Eger - hetilap, 1883

1883-10-18 / 42. szám

403 könyvek s a folyó évi tagilletmények nyomatása körül. Örvende­tes tudomásul szolgált, hogy Hoványi újabb levelei a felsőbb katlio- licizmusról, a naptár s a Gonzales-féle Tanulmányok aquinói szt. Tamás bölcsészetéről Danielik János fordításában, bőven fedezik az idei tagilletéket. Ezután nagy érdeklődés közt ol­vasták föl Fraknói Vilmos apátkanok levelét, melyben egy uj mü­vét ajánlja föl a társulatnak kiadásra. A tudós történész a Magyarországba küldött pápai követek jelentéseiből a mohácsi vészt megelőző három évről, más források felhasználásával is kor­rajzot irt e czim alatt „Magyarország a mohácsi vész előtt (1524— 152 6).“ A mü kész és 24—30 nyomatott ivl*e terjed. Szerző óhaj­tása, hogy a könyv jövő évi társulati tagilletményül szolgáljon. A választmány köszönettel fogadta az ajánlatot s a mü kiadásáról gondoskodni fog. Bírálóul Ipolyi Arnold fog felkéretni. — Titkár jelenti, hogy az utolsó választmányi ülés óta egy alapitó és 59 rendes tag lépett a társulatba. Ez után bejelentette a hagyományo­kat, összesen 135 forintot. A vatikáni okmánytár kiadási költsé­geire újabban befolyt 1725 frt. — Az erdélyrészi római katholikusok státusgyülése f. hó 10-én s 11-én tartotta Gyulafehérváron érdemleges üléseit. A tár­gyalás nevezetesebb mozzanatait a következőkben ismertet­jük : Napirendre került első sorban az igazgatótanács tagjainak megválasztása. Titkos szavazás utján ugyanazok nevei kerültek ki az urnából, kik eddigelé alkották az igazgatótanácsot, kivéve Darvast (egyházi tag,) ki helyett Bálint Károly esperes válasz­tatott meg. — Erre következett a nagyalmási uradalom ügye s ille­tőleg az uradalom számadásai vizsgálatára kiküldött bizottság ter­jedelmes jelentése. A bizottsági jelentés a számadásokat nem tart­ja elfogadhatóknak. A nagyérdekű tárgyhoz, mely fölött hosszú diskusszió fejlett ki, első szól Ugrón Gábor. Indítványozza, hogy küldjön ki a státusgyülés teljhatalommal saját kebeléből három­tagú bizottságot, mely ha csak lehetséges, a lehető leghamarább adja ki haszonbérbe az egész almási uradalmat; ha pedig ezt előnyösen nem tudja végrehajtani, tartsa fenn ugyan a házi ke­zelést, de gyökeres reformokat léptessen életbe mind a kezelés, mind a személyzet tekintetében. Gáli János sajnálattal látja, hogy milyen rossz gazdálkodást vittek véghez az uradalomban; s ő is csak radikális kúrától remélvén jó eredményt, pártolja Ugrón Gábor indítványát, mely még többeknek hozzászólása után nagy többséggel elfogadtatott. — Ezután a jövő évi költségvetés ke­rült tárgyalás alá s az rövid vita után az előterjesztéshez képest elfogadtatott. — A tanítói nyugdíjalapnál rövid vita kerekedett. Éltes Elek tekintve a méltányosságot, az egész tanítói nyugdijt 300 írtra indítványozza fölemelni. Bálint Károly felszólalása után, ki támogatja ez indítványt, Éltes indítványa határozattá emeltetett. Ezek után elhatároztatik a tanitóképezdéknek qualifikált tanárok­kal és gyakorló iskolával való ellátása. — A csiksomlyói székház megvásárlása kérdésében hosszas diskusszió fejlődött. A székhá­zat Csikmegye 10 ezer írton ajánlotta fel a statusnak megvétel­re. Az a kérdés tehát először is, hogy reflektáljon-e ez ajánlatra a Status vagy nem, s ha igen: most menjen-e belé azonnal a vá­sárba és milyen feltételek mellett. A Státusgyülés elhatározta az épület megvásárlását. Azután a kantai algimnázium helyzete került napirendre; a státusgyülés az előterjesztéshez képest uta­sította az igazgató tanácsot e tanintézet anyagi javításán mun­kálni ; azonban az intézet 6 osztályúvá leendő kibővítése iránti indítványt elvetette. Tárgyaltatott ezután az igazgató tanács je­lentésének Vl-ik pontja, a tanárok fizetésének javítása iránt. Elénk vita után elhatároztatott Ugrón Gábor indítványára, hogy a szövegben „litera a) obligatiok“ helyett „litera b) obligatiok“ tétetik és ezeket kölcsönképen 6 százalék mellett birtokosoknak, köz­ségeknek adják ki pupiláris biztosíték mellett. A VIII. pontnál a finövelde ügyét illetőleg a stipendiumok kiosztási módozata nem találkozott helyesléssel. Elhatároztatott, hogy minden folyamod­vány a püspök utján az igazgató tanácshoz utasittassék. — A taná­rok tiz évi pótlékkiutalásáról a bizottság véleménye a következő: a rendes tanárok, kik 1876. előtt szolgáltak, tanárkodási éveik beszámításával, 1883. január 1-től kapják a 100, esetleg 200 fo­rint pótlékot. Csaknem egyhangúlag kimondatott, a határozat, mely szerint a tanárok 10-edévi fizetéspótlékának kifizetése 1883. jan. 1-től tétessék folyóvá. — Gyászjelentés. Lipher Rozália a maga és számos rokon nevében fájdalmas szívvel jelenti szeretett férjének Dely István jász-apáthi ügyvédnek, 1883. október 13-án, délután 5 órakor, életének 64-ik, boldog házasságuk 33-dik évében hirtelen történt kimultát. A boldogult hült tetemei f. hó 15-én délelőtt 10 órakor Egerben, saját házától (Széchenyi utcza) a Kisasszonyról nevezett sirkertben tétettek örök nyugalomra. Az örök világosság fényes- kedjék neki! — Rudnyánszky Béla volt kir. táblai biró meghalt. Az el­hunyt régi nemesi családból származott, már 20 éves korában kezdett Barsmegyében, mint tiszteletbeli aljegyző szolgálni. 1848- ban önként állt be a 17-ik honvédzászlóaljhoz, a forradalom le- veretése után az osztrák hadseregbe sorozták, 1851-ben kiszaba­dult s Budapesten telepedett le, elvette Zádor György akkori váltófeltörvényszéki ülnök leányát: Lilát s bírósági hivatalt vál­lalt ; de nem soká bírta ki a gyűlölt uralom szolgálatát, lemon­dott s az ügyvédi pályára lépett. 1870-ben a bpesti kir. tábla bi- rájává nevezték ki, de rövid idő múlva zilált anyagi körülmé­nyei szellemi tehetségeinek hanyatlását is maguk után vonták: megőrült. Most végre kiszenvedett. Béke hamvaira! — Filloxera. Hevesmegyében Gyöngyös r. t. város területén; továbbá Veszprémmegye enyingi járásába kebelezett Csajág és Küngős községekben a fillokszera jelenléte konstatáltatván : a föld­művelési miniszter nevezett községek összes szőlő-területeit, vala­mint az olyan kerteket, melyekben esetleg egyes szőlőtők állanak, zár alá helyezte, melynek értelmében a zár alá helyezett összes szőlőterületről gyökeres vagy gyökértelen szőlővessző, szőlönövény és általában a szőlőtő minden egyéb alkatrésze (a szőlőfürt ki­vitelével) továbbá bármilyen fa- vagy cserjenemü ültetmény, hasz­nált duczak és szőlőkarók s szőlőlevélben csomagolt bárminő tár­gyak kivitele s úgy ezen tárgyaknak egyik szőlőből a másikba való átvitele is találtatik. — A budavári gyilkosság tárgyában az ítéletet a bíróság szótöbbséggel hozta s az elnök a maga részéről különvéleményt adott az Ítélethez. A különvélemény szerint Spanga Pál és Pitély Mihály rablással párosult ölés miatt életfogytig tartó fegyházra, Berecz János pedig mint bűnsegéd 15 évi fegyházra Ítélendő. — A tisza-eszlári pörben hozott Ítélet, mely aug. 5-én hir- dettetett ki, a kir. főügyészséghez és a magánvádlókhoz csak szeptember elején érkezett meg. A lapok közlései szerint a ma­gánvádló akkoriban a törvényes határidő alatt beadta az Ítélet ellen bejelentett felebbezés indokait. Az iratok azonban még nem érkeztek a kir. táblához, sőt a nyíregyházi törvényszék még nem is hozott határozatot a felebbezés elfogadása vagy el nem foga­dása iránt. — Az Ónody-Szeyffert-ügy. Olvasóink bizonyára emlékeznek ama támadásra, melyet Ónody Géza orsz. képviselő Nyíregyházán folyó évi julius 19-én Szeyffert Ede kir. főügyészhelyettes ellen intézett. Ez ügyben megindított vizsgálat már igen előrehaladt; az összes tanukat kihallgatták és még csak az egyik tanú kihall­gatásáról szóló jegyzőkönyvet kell bevárni, hogy a nyíregyházi törvényszék határozatot hozhasson Ónody képviselő mentelmi joga felfüggesztésének kérelmezése iránt. — Az építő iparosok tanfolyama. Az állami középipartanodá­ban a télen, szünetelő építő iparosok, kőművesek, ácsok és kőfara­gók számára tanfolyam rendeztetik, a mely f. évi november hó 5-ik napján fog megnyittatni. A tanfolyam négy téli félévre terjed s évenként november hó elejétől márczius hó végéig tart; e tan­folyamon az illető építő iparosok rendszeres szakkiképeztetést, s annak sikeres bevégzése után végbizonyítványt, nyernek. Tanu­lókul felvétetnek a 14-ik életévet betöltött azon kőmives-, ács- és kőfaragó-segédek, a kik folyékonyan olvasni, Írni és számolni tud­nak s legalább egy évig a gyakorlatban működtek. A felvételre jelentkezők erkölcsi bizonyítványt, továbbá főnökeiktől igazolványt tartoznak előmutatni arról, hogy mely idő óta működnek a gya­korlatban és melyik szakban dolgoznak. A beiratások az intézet helyiségében (VIII. kerület, bodzafa utcza 28 sz.) október hó 7-ik napján kezdődnek és e hó folyamában a köznapokon estve 6 órá­tól 7-ig, a vasár- és ünnepnapokon pedig délelőtt 8 órától 12-ig tartatnak. Az állami középipartanoda igazgatóságától. — A románok határsértése — mint az E—s értesül — következőkben áll: 11 darabancz felsőbb katonai parancsra meg­jelent a Vulkán szoros Szurduk szorosában az ott levő vitás he­lyen, ahol egy katonai őrháza van a monarchiának. Ezt a dara- banczok felgyújtották. A tüzet meglátva két magyar csendőr meg­érkezett, all drabanczot megtámadta, lefegyverezte és a szolga- biróhoz kisérte okt. 8-án. A szebeni főparancsnokság rendeletére, a melyet a románok kerestek meg, a szolgabiró all foglyot fegy­verzetével együtt szabadon bocsátotta. Hunyadmegye alispánja, Barcsay Kálmán nem nem fogja eltűrni, hogy a szolgabíró a fő­parancsnokságnak engedelmeskedett az alispán hozzájárulása nél­kül; a főparancsnokság rendelete illetéktelen volt, mert a dara- banczok a rendőrség foglyai voltak s a szolgabiró a főparancs­noksággal közvetlenül nem is érintkezhetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom