Eger - hetilap, 1883
1883-10-11 / 41. szám
391 Lapunk folyó évi 39-ik számában közöltük Petravich Antal városi képviselőnek a közgyűlésen tett előterjesztését: még pedig az általunk tisztelt személyek iránti kíméletből az élesebb kifejezések mellőzésével. Nevezettnek előterjesztése a közgyűlés által a jogügyi szakosztályhoz utasittatott. A jogügyi szakosztálynak tanácskozásait megelőzőleg, a városi árvaszék a maga igazolására czélzó jelentést készített s azt a jogügyi szakosztály elé terjesztette. Ezen árvaszéki jelentés elejét lapunk múlt számában közöltük, végét pedig most közöljük: és ugyan mind a két részét szóról szóra. Egyúttal alább közzéteszszük teljes szöveg szerint a jogügyi szakosztálynak véleményét, melynek lényege abban foglalható össze, hogy: a jogügyi szakosztály nem akar praejudicálni az esetleg bekövetkezhető fegyelmi eljárásnak s azért az ügyet további intézkedés végett a közgyűléshez visszaterjeszti. II. A jogügyi szakosztály ezen megállapodása a városnak múlt vasárnap (okt. 7-én) tartott közgyűlésén felolvastatott. Erre Petravich Antal képviselő indítványt tett aziránt, hogy a közgyűlés az árvaszéknek három megnevezett tagja ellen fegyelmi eljárást rendeljen el s őket mint városi tisztviselőket hivataluktól függeszsze fel. Később az indítványnak a felfüggesztésre vonatkozó részét visszavonta s csak a fegyelmi eljárás elrendelése iránti indítványt tartotta fenn. Petravich Antal indítványával szemben, Vavrik Béla, Babies István s mások azon ellenindifványt tették: hogy Petravich Antal indítványa minden részében mellöztessék, s egyáltalában ezen ügy teljesen ejtessék el. Gáspárdy Géza azon közvetítő javaslatot tette, hogy ezen ügyben a feg3relmi eljárás ugyan most itt ne rendeltessék el s annál kevésbbé legyen szó a felfüggesztésről; de figyelemmel arra, hogy a város jogügyi szakosztálya itt esetleges fegyelmi eljárásról beszél s igy ez a jogi vélemény szerint egyáltalában kizártnak nem tekinthető, — valami intézkedés tétessék az ügynek megvizsgálására, vagy pedig Petravich Antal felhozott panasza a közigazgatási bizottsághoz tétessék át: annyival inkább, mivel az elleninditványttevők kétségesnek tartják azt, vájjon a városi közgyűlés a fegyelmi eljárást elrendelni jogosítva volna-e. •Szavazásra kerülvén a sor: az elnök névszerinti szavazást akart elrendelni. Azonban határozatba ment, hogy a szavazás felállással s ülve maradással történjék. Petravich Antal azon indítványa mellett, hogy a fegyelmi eljárás rendeltessék el: 10-en állottak fel. A Vávrik-Babics-féle elleninditvány, hogy az egész ügy mellöztessék, mintegy 18 szavazatot nyert s többséggel elfogadottnak nyilváníttatott. Egynéhányan pedig mindannyiszor ülve maradtak a szavazásnál s igy a feltett két kérdés egyikére sem szavaztak. (Né- inelyek Gáspárdy Géza közvetítő javaslatának is szavazás alá bocsátását várták, de ez ki sem tűzetett szavazásra s igy nem szavazhattak. Egyébiránt az említett elleninditványt-tevőknek vagyonosságában elégséges biztosítékot láthatnak minden eshetőséggel szemben.) Petravich Antal, miután indítványa elvetettnek nyilváníttatott. bejelentette a közgyűlésnek, hogy az ügyet följebbezi. A horvát kérdés alakulása. VI. A horvát képviselők a magyar országgyűlésből való kilépés eszméjét a kormányelnök nyilatkozata következtében teljesen elejtették, de azt kimondották, hogy addig semmiesetre' sem jelennek meg a képviselőházban, amig a czimerkérdés elintézve nincsen. A képviselőházban való megjelenés időpontjának és módozatainak megállapításával megbíztak egy bizottságot, amely a legközelebb tartandó értekezlet elé határozott propozicziókat ter- jeszszen a horvát képviselők eljárására vonatkozólag. A horvát képviselők által kiküldött bizottság elhatározta indítványba hozni, hogy a czimerkérdésre vonatkozó vita befejezése után, a horvát képviselők vegyenek részt ismét a magyar képvi- selöház tárgyalásaiban. A horvát képviselők értekezletükben elhatározták, hogy az albizottság által javaslatba hozott határozat értelmében, a magyar országgyűlés tárgyalásainál meg fognak jelenni, mihelyt be lesz fejezve a horvát czimerkérdés fölötti vita. Mihalovics Károly erre bejelenti, hogy ő lemond magyar képviselőházi mandátumáról. Még más 2 képviselő is jelezte, hogy szándéka lemondani; azonban többen arra utaltak, hogy ezen eljárás teljes ellentétben áll azon határozattal, melyet a képviselők Zágrábban hoztak és melynek értelmében teljes szolidáritást vállaltak. A határozat, mely Miskatovics tollából folyt és 26 szóval 6 ellen fogadtatott el, igy hangzik: „A horvát képviselők klubjának tagjai kijelentik : hogy nem látnak akadályt abban, hogy a közös magyar országgyűlés munkálataiban részt vegyenek, mihelyt az azelőtt gyakorlatban volt, egyedül a törvényen alapuló czimertáblák ismét kifüggesztetnek. feltévén, hogy a miniszterelnök eddigi nyilatkozataihoz képest sietni fog, hogy úgy Magyarország, mint Horvátország érdekében az ,utóbbi országban a rendes állapotot oly hamar, mint lehetséges, helyreállítsa. A klub tagjai e nyilatkozattal lehetőleg hozzájárulni kívánnak ahhoz, hogy e minden oldalról megvalósítani óhajtott czél lehető leghamarabb eléressék.“ A zágrábi hangulatról a következőket Írják az „0. É.“-nek Zágrábból f. hó 5-ik kelettel: „Kitűnő benyomást tett itt Tisza Kálmán miniszterelnöknek a horvát ügyben tartott beszéde, de még inkább azon mérséklet és nyugalom, melyet a miniszter- elnök e sajnos ügyben tanúsított. Ép oly elismerésben részesül képviselőink észszerüsége. hogy a miniszterelnök szándékainak megfelelőleg cselekedtek. Az itteni ellenzék természetesen nincs megelégedve ezzel az eredménynyel s azt állítja, hogy a horvát képviselők ártottak az ország méltóságának, melyet képviselnek. De az ellenzéknek végre is így kell beszélnie, hisz azért ellenzék; mindamallett mindenki meg van itt győződve, hogy hasonló esetben ők is épen úgy cselekedtek volna, ha csak a zavart növelni s az országot kiszámithatlan bonyodalmaknak és a legkellemetlenebb esélyeknek kitenni nem akarják. Minthogy pedig a czimerkérdés elintézése az alkotmánj'OS viszonyok helyreállításának kezdete: a minisztérium és a képviselők közt létrejött egyezséget nem lehet eléggé megbecsülni, bármint igyekezzék is az alakiságok egyik-másik pontját kifogásolni, avagy bizonyítani, hogy merev ellentállás által kedvezőbb egyezség lett volna elérhető. A horvátországi állapotok. IX. Zágráb, okt. 5. .Ma egy szakácsnő, egy szolga és három mesterinas állott a bíróság előtt, mint akik részt vettek a szept. 8-iki ablak-betörésekben. A vádlottak közül Zorc Mihály szolga 3 heti, Buzacsics Sándor mesterinas 8 napi és Krncs nevű inas szintén 8 napi börtönre Ítéltetett nyilvános erőszakoskodás cziméu. Zágráb, okt. 5. A Pozor „Az örvény szélén“ és „Mily mystifikáczió!“ czimen két vezérczikket közöl; mindegyik telve keserű kifakadásokkal. A mi képviselőink — mondja egyebek közt — Budapesten sajátkezüleg aláirt nyilatkozatok főpontjait adták fel; még pedig, hogy Tisza a kiegyezést sarkalatos pontjaiban sértette meg s hogy csak horvát feliratú czimerek törvényesek. A horvát mozgalom okai sokkal mélyebben fekvők s Tisza is ösmeri azokat; de még sem akarja a kiegyezés egyetlen sérelmét sem jóvátenni. Ha a horvát ok ezzel nem akarnak megelégedni, marad az ország tartománygyülés és bán nélkül. Zágráb, okt. 7. A történt zavargások egyik főoka volt, hogy új adókra vonatkozó tendencziózus híreket terjesztettek; ezért az itteni pénzügyigazgatóság az összes adófelügyelőségekhez utasítást intézett, hogy az adók behajtása körül lehető óvatossággal és kímélettel járjanak el; oly községekben, hol az adóbeszedés kielégítő eredménynyel eszközölhető, a községi elöljárók az imént reájuk rótt felelősség alól fölmenthetők; a félrevezetett népet föl kell világositni az elterjesztett hírek hazugvoltáról; kényszer az adóbehajtásoknál csak akkor alkalmazandó, ha az adóköteles felek tudnának, de nem akarnak fizetni. Hogy e rendelet következtében az adók befolyása fennakadást ne szenvedjen, kellő módok alkalmazandók, hogy a lakosságot jó szerével adófizetési kötelezettségének teljesítésére bírják, a mi most az aratás után, könnyen eszközölhető. Zágráb, okt. 5. Ramberg b. kir. biztos elrendelte, hogy a nyomor enyhítése végett Zágoriában nevezetesen a krapinai, zla- tári és varasdi alispánságokban 47.000 frt erejéig inségi építkezések foganatosíttassanak. Zágráb, okt. 7. Ramberg báró, kir. biztos, ma fogadta azokat az ügyvédeket, kik a múlt hó 29-én elitéit kihágókat védték s a kir. biztost most arra kérték, hogy a kihágásokban résztvett személyek érdekében benyújtandó kegyelmi kérvényt pártfogolja. Ramberg e kérelmet mint időszerűtlent határozottan visszautasitá s egyúttal félre nem érthető módon nyilatkozott a védbeszédek formája felől. *
