Eger - hetilap, 1883

1883-10-18 / 42. szám

402

Egyszer, a hogy a palota körül ólálkodnék, lát vagy ötven f'eliérszemélyt sallangos ruhákban, a mint a templomba mennek, kapcsos imádságos könyvvel. Ott megy Boriska is, éppen legutolsónak. Odafurakodik melléje, akárhogyan okoskodott is egy hosz- szúkardos német.

— Boriska ifiasszony, itt hoztam egy levelet. . . Megfordul Boriska, mert csakugyan ő volt:

— Kicsoda kelmed, honnan hozta?

— Bordonból; hát nem ismer az ifiasszony ? Bágyi Mátyásnak hívnak, szegény megboldogult nemzetes úrnak számadója is voltam. . .

Boriska egy sikoltással ott rogyott le a földre. Bágyi Mátyás csak annyit látott, hogy befektették egy kosárfélébe s két lakáj rudakon vitte vissza a palotába. A hosszúkardos német meg őt ragadta menten nyakon, s akárhogyan emlegette is nemesi voltát, becsukták egy kis szobába. (Szegény Bágyi Mátyás, igy állt ő be nagyúrnak.)

Nem volt ott egy óráig, már jött érte egy aranyos cseléd, s vezette garádicsokon fel egy fényes szobába, hol Boriskát pillantotta meg, amint az asztal mellett sirt.

Sokáig maradt odabent Bágyi Mátyás, s mikor kijött, bizony könnyük hullottak ki a szeméből. Egy levelet dugott a mantlija zsebébe s azzal indult ki Bécsből úgy, hogy vissza se nézett, s meg se állt Bordonig. Azt a levelet a tekintetes vármegyére adta fel. Boriska levele volt az, melyben tudatja, hogy ő lemondott a világról, haza se megy többé; kolostorba megy. Az örökségét adják a szegényeknek, rendelkezzék vele a vármegye.

Nem tudta elviselni, hogy apja ő miatta halt meg!

Bágyi Mátyás nem beszélt a históriáról soha senkinek semmit. Pedig ő tudta csak, hogy mikép tűnt el Boriska hazulról, hisz neki mindent elmondott. Halálos ágyán még sem állotta meg, hogy fel ne fedezze az esetet, melynek ez a summája:

Egy udvari kísérethez tartozó nemes megszerette Boriskát, de félvén, hogy idegen létére nem kapja meg a lányt, felhasználva annak regényes természetét, furfangos csellel ragadta el. Alig, hogy megesküdvén Bécsbe értek, a nemes meghalt, s a mit- sem tudó királyné Boriskát megszánván, magához vette.

Nincs benne semmi természetfölötti. Boriska nem mert hazamenni,, s ott maradt. De mért nem tudósította apját hollétéről?

Éppen ez okozott neki halála órájáig lelki furdalást, mert előbbi lépését menthetné szerelme, s regényes természete.

Énekes Imre.

HIRFÜZÉR.

— A király ö Apostoli Felsége e hó 14-én érkezett Szegedre, hol rendkívüli lelkesedéssel fogadtatott. A király Pálfy polgármesternek üdvözlő beszédére mondott válasza szóról-szóra igy hangzik : „Hálát mondok az isteni gondviselésnek, hogy ötödfélév előtt e helyen szivem mélyéből kifejezett óhajtásomat teljesedve látom. Szeged városát a reá nehezedett súlyos csapástól nemcsak felüdülve, de virágzóbban, mint előbb, s nem gyásztól, hanem örömtől áthatva láthatom. Fogadják királyi üdvözletemmel őszinte kö- szönetemet a lelkes fogadtatásért, s legyenek meggyőződve, hogy szívesen fogok nehány napot tölteni körükben, mint e hű város örömének részese.“

— Érsek Ur ö Excellentiája szombaton a fővárosból visszatért székhelyére.

— Az egri érseki residentia főépülete már teljesen restaurálva lévén, Érsek ur ő nagyméltósága tegnap abba költözött vissza ama szárnyépületből, mely a nyár óta ő Excellentiájának ideiglenes lakásul szolgált.

— „Királyunk szavai!“ ily czim alatt a „Búd. Hirl.“ a következő sorokat közli: „Ferencz József király drága kincse népünknek, nagy öröme szivünknek. Amit mond, minden szava, mintha csak édes apánk szólana hozzánk. Olyan jól esik őt hallanunk, mikor magyarul beszél. Bölcs intelmei mélyen belevésik magukat emlékezetébe azoknak, kikhez szólnak; bizonyára egy mondása sem hangzik el észrevétlenül a nemzet urának. Szegeden nemcsak nagy ünnep, Szegeden politikai tüntetés van a király körül. Jöttek, mindenfelől jöttek a király alattvalói és a nép kormányzói, papok és világiak, vallási és nemzetiségi, különbség nélkül, hódolni Magyarország koronás fejedelmének. És kegyesen felelt a király mindenkinek; mégis különböző mondásai mély hatással lesznek s általános feltűnést fognak kelteni. Szeged iránt

végtelen jóindulattal viseltetik, az meglátszik rajta. S noha Szeged város küldöttsége, mint háziúr, legutolsónak lépett be, tegyük mi első helyre és jegyezzük fel róla, hogy a király beszéde nemcsak dicséri a teljesitett munkát, nemcsak hálás köszönettel említi fel az ország és a külföld bőkezű adakozását, hanem egyúttal kiemeli, hogy a czél teljesen elérve még nincs, és Szeged város hatóságára és polgáraira a nagy feladat vár folytatni a munkát lankadatlan kitartással, a munkát, hogy Szeged második városa legyen Magyarországnak szépségben, gazdagságban, műveltségben és magyarságban. Szeged uj életpályának kezdetén áll s a király nagy hivatására felavatja. Hogy pártolni fogja Szegedet ezentúl is, kitűnik a Csanád, Csongrád és Bács vármegyék küldöttségeinek adott királyi válaszokból, melyekből kiérezhető, hogy a két első megyéből és Bácsmegye részeiből, Szeged központtal uj megye fog alakíttatni. Hogy tudományos egyetemet Szeged fog- e nyerni vagy sem, a király nem nyilatkozott; de az akadémia küldöttségéhez intézett szavaiból gyanítani lehet, hogy igen, mert máskülönben a tudomány és művészet fontosságáról Szegedre nézve minek beszélne? Legnevezetesebbek voltak azonban a király szólásai közül Szegeden azok, melyeket a nemzetiségekhez intézett. Ferencz József király Szegeden a,magyar nemzet és államiság mellett valósággal demonstrált. És ez nagyon fel fog tűnni Ausztriában és Horvátországban, Szerbiábau és Romániában, de legkivált nagy hatással lesz magukra a szerb és oláh népekre hazánkban s azok papjaira és tisztviselőire. A politikai hatóságok közül Újvidék, Pancsova, Versecz városok s Krassó- Szörénymegye küldöttségei részesültek oktatásban és buzdításban, hogy hazafiasak, törvénytisztelők, békésen egyetértők legyenek. A papi méltóságok közül a karloviczi, szebeni és balázsfalvi érsekek kaptak hasonló utasítást. Talán az oláh püspökök között is akad olyan, kinek a feddés szólt, talán Mihályi a lugosi püspök ? Román Miron a szebeni görög-keleti érseknek világosan megmondta, hogy az oláh papok „a tiszta hazaszeretet és a törvények iránti tiszteletben jó példával menjenek elől“; ami közönséges nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy a pópák a törvények elleni oppoziczióban rossz példával szoktak előljárni. S a balázsfalvi érsek Vancsa, igen nevezetes oktatásban részesült, hogy ő, valamint papsága és hívei „a magyar állam hü polgárai legyenek“ s a király, mintha nem bíznék bennök, hozzáteszi, hogy „éber figyelemmel fogja őket kisérni ezentúl is.“ Tudják immár hogyan lehet királyi kegyet nyerni és veszteni, a királyi kinevezéstől függő javadalmat kapni vagy nem kapni. Ezt igen jó volt nekik megmagyarázni. Akinek nem tetszik magyar hazafinak lenni, ne legyen a magyar király alattvalója, menjen keressen magának jobb állást, jobb hazát és jobb királyt Romániában. A király kegyelmét hü alattvalói számára tartja fenn, vallási és nemzetiségi különbség nélkül. Így a király Szegeden. Egész Magyar- ország hallotta őt és élteti.“

— Nyilvános köszönet. Az egri leendő gyermekmenhely javára legutóbb következő adakozások folytak be: u. m. Vavrik Béla 2 írt. Csernevitz Mihály 1 frt. Kobza Lajos 1 li t. Szilágyi Gábor 50 kr. Dr. Koller Kálmán 50 kr. Csókás István 50 kr. Szabó Ráíael 10 kr. Radinovics Gábor 1 frt. Lenk Gyula 50 kr.

— A szüret városunk határában csaknem teljesen be lett mái’ fejezve; csupán néhány nagyobb szellőben foly még a szedés. Sok szőllőtulajdonos ez idén vörös bort is csinált.

— A 25-ik ezred két zászlóalja, újabb hir szerint majd csak e hó 26-án vagy 27-én érkezik városunkba. Serajevóból e hó 24-én indul.

— Tűz. Tegnap hajnal felé az úgynevezett Tótsoron, — az izraelita temető környékén — tűz ütött ki, mely egy házat elhamvasztott.

— Vanutelli pápai nuncius Esztergomba érkezett a bibornok- herczegprimás meglátogatása végett.

— Részleges holdfogyatkozás volt 16-án, mely 7 óra 15 perez reggel kezdődött és 9 óra 6 perczkor ért véget; de Magyar- országban látható nem volt.

— Gyűrűs napfogyatkozás fog október 30-án beállani, mely 10 óra 36 perczkor este a nagy világtengeren Polynéziában kezdődik s átvonulva a khinai birodalmon, a Sandwich-szigeteken, ugyancsak a nagy óceánon okt. 31-én reggel 4 óra 21 perczkor ér véget. Ez a fogyatkozás látható lesz a nagy világtenger éjszaki felén és részben északi Ázsiának keleti vidékein, valamint északi Amerikának nyugati tájain.

— A szent-lstván-Társuiat e hó 11-én tartott választmányi ülésén a győri megyés püspök dr. Zalka János elnökölt, kit a jelen voltak zajos éljenzéssel üdvözöltek. A társulati alelnök Párkányi Béla előadta az igazgatóság szünidei tevékenységét a tan-