. Szavazás után Starcsevics Dávid gúnyosan mondott köszönetét a többségnek Ítéletéért. Pilepics és Starcsevics kizáratása a jövő üléstől kezdve lép érvénybe. politikai heti szemle. A német trónörökös Rómában járt, hol előbb az olasz király által ünnepélyesen fogadtatott s aztán látogatást tett a római pápánál. A német trónörökös vatikáni látogatásáról a „Moniteur de Rome“ ezeket Írja: „A leghatalmasabb monarchiák egyike jövendő uralkodójának látogatása, e világ legnagyobb erkölcsi hatalma képviselőjénél, a pápaság iránt mutatott hódolatnak tekintendő, mely reményt nyújt Poroszországnak az egyházi békére.“ A „Moniteur“ ezután azon látogatásra emlékeztet, melyet III. Frigyes Vilmos VII. Pius pápánál tett és sajnálja, hogy XIII. Leo nem rendelkezik elég szabadsággal arra, hogy a német trónörököst azon pompával fogadhassa, melyet VII. Pius kifejtett. „Ámde a trónörökös megértette a pápa helyzetét, tiszteletben tartotta történelmi jogait. Azt állítják, hogy ez az utazás Európán keresztül nem egyéb, mint külszerü nyilvánulása és betetőzése azon szövetségnek, melyet az európai monarchiák az elvetemült demokraczia ellen kötöttek, melyet egy nagy államférfi hozott létre. E szövetségben a pápaságnak a főhely ajánltatott meg ; úgy látszik uj higgadtabb, gyümölcsözőbb korszak kezd megindulni. anélkül, hogy bármely jog megsértetnék és bárminő prae- cedens alkottatott volna. Üdvözöljük e napot, mint a titkos remények napját, meglévén győződve arról, hogy a német trónörökös a pápával tartott beszélgetése alkalmával megbizonyosodott arra nézve, hogy a világ leghathatósabb befolyásának közreműködésétől fosztja meg magát az, aki az egyház, a pápaság erkölcsi támogatását visszautasítja.“ A „Moniteur“-nek e czikke nagy feltűnést keltett. Berlin, decz. 22. A „Nat, Ztgnak“ jelentik Rómából, hogy a német trónörökös a német küldöttségnek adott válaszán kívül is megelégedésének adott kifejezést a pápával folytatott beszélgetése fölött. Kijelenté azonban, hogy feltétlen titoktartást követ s a leleplezések nem nyugszanak hiteles alapon. A „Germániának“ jelentik Rómából, hogy azon utasítások, melyek a trónörökös vatikáni látogatásának napján a német nagykövetséghez érkeztek s a trónörökös magatartására vonatkozólag a pápával való beszélgetésnél, valamint Schlözer további tárgyalásait illetőleg tartalmaztak rendelkezéseket, még különösen a papság nevelésének kérdését is tárgyalták. Róma, decz. 21. A Vatikánból jelentik, hogy úgy a pápa, mint a „porosz“ trónörökös teljes megelégedéssel nyilatkoztak találkozásukról. Ez feljogosít a reményre, hogy beszélgetésük Németország és Európa békéje számára a vallásos béke uj aeráját lesz hivatva megnyitni. Róma, decz. 24. A pápa ma karácsony ünnepe alkalmából a bibornokok üdvkivánatait fogadta. A fóliratot Di Pietro, a bi- bornokok legidősbje olvasta föl, mire a pápa köszönetét mondott a bibornokoknak üdvkivánataikért és panaszlólag említette föl az egyház ellenségeinek engesztelhetetlen gyűlöletét, kik szünet nélkül, elkeseredetten azon munkálkodnak, hogy az egyház békéjét aláássák. Megjegyezte továbbá, hogy még a legkitholikusabb érzelmű országokban is jelentkezik a forradalmi szellem az egyház ellen, melynek jogait megtámadják és föladata teljesítésében gátolják. Annál inkább tapasztalható ez Rómában, hol mindent fölhasználnak a pápaság újabb és újabb megtámadására. Curci volt jezsuitára czélozva, a pápa panaszkodva emlité föl, hogy a kívülről jövő ellenségeskedésekhez még az egyház háladatlan fiainak méltatlan iratai is csatlakoznak. München, decz. 22. A német trónörökös öt órakor ide érkezett és az anyakirályné és Lajos herczeg által fogadtatott. A *
