Eger - hetilap, 1883
1883-02-01 / 5. szám
45 pás és gyilkossági kísérlet bűntettében való részesség miatt 6 évi fegyházra, Kis István 3 havi fogházra ítéltetett. IQ, Tóth József hatóság elleni erőszak miatt hat havi fogházra és ez időre hivatalvesztésre ítéltetett. Sós György, Molnár János, Aranyossy Fe- rencz, Kelemen István, Szabó József, Kovács József, Bencs János, Bencs Ferencz, Demeter János, ifj. Tardy Mihály, Rózsa Gábor, Kis István pandúr, Bencs Károlyné, Nagy István biró, Szikszay János felmentettek. — Zeleyné kártérítési igényeivel elutasit- tatott. — A kincstári erdőkben makkoltatási haszonélvezetre jogosult némely személyek ezen jog használatát másoknak szokták eladni; minélfogva a földmivelési miniszter körrendeletét intézett az ösz- szes erdőhatóságokhoz, melyben kimondja, hogy a lelkészeket, tanítókat stb. megillető makkoltatási haszonélvezet személyes szolgalmi jogot képez, mely csak az illető egyházi személy előnyére szolgál, ennélfogva az másra át nem ruházható, illetve el nem adható. — Reformált zsidó vallás. Dr. Szigeti Márton pestmegyei járásorvos nemrég a zsidó vallás reformálásának eszméjét pendítette meg és fel is szólította a vidéki zsidó hitközségeket, hogy nyilatkozzanak ez ügyben. Eddig harmincz község nyilatkozata érkezett be hozzá; e községek képviselői legközelebb Budapesten gyüléseznek majd, hogy a reform-terveket megbeszéljék. — A képviselőház közoktatásügyi bizottsága legközelebb tárgyalás alá vette a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló, albizottságilag újra szövegezett tvjavaslatot. Trefort miniszter, továbbá Kovács Albert, Horánszky, Bárczay, Szathmáry és Hegedűs minden érdemleges átalános vita mellőzésével kívántak a részletes vitába bocsátkozni. Herman Ottó egy heti halasztást kért. mit Szathmáry és Berzeviczy ellenezvén, megkezdetett a részletes vita az albizottság szövegezése alapján. A czimek függőben hagyattak. A 7. §-nál (magyar nyelv és irodalom tani- tása) felszólaltak; Zsilinszky, Bubics és Szathmáry. Utóbbi indítványozta, hogy a felsőbb osztályokban a magyar nyelv és irodalom, földrajz és történet mindenütt magyar nyelven tanittassék. Berzeviczy azon közvetítő indítványt tette, hogy Szathmáry indítványa csak a magyar nyelv- és irodalomra terjesztessék ki. Elfogadtatott Zsilinszki azon módositványa, hogy a §. a társulatok és magánosuk által felállított intézetekre ki ne terjedjen, — továbbá Szatmárinak Berzeviczy által mérsékelt módositványa, mely szerint a magyar nyelv és irodalom minden középiskola 7. és 8. osztályaiban magyar nyelven adassék elő, s ugyané nyelven tartassák a tantárgyakból az érettségi vizsga. — Az ezredéves jubileum ügyében értekezlet tartatott Buda- peston az „írók és művészek társaságáéban. Báró Kaas Ivor ur. mint előadó összegezte mindazon terveket, melyek eddig felmerültek. Ezek részint pantheont, részint szobrot (sz. István) hoznak szóba; az előadó egyik javaslat mellett sem foglal állást, hanem a honajapitás megülésére a következő átalános eszméket pendíti meg, melyeket az értekezlet magáévá is tett. „A megünneplésnek legfontosabb momentumát látná előadó abban, ha a nemzeti históriának minden nevezetesebb ténye felelevenittetnék a jubileum alkalmával. Szeretné, hogy a magyar állam 1000 éves fennállásának tudata elhatoljon az ország minden zugolyába. Egy országos bizottság, melyet Trefort miniszter hivott össze, nem elég. Indítványozza, az értekezlet valamennyi törvényhatósághoz intézzen köriratot s hívja fel őket, hogy az országos bizottság mintájára ők is alakítsanak bizottságot, melynek feladata lesz az illető megyét legközelebbről érdeklő históriai nevezetességnek megörökité- se felett tanácskozni s igy hozzájárulni a nagy nemzeti ünnepély fényéhez. A jubileummal szeretné előadó az országos kiállítást is összekapcsolni s óhajtaná, hogy tudományos intézeteink, nevezetesen az akadémia s a Kisfaludy-tár saság is irodalmi müvekkel járulnának hozzá ez ünnepélyhez. Hiszi, hogy az ünnepélyen első sorban részt fog venni a magyar király. Ha részt vesz, akkor az ünnepélynek európai fontossága, politikai jelentősége lesz. — A vitában többen vettek részt; legfigyelemreméltóbb Pesty Frigyes ur következő kijelentése: A közoktatási miniszter felkérte az akadémiát, hogy állapítsa meg a honfoglalás idejét. A források elégtelensége miatt az eredmény nagyon csekély s az akadémia csak azt a véleményt adhatja, hogy a honfoglalás ezer éves évfordulója 1889. és 1898. közé tehető. Ami a Szent István szobrot illeti, szóló úgy van értesülve, hogy a főpapság ez évi Szent István napjára nagvobb- szerü ünnepélyességet szándékozik rendezni, melyen a nagy király iránti kegyeletének és tiszteletének tehetsége szerint kifejezést fog adni. — Grobmann Adalbert főhadnagy Egerben, január 25-én rögtön meghalt. Temetése fényes katonai diszszel szombaton ment végbe. — A ,,szabadságliarcz-szoboru bizottmányától a következő felhívást kaptuk közzététel végett: Budapest főváros törvényhatósági bizottsága, 1882. évi november hó 8-án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy az 1848/9. évi szabadságharcz, az ország szivében emelendő emlék utján megörökittessék, s kifejező azon óhaját, hogy ezen szobormű felállítása és leleplezése, az ezredéves ünnep egyik részletét képezze. A honalapitás ezredéves fordulója sokkal közelebb fekszik előttünk, hogy sem időt lehetne vesztegetni, ha azt a nemzet méltóságának megfelelően megünnepelni akarjuk; pedig azt méltóan kell megünnepelnünk, mert a történelem és a világ a nemzeti közérzület külső nyilvánulásairól von következtetést a nemzetek és államok életképességére. — Ezen ünnep méltó részletét találandja a nemzet első koronás királyának érczszobor utján való megörökítésében, mert a consolidált keresztény magyar állam megalakulásának, a társadalmi és politikai rend úgy szintén monarchikus alkotmányunk hathatósabb kifejtésének eszméje, Szent-István nevéhez és személyéhez fűződik. Ámde lelhetünk-e hazánk egész történelmében ezen korszakhoz méltóbbat, mint az 1848/9. évi szabadságharczot, mely társadalmi és politikai átalakulásunknak dicsőségteljes mesgyéje, — mely a kiváltságok és szabad democratikus társadalom, a tized- és szabadföld. a censura- és sajtószabadság, az aristocratikus rendi alkotmány- és parlamentáris felelős kormányzat között, — szóval, a közép és újkor között epochalis határvonalként emelkedik ki. Lehet, hogy vannak ezredéves múltúnkban események, melyeket a dicsőségnek nagyobb fénye, s a gyásznak sötétebb árnya környez ; — de a mely nemzetünk életében nagyobb forduló pontot jelezne, oly eseményt a magyar királyság megalakulásától fogva hiába keresünk. Midőn a főváros közönsége, ezen meggyőződésből kiindulva, egyhangú lelkesedéssel meghozta a fenti határozatát, és az 1848/9. évi szabadságharcznak mint korszakalkotó eseménynek, ezen eseményhez valamint a nemzet kegyeletéhez és a főváros diszéhez méltó s nemzeti közadakozásból létesítendő szobormű általi megörökítésére, 25,000 forintot megszavazott; egyúttal, a lehető legszélesebb körű gyűjtés vezetésére, a szobor mintájának elkészítésére és a felállitási hely kijelölésére nézve javaslattételre, — szóval a kivitel iránti intézkedéseknek részben megtételére, részben előkészítésére és javaslatba hozatalára, az alulírott, számos tagból álló bizottmányt küldte ki. Ezen bizottmány, áthatva azon meggyőződéstől, hogy ha a minden szép és nemesért lelkesülő hazai sajtó az ügyet felkarolandja, akkor ezen nemzeti dicsőségünket hirdető s egész nemzetünk díszére szolgálandó emléknek az ezredéves ünnepély alkalmával leendő felállítása kétség kívül sikerűiéiül; minden az ügy méltóságához nem illő további indokolás mellőzésével, hazafiui teljes bizalommal fordul Tekintetességedhez, tisztelettel kérve, hogy őt hazafias feladatában az ügy érdékében melegen támogatni s működéséről többször szívesen megemlékezni kegyeskedjék. — Kelt Budapesten, a „szabad- ságharcz-szobor“ felállitása tárgyában kiküldött bizottmánynak 1882. évi deczember hó 28-án megtartott üléséből. Gerlóczy Károly, Budapest főváros I-ső alpolgármestere, mint bizottmányi elnök. — Hogyan kell megragasztani az új egyes, ötös és tízeseket ? Egy pénzügyminiszteri rendelet megmagyarázza ezt. A kir. hivatalok és pénztárak a most forgalomban lévő megragasztott új bankjegyeket csak úgy fogadhatják el teljes értékben, ha a bankók akármelyik oldalukon olyan finom átlátszó papirossal vannak megragasztva, hogy egész biztosan kivehető, mikép e pénzjegyek minden részükben tökéletesek. — Egyszersmind megemli- tendőnek véljük újólag, hogy az uj egyforintosok, múlt évi október 6-án jöttek forgalomba, ennélfogva a régiek csak 1883. szept. 30-ig fogadtatnak el fizetésképen minden pénztárnál. — Vihar Angliában. Londonból jan. 27-éről jelentik : Teg- napelőttről tegnapra virradó éjen iszonyú vihar dühöngött Anglia nagy részében. Csütörtökön este indult meg a bősz elem s nemsokára felhőszakadás követte s az ország egyes részeiben erős havazás. Pénteken reggel már iszonyú jelentések érkeztek Londonba az ország sok részéből. Egész kerületek árvíz alá kerültek s a partokon oly sok hajótörés fordult elő, hogy az odaveszett emberek számát bátran lehet százra tenni. Anglia, Skóczia és Írország közt megszakadt az egyenes táviró összeköttetés. — A magyarok a bordeauxi borászati kiállításon. A bordeauxi konzulátus jelentése szerint, a „Société philomatique“ által Bor- deauxban rendezett nemzetközi borászati kiállításon 41 magyar kiállító közül a következő 24 részesült kitüntetésben borokért: I. Diszokmány. Középponti mintapincze Budapesten. 11. Arany érdemérem. Andrássy Gyula gróf Budapesten. Abeles Dávid Buda
