Eger - hetilap, 1883

1883-02-01 / 5. szám

46 pesten. III. Haladási aranyérem. Szalay Imre, Lelle, Somogy m. Neugebauer Miksa Budapest. IV. Haladási ezüstérem. Jankovich Tivadar, Szőllős-G-yörök; Koppély Géza, Ludas; Soós Lajos, Er­zsébetváros ; Orsz. borászati kormánybiztosság. V. Haladási bronz­érmek. Vásárhelyi Béla, Aradon ; Miklós Gyula, Alacska. Borsod megye ; dr. Gáli József. Lukaretz; Nádosy testvérek, Szt.-Lőrincz; Kemény Gábor báró, Budapesten; Schuch Vincze, Villány, Bara­nya m.; Miklós Ferencz, P.-Virányos, Krémer Ftilöp, Budapest; Kemény István báróné Csombord. VI. Dicsérő elismerés (Mention Honorables de progrés). Adamovich Sándor. Újvidék; Taussig S. Pécs; Nádasdy Ferencz gróf, Budapest; Hammersberg Jenő Bu­dapest ; Kintzig József, Gyorok; Ráday Gedeon gróf, Iklad. Ada­movich Sándor pedig, Újvidékről, ürmösért bronzérmet nyert. — Országos állattenyészvásár. A földmivelési minisztérium és az országos gazdasági egyesület által évenkint rendezni szokott állattenyészvásárt illetőleg, a remélhető nagyol)!) forgalom érde­kében, a rendezők közmegegyezéssel abban állapodtak meg. hogy a folyó évtől kezdve a vásárt ketté fogják osztani oly módon, hogy tavaszszal lesz a juhvásár, őszszel pedig a szarvasmarha és sertésvásár. Az idei juhvásárt április hó második felében, a szar­vasmarha és sertésvásárt pedig szeptember hóban rendezik. A vásárok ezentúl is Budapesten a közvágóhíd helyiségében fog meg­tartatni. — Hatvanezer forint hagyaték a magyar nemzeti színház és a magyar nemzeti muzeum javára. A 48-as években nálunk oly nagy szerepet játszott Jelacic gróf bánnak az unokaöcscse körül- belül 3—4 évvel ezelőtt meghalt és mintegy 150.000 forint érté­kű fekvőséget hagyományozott közművelődési czélokra és pedig összesen 90,000 forintot a zágrábbi színház, akadémia és muzeum javára, és 30.000 forintot a budapesti nemzeti színház, valamint ugyanannyit a magyar nemzeti muzeum javára. A nemes hagyo- mányozónak e végrendeletéről a belüg3rminiszter csak nemrég ér­tesült hivatalosan és a hagyaték átvétele ügyében illetékes he­lyen már megindították a tárgyalásokat. — Az amerikai szölőfajok Klosterneuburgban. Babo, a klos- terneuburgi borászati intézet igazgatója, érdekes adatokat közöl az ottani intézet kísérleti szőlejéből, az amerikai s a fillokszérá- nak ellenálló szőllőfajok magaviseletét illetőleg. Azt mondja neve­zetesen, hogy az egykor oly ellenállónak kikiáltott „Taylor“ sző­lőfaj nem mutatkozott abszolúte ellenállónak. A „Riparia sauvage“ magonczai ellenben a Klosterneuburgban tett tapasztalatok szerint is teljesen ellenállóknak bizonyultak, valamint a nálunk kék Iza­bella név alatt ismeretes Labonsea is. — Az egyiptomiak vallásosságáról egy angol utazó a követ kezűket Írja: „Midőn időnkint (Kairó mecsetjeiről) az imára való ünnepélyes felhívás hallatszik, a hívők az utczákon és tereken a földre borulnak és imádkoznak. De bármely órában és évszakban lehet látni ajtatoskodókat, a mint majd négyszögű szőnyegökön térdelnek, majd meg bolti asztalukon guggolnak. Istentelenséget követne el, ki ünnepélyes imáikat félbeszakítaná ; miért is a vevő, ha esetleg ima közben lépne a boltba, nyugodtan várakozik, vagy addig valamelyik szomszédnál csibukra gyújt. Ha a vevőnek sie­tős a dolga, megesik, hogy a legközelebbi bolt tulajdonosa lép- közbe és végez vele. Ha az árúk tulajdonosa éppen a mecsetben akarná imáját végezni, elég, ha addig mig visszatér, hálót akaszt a boltja elé, — s nem találkozik oly istentelen, ki valamihez nyúlna. — Keleten semmi sem tűnik fel annyira az idegennek mint a vallásnak ezen minden időben és helyen való mesterkélet­len tisztelete. Itt az egész élet állandó vonatkozásban látszik lenni Isten jelenlétéhez. Minden üdvözletben, minden ajándékban, sőt még a közönséges cselekvénj’ekben is, az Istennek ezen elismerése nyilatkozik. Még az állatok levágásánál is bizonyos ünnepélyes szokásokat kell követni, s a halálos csapás, mely az állatot éri, a nagy Isten nevében történik, mihez még hozzá szokták tenni: „Isten adjon neked türelmet a fájdalmak elviseléséhez, a melye­ket, rád rótt“. Muliamed igaz követőinek nem szabad az oly ál­lat húsából enni, melyet ezen formula nélkül vágtak le. Az ilyen élelem törvényszerütlen. A mohamedán szolga azért nem nyúl a besózott húshoz, mely Angolországból érkezik, mert nem bizonyos benne, hogy azaz állat, amelytől való, a kellő módon öletett le. De a lőtt vadból sem eszik, ha időt nem engednek neki. hogy az állat torkát elmetszhesse és vérét folyásba hozhassa még mi­előtt meggebedne. Röviden, a jó moslem élete tele van formák­kal és szokásokkal. A Korán szabályai, vagy hasonló szent sza­vak folyvást ajakán forognak és minden világi dolgába is bele- vegyűlnek. így semmiféle dologhoz nem szabad fogni, ha még oly közönséges is. a nélkül, hogy Alláhnak fel ne ajánltatnék. A mo­hamedán még lámpást sem gyújt a nélkül, hogy a próféta nevét ne áldaná. Még az utczai árusok kiabálásaiba is a lelki jutalomra való czélzások vegyülnek. így pl. a vizhordó mikor az arra me­nőknek hűs, üdítő italt nyújt, hangosan kiáltja: „Isten jutalmazza meg nekem!“ Minden üzlet megkötésénél a jelenlevők egyike pl. a „Semmoo!“ intőszózatot, hallatja, mire barátai felelik: „Bismil- lah,“ mi annyit tesz: „isten nevében.“ (Közli dr. F.) — A „ Magyar Könyvtár“ következő füzetei jelentek meg: 1) A boldogság alapköve; vagy: a testi egészség föltételeiről. Ir­ta Mayer Miksa, ára 15 kr. 2) A lélek tükre; vagy: „ismerd meg tenmagadat“. Irta Mayer Miksa, ára 15 kr. 3) Népmesék. Idegen forrásokból merítette s átdolgozta Győry Vilmos, ára 15 kr. 4) Gazdasági rendszer, az erőelforgácsolás hibái és a nagyban ter­melés előnyei szempontjából. Irta Galgóczy Károly h. ügyvéd, ok­leveles gazda, s a m. tud. akadémia 1. tagja, ára 15 kr. 5) Nép­dalok. Gyűjteményekből válogatta Győry Vilmos, ára 15 kr. 6) A haszonhajtó szőlőmivelés leglényegesebb fogásai. Irta Galgóczy Károly, ára 15 kr. 7) Az „arany középút.“ Irta Mayer Miksa, 15 kr. 8) A három tornyu vár, vagy: a mindentmérő vargalegény. Irta Mokos Károly, 15 kr. 9. Saját boszujának áldozata. Irta Ma­yer Miksa, ára 15 kr. — Előfizetési felhívás Spetykó Gáspár összes költeményei és prózai dolgozatai czimű műre. Az elnémúlt, rideg sírban nyugvó költő dalai nem enyésztek el — s azokat gondos felkutatás és összegyűjtés után egy csokorba összefűzve, szándékom a feledés­től megmenteni és a közönség használatára bocsájtani. Hadd szol­gáljon az babérkoszorú gyanánt a költő jeltelen sirhantjára! Az összegyűjtött művek egy vaskos, a költő arczképével ellátott csi­nos kötetben 1883. év május havában fognak megjelenni, de csak az esetben, ha arra kellő számú előfizetők lesznek; — min azon­ban nem is kételkedem. A kötet tartalmazni fogja az 1854. évben megjelent „Gyöngyvirágok“-at, az 1837—1860-ig lapok- és folyó­iratokban szétszórtan megjelent dalokat, prózai műveket és ki­adatlan költeményeket, magyarázó jegyzetekkel ellátva. A kötet előfizetési ára 2 frt, melynek fele az aláíráskor, másik fele pedig a kötet átvételekor fizetendő. A gyűjtő-ivek és előfizetési pénzek 1883. év február 10-ig alúlirottnak beküldendők. Kelt Gyöngyösön, 1882. év deczember hóban. Ifj. Káplány József. — Bőr- és rongy- raktározási szabályrendelet. 1-sö §. A nyers bőrök melyek bár lionnét kerülnek ki, a belváros területén néni raktározhatok el; külvárosokban is csak előleges bejelentés foly­tán a tanács által mengengedett alkalmas helyeken. 2-ik §. Szárí­tott bőrök, csontok és egyébb kellemetlen szagot terjesztő anya­gok, mint rongyok raktározása a város területén minden egyes esetben megelőző bejelentés mellett a tanácstól nyert engedély után foganatosítható. 3-ik §. A jelen szabályrendelet ellen vétők 1 ftól 20 ftig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 2. napig terjedhető elzárással, súlyosabb beszámítás alá tartozó körülmények között pedig három napi elzárással, és látsz forint pénzbüntetéssel bűntetteinek. 4-ik §. A bíráskodási jogot első fokban a városi rendőrkapitány, vagy a városi tanács e részben megbízott közege ; másod fokban a megye alispánja, harmad fok­ban pedig a m. kir. belügyminiszter gyakorolja. 5-ik §. A behaj­tott büntetéspénzek Egerváros női-kórház alapjára fognak fordit- tatni. — Egerváros részéről 1881. október 23-án tartott képv. ülés­ben elfogadtatott. Tavasy Antal sk. polgármester. Dusárdy Jó­zsef sk. főjegyző. 61087. szám. m. kir. belügyminiszter. Ezen sza­bályrendeletet az 1879. évi XL. t. ez. 5. §-ában nyert felhatalmá- zás erejénél fogva megerősitem. Budapesten, 1882. évi november hó 12-én. A miniszter helyett: Prónay József, sk. államtitkár, (p. h.) Másolat hiteléül: Zsufia Ernő v. kiadó. — Pozsonyban Drotlef Rezső könyvkiadónál megjelentek: 1) Mentsük meg a magyar földbirtokot. Simonyi Ivántól. 2) Utasítás házadó-ügyekben. Fodor Dezsőtől. (Ara 50 kr.) — 3) Der Judais­mus. Simonyitóh 4) Geschichte der Musik. Ambróstól. 5) Wissen­schaftliche Vorträge. Kámorytól. (Ára: 30 kr.) — Időjárás. A f. é. január 6-án beállott kemény hideg — csekély félbeszakítással — január 26-áig tartott; akkor megeny­hült az idő; vasárnap két hüvelyknyi havat kaptunk, mely azon­ban másnap elolvadt. Kedden s szerdán gyönge fagy volt. — Gabonapiaczunk. Az elmúlt heti üzlet élénkülést ho­zott, erős hozatal mellett az árak kissé változtak. Tiszta búza 8.50—9.20. Rozs és kétszeres jobban keresve 6.20—6.80 Árpa 6.—7.50. Kukoricza 5.30—5.50. Zab 5.40—5.60. Fehér bab 6—10. métermazsánkint. — Arany s ezüst árkelete: Cs. kir. arany 5 fit 64 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 50 kr. Száz ezüst forint 100 frt. Felelős szerkesztő: TDx. ISZIss Ist-ván.

Next

/
Oldalképek
Tartalom