Eger - hetilap, 1883

1883-10-18 / 42. szám

400 17. §. Az értekezést a kar két szaktanár által biráltatja meg. Ha valamely szaknak csak egy tanár van, akkor második bírálónak azon szak tanára jelölendő ki, melyhez a bírálandó ér­tekezés tárgya legközelebb áll. Ha a bírálók véleménye eltérő, ez esetben a kar az érteke­zést egy harmadik bírálónak adja ki. Határozattá azon vélemény emelkedik, a melyhez ezen bíráló csatlakozik. El nem fogadás esetén a jelölt más értekezés kidolgozására utasítható és a jelölt a felavattatásra nem bocsátható, mig érte­kezése el nem fogadtatik. 18. §. A tudori értekezés elfogadása esetében a jelöltet a dékán felavattatás végett az egyetem rektorának írásban bejelenti. 19. §. A tudori oklevélben (diploma) képességi fokozat nem tétetik ki. 20. §. A nagyobb rendekkel biró egyháziak számára fennál­ló kánontudorság, valamint annak megszerzésére az 1866. évi február 23-án kelt legfelső elhatározással előszabott módozatok, a kolozsvári egyetemre nézve az 1874. évi márczius 6-án 5643. sz. a. kelt miniszteri rendelettel megállapított módosítással, egye­lőre tovább érvényben hagyatnak. 21. §. A szigorlati dijak, melyek mindenkor előre lefizeten- dők, minden egyes szigorlatra nézve 25—25 forintban, és az írás­beli dolgozat bírálatáért 20, a pótszigorlatért 15 forintban álla­píttatnak meg. Ezen dijak a szigorlat vagy az Írásbeli értekezés ismétlése­kor újra megfizetendők. A szigorlati dijakból az elnököt és a vizsgálatnál tettleg részt vett tanárok mindegyikét egyenlő rész illeti. A felavatási értekezés bírálatáért járó díj a szigorlati bi­zottságok tagjai közt egyenlően osztatik fel. 22. §. A felavatásnál (promotio), tiszteletbeli tudorságnál, a jubiláns oklevél kiszolgáltatásánál, s az idegen egyetemeken nyert tudori foknak a belföldön érvényesül elismerése (nostrificatio) iránti eljárásnál, további intézkedésig az eddigi szokás, illetőleg szabályok tartatnak fenn. 23. §. Ezen szabályzat, kihirdetése után, azonnal hatály­ba lép. Átmeneti intézkedések. 24. §. A kik 1875. végéig a szigorlatokra jelentkeztek, az addig fennállott szigorlati rendhez alkalmazkodhatnak. 25. §. A jelen szabályrendelet hatálybaléptekor már megkez­dett tudorozás, a szigorlati tárgyakra és a szigorlatok sorozatára nézve a jelen szabályrendelet által érintetlenül hagyatik. 26. §. A kik valamely államvizsgálatot az ellenkező irányú szigorlatra bocsáttatás előfeltételéül letettek, akadály nélkül bo­csáthatók nemcsak az ellenkező, hanem azon irányú szigorlatokra is, melynek megfelelő államvizsgát tettek le. 27. §. A kik az államtudományi államvizsgálatot, mint eddig a jogtudományi szigorlat előfeltételét már letették, a jogtudo­mányi szigorlaton a politikából, közigazgatási és pénzügyi jogból, mint a melyből az államvizsgán már képesítve vannak, nem vizs­gálandók, és igy rájok nézve mind a tárgysorozatra, mind a szi­gorlatok egymásutánjára nézve az 1883. május 18-án 11,630. sz. a. kelt rendeletet közvetlenül megelőzött szabályzat irányadó. Ezen tétel megfelelően alkalmazandó az államtudományi szi­gorlat azon jelöltjeire, a kik a jogtudományi államvizsgát az idé­zett rendelet előtt kiállották. Ezen §. hatálya azokra is kiterjed, kik az 1883—4. tanév elejéig az egyik vagy másik államvizsgá­latot, vagy mindkettőt valamely jogakadémián letették. 28. §. Az 1884. év január 1-től fogva senki se kezdheti a tudorozást másképen, mint a jelen szabályrendelet által megálla­pított tárgyakkal és sorozattal. A horvátországi állapotok. X. A Pozor, mint hírlik, a kir. biztostól harmadszor kapott in­tést, hogy eddigi magatartásán változtasson, mert különben a kir. biztos a sajtótörvényt föl fogja függeszteni, de fölfüggeszti azzal együtt magát a Pozor-t is. Uritza glinai kereskedő toborzási ügyében jelentik, hogy a kir. ügyészség őt a bűntett természete (fólségsértés) miatt a ka­tonai bíróságnak akarja kiadatni. Uritza körülbelül 300 embernek adott foglalót. Akik fölcsaptak volt, egy darabig az erdőkben buj­káltak s adott jelre bosnyák területről törtek volna be „Kara- gyorgyevics király“ nevében. Az összeesküvésben még egy likai s egy boszniai szerb kereskedő is résztvett. A komplot szálai kir szerint még Zágrábba is elvezetnek. A határszéli Rujeváczban, mely község a zavargásokban je­lentékeny részt vett, bizonyos Milosevics nevű paraszt Gallias községi elöljárót, mikor ez az elemi károk fölvétele végett járt künn, agyonlőtte. — Az Uricza féle komplot tárgyában a követ­kezőket jelentik : A közvélemény a legutóbbi zavargások alkalmá­val Uricza kereskedőt tartotta a fóizgatónak, a ki már a bosz­niai fölkelés idejében is rendkívüli tevékenységet fejtett ki mint politikai ügynök, Karagyorgyevics herczeg érdekében izgatva, s a kinél, hir szerint, Karagyorgyevics Péter herczeg már azon idő­ben is megfordult. Köztudomású, hogy a paiasztság hozzá özön­lött a végből, hogy a „fölkeléséhez beálljanak és ezért a fogla­lót fölvegyék. Ép oly köztudomású az is, hogy Uricza, kit nyíltan a toborzó-iroda főnökének tartottak, a hozzájövő parasztokat Mi- lics Miklós polgármesterhez, Stojanovics Emil járásbiróhoz és An- sion Vilmos kerületi elöljáróhoz utasította, hogy ott álljanak be a fölkelők közé. Ezzel Uricza azt akarta elérni, hogy nemcsak a gyanút hárítsa el magáról, hanem a toborzásnak a nép szemeiben mintegy loyalis és törvényes szinezetet adjon. Zágráb, okt. 13. Nagy feltűnést kelt Miskics kosztanyiczai polgár és nagykereskedő elfogatása. Miskicset, ki határozott Star- csevics-párti, azzal vádolják, hogy a határőrvidéki lázongás szel­lemi szerzője. A szőlőhegyen fogták el, éppen szüretelés közben és tegnap átszolgáltatták a petrinyei törvényszéknek. A mária- bisztriczai zavargás részesei ellen a vizsgálat be van fejezve. A vádlottak száma 130, a tanuké 195; az ügyben 140 jegyzőköny­vet vett föl a vizsgálóbiróság. Zágráb, okt. 13. A haditörvényszék Schaller százados-had- birót küldte Glinába, hogy az elfogott Uricza ügyében a vizsgá­latot megindítsa. Zágráb, okt. 12. Ramberg b. kir. biztos a pénzügyminisz­terrel egyetértőleg elrendelte, hogy Zagoriában és a volt báni ha­tárőrvidéken egy-egy vegyes bizottság vizsgálatot tartson az adó­hivatalok kezelése fölött, A bizottság megfigyelései alapján azután bizonyos napon elő fognak terjesztetni a szándékolt adótörleszté­sekre vonatkozó javaslatok. politikai heti szemle. M u k h t á r p a s a, ki Bismarck liggel értekezett, még csak néhány nap múlva fog Bécsen át visszatérni Konstantinápolyba. A National Ztg. azt hiszi, hogy egyelőre titok marad, mily poli­tikai és katonai megbízásokkal jött a gliázi Németországba; maga e küldetés azonban már igy is figyelemreméltó tüntetés, mert a porta és a középeurópai szövetség közti viszony lazításán eleget dolgoztak. Mukhtár pasa, Örményország győzelmes védője, első katonai ismerője épen annak a területnek, mely keleti válság ese­tén első sorban jő kérdésbe; mert az nem szenvedhet kétséget, hogy Törökország sorsa végleg a stratégiai tekintetben domináló Örményországban fog eldőlni. Mukhtár pasának németországi küldetése felől egyik londoni lap tudni akarja, hogy a porta czélja az osztrák-magyar- nérnet szövetséghez való csatlakozás volt. A pasa kijelentette volna Bismarck herczeg előtt, hogy a szultán elérkezettnek látja az időt a nyílt állásfoglalásra s hogy azért a középeurópai nagy­hatalmak szövetségébe kíván belépni. A pasa nyilatkozatait Bis­marck azzal fogadta, hogy biztosította őt Törökország iránti jó akaratáról, de hozzá tette, hogy a Törökországgal való szövet­kezés elkerülhetetlenül fölkeltené ama hatalmak bizalmatlansá­gát, ^melyekkel úgy Németország, mint az osztrák-magyar-mo- narchia jó viszonyban kíván lenni. Madrid, okt, 13. A kormány végleg megalakult: Elnökség: Posada-Herrera ; külügyminiszter: Roiz Gomez; igazságügyminisz­ter : Linares Rivas; pénzügyminiszter: Gallostra; belügyminiszter: Morét; hadügyminiszter: Lopez Dominguez ; közmuukaügyi minisz­ter: Sardoal; gyarmatügyi miniszter Juarez Juclan; tengerészeti miniszter: Valcarcel altengernagy. Madrid, okt, 13. Amerika fölfedezésének évfordulója alkal­mából lakoma tartatott, melyen csaknem az egész diplomácziai testület megjelent. A lakomán számos felköszöntőt mondtak Spa­nyolország jövőjére. Madrid, okt. 13. Az uj kabinet összeállítását a Franczia- ország és Spanyolország közti egyetértés végleges helyreállítására és békülékeny belpolitika követésére kedvezőnek tartják. Pár is, okt. 12. A kokhinkhinai kormányzónak Saigonból ér­kezett távirata konstatálja, hogy a helyzet Tong-Kingban az ana- mi meghatalmazottak megérkezése és a deltában székelő mandari­nok meghódolása következtében jelentékenyen javult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom