Eger - hetilap, 1883
1883-12-27 / 52. szám
488 szakosztályban mai napig csupán dr. Kiss István és Csernyus Kálmán urak, mint működő tagok jelentkeztek. E szakosztály ily kis számánál fogva gyűléseket alig tarthatván, jogositottnak tartja a bizottság elnöke magát, egy a helyi bizottság által korábban kiküldött albizottság e hó 13-án tartott határozatához képest, az időközben a kiállitásbani résztvevősre jelentkezőket a további teendők feletti tanácskozmányra meghívni; mely meghívás folytán az alább írtak megjelenvén, óhajaiknak a következőkben adtak kifejezést. Tekintve a jelentkező iparosok nagy többségének anyagi viszonyait, kevesen vannak azon helyzetben, hogy készítendő műveiket anyagi támogatás nélkül előállithatnák. Ennélfogva a vagyonos osztály az egri helyi lapban, úgy falragaszok útján is felhívandó, hogy nyújtsanak módot, megrendeléseik által szegényebb sorsú iparosainknak a versenyben leendő résztvehetésre; és hogy azok, kik e felhívásnak engedve hajlandók megrendeléseket tenni, — azok vagy az alább irt jelentkező iparosoknál közvetlen, vagy a városház aljegyzői hivatalánál kívánságaikat jelentsék ki, hogy a bizottság ajánlhasson oly egyéneket, kiknek szolid és pontos munkáiért kezeskedendik. Jelentkezők nevei: Kalmár István lakatos, Juhász Imre asztalos, Szolcsáuyi Gyula, a kályhagyár, Dienes Lajos szíjgyártó, Szabó Sándor szabó, Dallos Mihály lábbelikészito, Tamasy Flórián lábbeli készítő, Mondok György asztalos, Barna Manó kárpitos, Gabi Ferdinánd mézeslábos, Goldstein Gábor szappanos, Kölni Jakab nyomdász, Czetler Rudolf kékfestő, Horánszky István hentes, Klein Jakab szabó, Láng Sándor kocsigyáros, Kövér Imre lábbeli- készítő, Hornyák János lábbelikészito, Radics Mihály lábbelikészi- tő, Ringhy Gyula lábbelikészito, Kováts Sámuel lábbelikészito, Tajtyi Gábor magyar szűcs. S végre jelen jegyzőkönyv egy példánya a budapesti központi bizottságnak, egy példánya pedig Hevesmegye egri alkerü- leti bizottsága elnökeinek megküldendő. Kelt mint fent. Gyubek Lajos, bizottsági elnök. Kérelem: Eger és vidéke minden szépet és jót elősegítő vagyonos közönségéhez. Az 1885-ik évben megtartandó országos kiállitás egri alke- rületi ipari bizottságának meghagyása folytán alúlirott tisztelettel kéri Eger és vidéke vagyonnal megáldott hazafias közönségét: méltóztassanak az Eger városából a nagy nemzeti versenyben részt venni óhajtó iparosainkat megrendeléseik által azon helyzetbe juttatni, hogy városunk jó hírnevét ez utón is előmozdíthassák. A kiküldött szakbizottság feladata a lelkes megrendelők érdekeit az által megóvni, hogy a rendelt tárgyak szilárdsága, csinossága és pontos elkészítését folyton figyelemmel kiséri, s ha azok netalán a kiállításba beillők nem volnának, átvételökre nem kötelezi. Kéretnek megrendeléseiket az ipari szakbizottság irodájában (városház aljegyzői hivatal) megtenni, vagy közvetlen alábbirt iparosoknál megrendelni. Gyubek Lajos, az ipari szakbizottság elnöke, Kalmár István lakatos, Juhász Imre asztalos, Mondok György asztalos, Dienes Lajos szíjgyártó, Szabó Sándor szabó, Tamasy Flórián lábbelikészito, Dallos Mihály lábbelikészito, Barna Manó kárpitos, Gahy Ferdinand bábsütő, Goldstein Gábor szappanos, Kőim nyomdász és kőfaragó, Czetler Rudolf kékfestő, Horánszky István hentes, Klein Jakab szabó, Lang Sándor kocsigyáros, az egri kályhagyár, Szolcsányi Gyula könyvkötészet, Kövér Imre lábbelikészito, Hornyák János lábbelikészito, Radics Mihály lábbeli- készitő, Rinkliy Gyula lábbelikészito, Kovács Sámuel lábbeliké- szitő, Tajtyi Gábor magyar szűcs. Kiskorú Schwarcz Irma ügye. Ezen lap hasábjain több Ízben fejtegettetett Egerváros árvaszékének felügyelete alatt lévő kiskorú Schwarcz Irma ügye, s annak mibenlétéről a közönség értesittetett. Különösen kiemeltettek azon momentumok, hogy kiskorú Schwarcz Irma csődbe jutott, hogy a csődkimondó végzés ellen általam beadott előterjesztés, illetve félfolyamodvány a törvényszék által elutasittatott, és nincs is kilátás ahhoz, miként a felső bíróság a csődkimondó végzést megváltoztassa; továbbá hogy a kiskorú szőllőjének 2900 forint vételára is a csődbe összeiratott, illetve lefoglaltatott és végre — természetesen ez a leglényegesebb dolog — hogy kiskorú Schwarcz Irmának 16500 frt illetménye a megmenthetés minden reménye nélkül veszélybe jutott. Minthogy ezen ügyben annak hírlapi ismertetése óta figyelemre méltó mozzanatok fordultak elő: indíttatva érzem magamat, azokat e lap t. olvasóival közölni. Felfolyamodványom folytán az egri kir. törvényszék 5948/p. 883. sz. alatt kelt csődnyitást rendelő végzését a budapesti kir. ítélőtábla 5458/v. 883. sz. végzésével feloldotta, s ezen ügyben tárgyalást rendelt. A tárgyalás f. hó 14-dik napján megtartatván — a csőd az egri kir. törvényszék 8360/p. 883. sz. végzésével végleg megszűntnek mondatott ki. Ennek természetes következménye lett azután, hogy a szőllő vételára az összeírás illet-e foglalás alúl felmentetett, a mint ez a törvényszék 8135/p. 883. sz. végzésével ki is mondatik. A mi pedig kisk. Schwarcz Irma 16500 frt competentiáját illeti, ezen összeg készpénzben, illetve pénzintézetekbe elhelyezett készpénzről szóló betételi könyvekkel, fennlévő kamataival együtt, Egerváros közgyámi pénztárába utolsó krajczárig befizettetett. Több mondani valóm nincs. Facta loquuntur. Babocsay Sándor, Egerváros fő-ügyésze. Egy kis rendet kérünk! A kellő rendészeti intézkedések hiánya miatt mily szomorú állapotok vannak városunkban, az köztudomású s valóban elszomorító tény. Szerencse, hogy a bajokon olykor a jó Isten segít; mert hatóságunk ugyan édes-keveset törődik a renddel. Ily szerencse, hogy körülbelül pár hét óta kemény fagyok vannak, melyek a már járhatatlan állapotban volt kátyus és feneketlen sárral borított utakat — ideiglenesen járhatókká tették. Most azonban éjjeli tivornyázók ordításai s éjjeli csavargók támadásai veszélyeztetik a rendet. Az a 18 szál poroszló ily terjedelmes nagy városban, milyen Eger, nem elégséges a személy- és vagyonbiztonság fentar- tására, különösen télen a hosszú éjszakákon. De az eddigi hiányos világítás is kedvez a személy- és vagyonbiztonság megtámadóinak. Ideje volna már, hogy a városi képviselet legalább ezen két irányban nagyobb tételeket igtatna a költségvetésbe. A poroszlók számát megkettőztetni, s az utczai világítást pedig az év mindegyik napjára s legalább estétől éjfélig kiterjeszteni: elodáz- hatlanul szükséges. De kívánatos az is, hogy a rendőri hatóság, a rendelkezésére álló eszközöket tapintatos beosztással s kellő erélylyel használja fel. Több felől keserű panaszok kíséretében halljuk ezt hangoztatni. Részünkről a rendőri hatóságot menthetőnek tartjuk azon tekintetből, hogy elégséges eszköz nincs rendelkezésére bocsátva a városi közgyűlés által. Hanem, a mint egyrészről a közgyűléstől reméljük, hogy valahára szakítani fog e téren a szükkeblü- séggel; úgy másrészről a rendőri hatóság főbb közegeitől is elvárhatni, hogy a viszonyok által követelt rendészeti reformtervezetekkel s költségemelés iránti javaslattal lépjenek a közgyűlés elé. Mert ha valamely hatóság intézői a már tarthatlan állapotok megjavítására szükséges eszközöket még csak szóba se mernék hozni: azzal magukat is idővel tarthatatlanokká tennék. Horvát ügyek. I. Gróf Khuen-Héderváry uj bán, e hó 17-én a horvát ország- gyűlést érdekes programmbeszéddel nyitotta meg, mely ellen csak a túlzók által emeltetik kifogás. A beszéd lényegesb pontjai a következők : „Magas ház! Midőn ő cs. és apóst, kir. Fölsége legfelsőbb parancsának s a közös magyar kormány bizalmának engedve, elhatároztam, hogy elfogadom a horvát, szlavón és dalmát királyságok báni méltóságát, valamint a volt katonai határőrvidék királybiztosi állását, tudtam azt, hogy ép oly fontos és felelősség- teljes, mint nehéz feladatot vállaltam magamra. Ha mégis eltökéltem magam e feladat elvállalására, tettem ezt első sorban legkegyelmesebb koronás királyunk és urunk iránt való hűség és odaadás, valamint a sz. István király koronája alatt egyesitett királyságok által alkotott állam megtámadhatlan fönállása iránt
