Eger - hetilap, 1883

1883-10-18 / 42. szám

399 Mily nagy haszon volna Eger városára a szőllőkivitel. Nagy előnynyel bir az egri szőlő a nagy-marosi felett, mert az egri szőlíő sokkal keményebb héjú s nincs úgy a szemek felfakadásá- nak és ebből eredő szőllőrotkadásnak kitéve. Hogy mennyivel drágábban lehet a szőllőtt értékesíteni mint a szőllő-levet: egy kis számadást kell tennünk. Egy méter mázsa szöllőből 50—60 liter uj bort préselünk ki, melynek értéke ha jó ára van 4.50—5.50 írtig; ellenben a szőllő méter-mázsáját 8—10, sőt ha szép 12 írtért is eladhatjuk az avval foglalkozó ke­reskedőknek s mellőzhetjük a szüretelési és a préselési költsége­ket s igy a ki szőllőfürtjeit eladja, 80—100 sőt 120 %-kot ta­karít meg. Tehát melegen ajánlhatom Eger város közönségének a szőllő- kivitelt s felkérem a nálamnál hivatottabbak véleményét, melyet tisztelettel veszek, legyen az habár eltérő is. Esztergom, 1883. október 8. Glósz Béla. A jog- és államtudományi karok új tanulmányi és vizsgá­lati rendszere. c.) Szabályzat, a jog- és államtudományi egyetemi karoknál tartandó tudorsági szigorlatokról. (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1883. évi 28,291, számú rendeletével.) 1. §. A jog- és államtudományi karban, a két különböző tudománykor szerint, kétféle tudorság nyerhető, u. m. a jogtudor- ság és államtudományok tudorsága. 2. §. A jogtudori tok elnyerésére három szigorlat és egy felavatási értekezés kívántatik. A jogtudományi szigorlati tárgyak a következők: I. Első szigorlat. a) Római jog. a pandekta-jog befoglalásával. b) Egyházjog. c) Jogbölcsészet, a történeti részszel és a nemzetközi joggal. II. Második szigorlat. a) Magyar közjog. b) Közigazgatási és pénzügyi jog. c) Politika. d) Magyar büntetőjog és eljárás. 111. Harmadik szigorlat. a) Magyar magánjog. • b) Osztrák polgári jog. c) Magyar polgári törvénykezés. d) Váltó- és kereskedelmi jog. 3. §. Az államtudományi tudori fok elnyerésére két, szigor­lat és egy felavatási értekezés kívántatik. Az államtudományi szigorlatok tárgyai a következők, u. m.: I. Államtudományi első szigorlat. a) Jogbölcsészet, a történelmi részszel és a nemzetközi joggal. b) Egyházjog. c) Magyar közjog. d) Politika. II. Második szigorlat. a) Nemzetgazdaságtan és pénzügytan. b) A magyar és az osztrák állam statisztikája, Európa főbb államaira való tekintettel. c) Magyar közigazgatási jog, beleértve a pénzügyi igazga­tási jogot, valamint a perenkivüli eljárást — a telekkönyvi eljá­rás mellőzésével — úgy a büntető törvénynek a kihágásokról szóló részét az erre vonatkozó eljárással. 4. §. A szigorlatok a 2-ik, illetőleg 3-ik §-ban meghatáro­zott sorrendben teendők, és csak azon tudomány-egyetemen foly­tathatók. melynél a tudor-jelölt az első szigorlatot kiállotta; va­lamint a pótlás és az ismétlés is csak azon tudomány-egyete­men történhetik, melynél a tudorjelölt pótszigorlatra vagy ismét­lésre utasittatott. A jogtudományi három szigorlatnál azonban a jelölt a második és harmadik szigorlatot tetszés szerinti sorrend­ben teheti le, úgy hogy szabad választásától függ, vájjon a 2. §-ban foglalt III. vagy II-ikat akarja-e Il-ik illetve Ill-ikként letenni. 5. §. Azon jogtudorok, kik ezen szabályzat szerint az állam- tudományi tudori fokot is óhajtják elnyerni, csak egy szigorlatot kötelesek tenni s ennek tárgyai: a nemzetgazdaságtan, a pénzügy­tan és a magyar és az osztrák állam statisztikája Európa főbb államaira való tekintettel. Azon államtudományi tudorok viszont, kik ezen szabályzat szerint a jogtudori fokot is elnyerni kívánj ák. két szigorlatot kö­telesek tenni, melyeknek tárgyát: a bölcseleti jog, egyházjog, a magyar közjog, politika és büntetőjog kivét elével, a jogtudományi szigorlatokhoz tartozó tárgyak képezik, u. m.: I. római jog, a pandekta-jog befoglalásával, a magyar ma­gánjog és az osztrák polgári jog. II. A büntetőjog és eljárás, a magyar polgári törvénykezés és a váltó-kereskedelmi jog. 6. §. Tudori szigorlatokra csak azok bocsáttatnak, kik a négy évi jog- és államtudományi tanfolyamot, legalább fele rész­ben hazai jogtanintézeten, mint rendes nyilvános joghallgatók sza­bályszerűen bevégezték és az eredeti indexet s a végbizonyit- ványt kérvényükhöz csatolják. 7. §. A szigorlat tehetőse iránti kérvény (6. §.) az egyetem jog- és államtudományi karának dékánjánál nyújtandó be. 8. §. A szigorlati vizsgáló bizottság elnöke a jog- és állam­tudományi kar dékánja, vagy ennek akadályoztatása esetében a prodékán. 9. §. A vizsgálati bizottság az elnökön kívül négy tagból áll, kik a szigorlati tárgyaknak rendes, vagy rendkívüli tanárai, továbbá a jogosított tanárok is, ha jogosultságuk alapján azon év­ben tandíjfizetéssel járó kollégiumot tartanak. Ha valamely tárgynak több rendes, rendkívüli vagy jogosí­tott tanára van, ezek a szigorlatokhoz az említett sorrendben váltakozva hivandók meg. Ha a vizsgálóbizottság az elnökkel s a vizsgálandó tárgyak censoraival együtt sem állana 5 tagból, ez a szám kiegészítendő azon rendes tanárok váltakozó meghívásával, a kik mint vizsgá­lók épen nem vagy ritkán vesznek részt s igy leginkább ráérnek a megjelenésre, szavazó minőségben. 10. §. Mindegyik szigorlat két órán át és pedig mindig nyilvánosan tartatik s róla jegyzőkönyv vezettetik, melybe nem­csak annak eredménye, hanem az is bevezettetik, hogy a bizott­sági határozat egyhangúlag vagy szótöbbséggel hozatott. 11. §. A szigorlat eredménye felett a vizsgálati ötös bizott­ság egyhangúlag vagy szótöbbséggel határoz. A szigorlat elfogadottnak csak akkor tekinthető, ha az egész bizottság vagy legalább három tagja, az elfogadás mellett nyilatkozott. Kitűnő készültségit jelölt a bizottság által meg is dicsérhető. 12. §. Ha a jelöltnek készültsége egy vizsgálati tárgyból gyenge, ezen egy tárgyból pótszigorlatra utasítandó. A pótszigorlat egyszer ismételhető; ha a pótszigorlat má­sodízben sem sikerül, az egész szigorlat ismétlendő. A pótszigorlat az elnökön kiviil két tagból álló bizottság előtt teendő, mely bizottságba a szaktanárok hivandók meg vizsgálókul. 13. §. A szigorlat ismétlésének három hónap, a pót-szigor­latnak pedig hat hét letelte előtt hely nem adható. Ismétlés egy és ugyanazon szigorlatra nézve többször, mint kétszer nem engedtetik. A második ismétlő szigorlaton történt visszautasítás esetén, a jelölt a hazai egyetemeken az illető tu­dori fokot el nem nyerheti és netalán más helyütt nyert vagy nyerendő ilyen tudori oklevelet itt nem nostrifikáltathatja. 14. §. A tudori fok elnyeréséhez kellő egyes szigorlatok közt legalább három havi időköznek kell közbejönnie, a mely azon­ban a tanártestület által leszállítható, de hat hétnél nem rövidebb időre. Három havi időköz kívántatik akkor is, ha az egyik tudori fok elnyerése után. a tudor a másik tudorság elnyerése végett kíván szigorlatra bocsáttatni; de ez esetben a három havi határ­idő nem a felavatás, hanem a letett utolsó szigorlattól számitta- tik: felmentésnek azonban ezen minimum alól ily esetekben nincs helye. 15. §. A sikerrel kiállott szigorlatok után (2., 3., 5. §§.) a tudorjelöltnek egy, a letett szigorlatok valamelyikéhez tartozó tan­szakból maga által szabadon választott vagy esetleg a szigorlati bizottság által megjelölt tárgyból felavatási értekezést (disserta- cio inauguralis) kell Írásban kidolgoznia, s negyedrét alakban fűzve, czimekre vagy fejezetekre felosztva, lapszámozva és az il­lető lapokon a használt irodalmi müvek és források idézésével el­látva, benyújtania. 16. §. Az Írásbeli értekezés csak akkor fogadható el, ha az mind béltartalmára, mind kidolgozásra nézve beható tanulmány eredményének mutatkozik, s az állam hivatalos nyelvének bírá­sát igazolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom