Eger - hetilap, 1883
1883-10-18 / 42. szám
404 — Kolera-anyag. A National-Zeitung jelentése szerint, Kocli tanár a kolera ragály-anyagát pálcza forma kis szervezet alakjában felfödözte. — A vágvölgyi-vasut vonal menetrendje. Okt. hó végével a trencsén-zsolnai vonal áta latik a forgalomnak, minek folytán a vág- völgyi vonal számára uj személyvonat-menetrend lép életbe. Budapest felőli irányban Zsolnára közlekedik egy személyvonat, Bécs felől Zsolnára egy futár és két személyvonat, Bécs felé Pozsonyon át Zsolnáról szintén egy futár és két személyvonat, és Budapest felé egy személyvonat fog közlekedni. Budapestről a személyvonat indul 9 órakor délelőtt, Galantán és Nagyszombaton át érkezik Zsolnára 8 óra 35 perez este. A — A zürichi tó mellől Írják, hogy Horgen mellett, ugyanazon helyen, hol egykor már egy nagy darab part lesülyedt, ismét nagy partrész szakadt le a mélybe. A régi és uj parti építmények Suliitól Meiershofig mind eltűntek s a bal parton levő vasút veszélyeztetve van; a talaj be van repedezve s a vasút valószínűleg szintén leomlik. A vasúti közlekedé> szünetel s a közeli lakosok menekülnek. — Csángó-ügy. A ni. kir. pénzügyminiszter — mint az , 0. E.“ értesül — közelebbről 5000 forint hitelt nyitott a pancsovai kir. adóhivatalnál a csángók részére. Ezzel kapcsolatban megem- litjük, hogy ugyancsak a pénzügyminiszter a vöröskereszt-egyesület részére, a csángók élelmezési költsége fejében szintén a napokban utalványozott 16.000 forintot. — A ,.Magyar Háziasszony.“ E czim alatt Budapesten háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilap jelent meg, mely a magyar gazdasszonyok országos egyletének hivatalos közlönye. — Előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt. negyed évre 1 frt 50 kr. A legújabb szám következő változatos tartalommal jelent meg: Az iskola. — Gazdasszonyi növénytan. — A levegőről. Grosz Lajostól. — Egészségtan. — Háztartás és gazdászat. — Kertészet. — Konyhászat. — Heti étlap. — Hasznos tudnivalók — Irodalom és művészet. — Hymen. — Gyászrovat. — Kü lönféle. — ..Kiállítási útmutató“ czimü munka fog megjelenni. Az 1885. évi országos általános kiállítás előmunkálatai annyira haladtak, hogy most már elérkezett az idő arra, hogy a kiállítás érdekében az egyes bizottságok működésüket tényleg megkezdjék, s hogy a kiállítók a kiállításra vonatkozólag tájékozást szerezzenek, s ennek alapján a kiállításra szükséges teendőket kellő időben elvégezzék. Most itt az ideje, hogy megismerje mindenki azon organizált testületeket, a melyek kezükben tartják a kiállítás szálait ; elérkezett annak az ideje, hogy úgy a kiállítás érdekében közreműködő egyének, mint maguk a kiállítók tisztába jöjjenek azzal, hogy tulajdonképen mi a teendőjük. A „Kiállítási Útmutató“ október hó közepén jelenik meg. díszes kiállításban, zsebkönyv alakban, 18—20 Ívnyi tartalommal. Előfizetési ára 50 kr., bolti ára 60 kr. Az előfizetési pénzek vagy megrendelések a „Kiállítási Útmutató szerkesztőségéhez“ czimezve Budapestre küldendők (Ferencz József-tér, Nákó-ház.) Szerkesztők: Balogh Vilmos, kiállítási titkár, és Toldy Ferencz, az orsz. bizottság jegyzője. — A tervezett iordánvölgyi-csatorna. Tervben van a Földközi tengertől — az Acre öböltől — a Jordán völgyéig egy 25 angol mértföld hosszú, 200 angol láb széles 33 láb mély csatornát ásni és ilyképen a Jordán völgyét a Földközi tenger vizével elárasztani. Még 1865-ben Sir Henry James utasításai alapján Wilson angol hadmérnökkari kapitány méréseket eszközölt s úgy találta, hogy a Holt tenger vizszine ugyanazon év márczius 12-én 1292 angol lábbal mélyebben feküdt a Földközi tenger vizsziné- nél s hogy a száraz időszak alatt a különbség a két tenger vizszine közt körülbelül 1298 angol lábra rúg. Az acre-i csatorna létesítésének tehát az volna következménye, hogy a Holt tenger vizszinét körülbelül 1300 angol lábbal magasabbra emelné s magát a Holt tengert úgyszintén Genezareth tavát és a Jordán folyót a térképről végleg eltüntetné. Az eddig megejtett észlelések és mérések folytán e terv kivitelében nem mutatkozik lehetetlenség, miután a Jordán völgye elég mély, illetőleg a szomszédos talaj eléggé magas s a Jordán völgy topographiai s egyéb viszonyai eléggé kedvezők s a vizszinnek ily tetemes emelését megengedik. Egy másik csatorna, melynek keresztmetszete ugyanaz lenne, mint az acre-i átvágásé, a Holttengert a Vöröstenger Aka- bah nevű öblével kötné össze. Mind Acre-nál mind Akabahnál a tenger mélysége kedvező. Az elmozdítandó föld és sziklaanyag körülbelül 81 millió angol köbyardra rúgna s a kemény anyag az Acre-nál létesítendő kikötő hullámtörőinek építésére fordittatnék. — Az átvágások költsége 2.130,000 font sterlingre, a kikötő építése pedig 1,150,000-re van számítva. A társulat már megalakult „Jordan Valley Canal Company“ név alatt s folyamodott a kormányhoz, hogy engedje át nekik a Lessepsnek szánt milliókat 3’/4 százalék mellett. Az országban mindenütt nagy lelkesedés mutatkozik az eszme kivitele iránt. Tavai Egyptom az egyptomiak számára ! volt a hadi kiáltás, most „Angol pén?en épült, angol ad- ministratio alatt álló angol csatorna az angol hajók számára!“ a vezényszó! A társulat véleménye szerint az összes remélhető költség nem fogja a 8 millió font sterlingre előirányzott költséget túlhaladni s számításuk szerint még ha 20 millióba kerülne is, még mindig előnyös volna az angol hajózásra nézve. Az uj csatornán át az út körülbelül 117 mértfölddel hosszabb a Suez csatornánál, de a terv előmozdítói úgy érvelnek, hogy miután nem lesz szükség zsilipekre s a csatorna jóval szélesebbre lesz tervezve, a tengeri gőzösök teljes gőzerővel — tehát óránkinti átlagos 16 angol mértföldnyi sebességgel — haladhatnak majd a Jordán csatornán át s 20 óra alatt tehetnék meg az utat, mely a Szuez csatornán jelenleg kedvező körülmények között 70 órát vesz igénybe 4—5 angol mértföldnyi sebesség mellett. Az időben és kőszénfogyasztásban tett megtakarítás tehát 50 órára rúgna. Szerintük a feu- tartási költség is csekélyebb lesz; a Jordán természetes völgye ugyanis helyenkint 10 angol mértföldnyi szélességgel bir s igy a hajók által okozott veszélyes hullámveréstől s partok és töltések alámosásától, mely a Szuezi csatornának annyi költséget okoz, félni nem kell. Tudvalevő az is, hiszen csak figyelemmel kell kisérni a napi lapok szuezi táviratait, hogy a Szuez csatornát használó hajók minduntalan zátonyra kerülnek s a közlekedés teljesen megakad a csatorna eredeti csekély mélysége s a folytonos eliszaposodás következtében s ezért, meg kell vallanunk, talány előttünk, hogy a Panama-csatorna, mely hivatva lesz a világ legnagyobb hajóit fölvenni, miért nem lesz nagyobb mélységgel kiépítve. G. M. — A világ legerősebb fája. Van Amerikában egy olyan fanem, mely erősségére nézve vetekedik a legfinomabb aczéllal, és e mellett ép oly könnyű, mint akár a pehely. Az a két kerekű kordély, melyen az amerikai urfi kocsikázik. oly vékony fából áll, mintha csak nádszálakból volna összerakva; az ember szinte félti, hogy mindjárt össztörik ha rá ülnek s ime, a legnagyobb raegter- heítetést is kiállja. A kerék-küllők és talpak kis-ujnyi vastagok s mégis mint az aczél oly erősek. A világ ezen legerősebb s legszívósabb fáját hickory-fának nevezi az amerikai. A hickory-fa nem egyéb mint diófa, mely a mi közönséges diónkkal közeli rokonságban áll s tudományos neve: Caria. Fel sem említettem volna e fát, ha nálunk nem teremne meg. A hickory-fa nem tartozik Amerika déli égövi növényeihez, melyek mind forró éghajlatot, és páradús levegőt kívánnak, hanem megelékszik azon időjárással, melylyel például hazánk is bir: forró nyárral, hideg téllel. Észak-Ameriká- bau főleg Maryland, Carolina és Uj-Anglia államaiban fordul elő nagy mennyiségben, hol a legzordabb telet gyakran még hótakaró nélkül is kiállja. Fája oly kemény, hogy legfeljebb a mi mogyoró fánkat lehetne vele némileg összehasonlítani, noha ezt is jóval fölülmúlja, szilárd mint a tölgyfa, jól hasítható; szép magas, és vastag sudarat képez, s nem csak mint tűzi fa a legkitűnőbb, hanem szekerek, gépek tengelyeire és kerekeire, fúrók, kalapácsok, fejszék, ostornyelekre is a legalkalmasabb anyagot szolgáltatja. Az utóbbi években mind nagyobb mennyiségben kezdik e fát Európába szállítani s a gyönyörű fa tönkökért szívesen megadnak kétszer olyan árt, mint tölgyfáinkért. Németországban már több helyen megkisérlették e fának meghonosítását, s az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy az amerikai őserdők e büszkesége Európában is igen jól érzi magát. Hanoverában 1866-ban egy egész véka magot elvetettek, melyből 100 növény kelt ki és most minden őszszel és tavaszszal száz számra adnak el 1—2 méter magas hic- kory-fácskákat. Száz ilyen fácskának ára 30 forint, 1 darabé 40 krajezár. Azt mondják, hogy az agyagos talajon legszebben diszlik. Magról szokás szaporítani, e magvak majdnem dió nagyságúak, igen kemény liéjuak, négy rekeszüek, és annyira nehezen csirá- zók, hogy gyakran csak a második, vagy épen harmadik évben bújnak elő a föld alól. Szokásos a magvakat egy-egy alag-csőbe agyag közé helyezni, és úgy a földbe ásni, a 3—5 éves csemetéket pedig átültetni. Európában legjobban diszlik a Caria alba L. . G. M. — Egy hasznos fa, a negundo fraxini folia Észak Amerikából származik, s az ottani fák fő-jellegével a gyors növéssel rendkívüli mértékben bir, de daczára annak, hogy nálunk a legkeményebb teleket átéli, tenyésztése mindez ideig felette korlátolt. A fa 20—30 méter magasra nő, és élénk zöld lombozatával igen kellemes látványt nyújt.. A metszést igen jól tűri, s azért sétányok
