Eger - hetilap, 1883

1883-10-11 / 41. szám

392

politikai heti szemle.

Páli s, okt. 5. Franczia kormánykörükben nagyon sajnálják, hogy az Alfonz király fogadtatása alkalmával történt botrányok előidézőinek megbüntetése bizonyítási anyag és alkalmazható törvényes határozatok hiányában nagyon meg van nehezítve. Épen a királyra való tekintetből nem történtek elfogatások. Csak két egyént tartóztattak le a hatóság elleni ellenszegülés miatt. A spanyol nagykövetség reklamácziója folytán a franczia kormány elegendő magyarázatot adott, úgy, hogy az ügy diplomácziailag befejezettnek tekinthető.

P á r i s, okt. 5. Kormánylapok jelentése szerint a köztársaság elnöke felhatalmazta a miniszterelnököt, hogy Thibaudin tbk. hadügyminisztert felszólítsa lemondásának beadására.

P á r i s, okt. 5. A Francziaország és Spanyolország közt fennállott feszültség Thibaudin hadügyminiszter lemondása következtében megszűnt.

P á r i s, okt. 5. A „Figaro“ és a „Gaulois“. határozottan állítják, hogy a spanyol nagykövet Ferry miniszterelnöknek és Chailemel-Lacour külügyminiszternek jegyzéket nyújtott át, melyben a spanyol kormány sérelmeit felsorolva, a szept. 29-ki tüntetés rendezőinek megbüntetését és a sértésért méltó elégtételt követel. Ferry és Chailemel-Lacour e követeléseket a legnagyobb előzékenységgel fogadták.

L o n d o n, okt. 5. Múlt szombaton Calice báró, a monarchia konstantinápolyi nagykövete a szultán által kihallgatáson fogadtatva, kijelenté a padisahnak, hogy tekintettel Bolgárország és Szerbia mai állapotaira, Ansztria-Magyarország tiltakozik az ellen, hogy a Balkán félszigetén bármely változás tétessék, s ha ilyesmi megkiséreltetnék, kénytelen volna saját érdekeinek védelmére a középtenger partvidékén rendszabályokhoz nyúlni.

Belgrad, okt. 5. Az új kabinet következőleg alakult meg: Miniszterelnök és belügyminiszter: Christies Miklós: külügyminiszter : Bogicsevics Milán; hadügyminiszter: Petrovics ezredes, ki eddig közmunkaügyi miniszter volt; igazságügyi és ideiglenesen közoktatási miniszter: Pantelics; közmunkaügyi miniszter : Protics ezredes; pénzügyi és ideiglenesen közgazdasági miniszter: Spasics.

B e 1 g r á d, okt. 5. Milán király a radikális párti képviselőket ma kihallgatáson fogadván, erős kifejezésekben nyilatkozott eljárásukról. A radikálisok nagyon leverten hagyták el a királyi palotát. A király ezután a haladópárti képviselőket fogadta; köszönetét mondott nekik azon támogatásért, melyben a trónt és a kormányt részesítették s kitartásra buzdította őket.

B e 1 g r á d, okt. 5. A skupstina hazaküldetett.

B e 1 g r á d, okt. 5. Bogicsevics, az új külügyminiszter ma vette át az ügyeket. A minisztériumokban valamint a külföldi képviseletben a diplomaták közt semmi lényeges változás nincs tervben. A miniszterelnök köriratot készül intézni az összes szerb hatóságokhoz, melyben a tisztviselőket a törvények és szabályok pontos megtartására hívja fel, mert különben kénytelen volna a legnagyobb szigorral eljárni velük.

Belgrád, okt. 5. Pirocsanácz volt miniszteielnök tegnap átadta a hivatalos ügyeket Rakics osztályfőnöknek és bucsúláto- gatást tett az összes külföldi képviselőknél, amit ezek azonnal viszonoztak. Bogicsevics külügyminiszter ma vette át minisztériuma vezetését.

Szófia, okt. 7. Zankoff felolvasta a kormány programmját s körvonalozta a nemzetgyűlés és a kormány jogait. A minisztérium — mondja a programúi - oda törekszik, hogy a tö rvénye- ket a visszaállított alkotmánynyal összhangzásba hozza; a nemzetközi kérdéseket beható vizsgálat tárgyává teendi; Bulgária szilárdul el van határozva a nehézségek elhárítására, miben a külhatalmak jóakaratú támogatására számit. A nemzetgyűlés a kormány programmját egyhangú helyesléssel fogadta.

E ó m a, okt. 7. A pápa ma délben a vatikáni bazilikában az olasz laikusok zarándokait fogadta. Ezen alkalommal megjelent mintegy 8000 személy, kik közt sok római volt és a pápát megjelenésekor üdvözlő felkiáltásokkal fogadták. Viancino gróf felolvasta a feliratot, mire a pápa következőleg válaszolt: A laikusok búcsúja kiegészíti a lelkészek által szeptember 26-án rendezett búcsút; mindkettő azt bizonyítja, hogy az olasz lakosság jobbjai a papság nyomdokaiba lépnek. A szakadárok a pápa személyében akarják sújtani az egyházat, a midőn őt megfosztják attól, a mi szabadságának megvédésére szükséges, és a minek hiánya lehetetlenné teszi, hogy szellemi fönhatóságát gyakorolja. Még néhány nap előtt, — 1870. szept. 20-kának emlékünnepélyén — magában Rómában büntetlenül hirdethették, hogy a katholicizmust el kell törölni, hogy azáltal Olaszország új életet nyer és hogy Róma megszállása az első lépés volt arra, hogy Olaszországban a katholicizmus szűnjék meg. Ezen törekvés a nyomor egész özönével árasztaná el Olaszországot. Iparkodjanak önök tehát oda, hogy e törekvést meghiúsítsuk, amidőn nyíltan igazhivő katholikusokként működvén, vallani és terjeszteni fogják azon hitet, hogy a pápa nem lehet addig szabad, mig valamennyi jogának teljes birtokába nem helyeztetik vissza!“ A pápa távozásakor újabb üdvözlő kiáltások hangzottak fel.

Országgyűlés.

i.

A képviselőház okt. 3-iki ülésében Tisza Kálmán miniszterelnök, a liorvát kérdésre vonatkozólag a következő fontos nyilatkozatot tette : Midőn a tegnapi napon tett bejelentésem szerint az előterjesztést és annak kapcsán a jelzett határozati javaslatot beadni kívánom, mindenekelőtt kettőt jegyzek meg.

Az egyik az, hogy — miként ezt igen sokan, még pedig pártkülönbség nélkül tudják, de hírlapokban is olvashatták — ezen jelentés megtételére már előre el voltam határozva, ha a ház megalakulása után rögtön, interpellatió ez iránt nem intéztetik is hozzám; tehát nem a tegnapi felszólalás következtében teszem. A másik az, hogy a mit ebben az ügyben tettem, illetőleg a kormány tett és most proponálni fog, arra nézve mindjárt ezen kellemetlen dolgok kezdetén megállapodásra jutott; arra befolyása nem volt semmi közbejött eseménynek, sem alkudozásnak, sem traktátusnak, sem fenyegetésnek, sem gyanúsításnak, hanem megállapodván egyszer benne, kötelességünknek tartottuk és tartjuk az általunk jónak látott úthoz ragaszkodni.

A mi már magát a megállapított irányt illeti, meggyőződésem az volt, hogy ott, a hol utczai zavargások útján bármi történik, a legelső a rendnek, az állam tekintélyének helyreállítása.

Már pedig Horvát-Szlavonországok, ámbár alkotmányunk szerint biztosított tágkürü autonómiával birnak, de szent István birodalmának kiegészítő tagját képezik, s ezen szempontból éppen azon tekintet alá esnek, mint bármely más része Magyarországnak. (Úgy van! Úgy van!)

Ezen első feladat után, mely — mint, azt hiszem, méltóz- tatnak tudni — megoldatott, kell következnie a másiknak. .Ezen másik feladatot nem abban kerestem és keresem, hogy mi magunk igyekezzünk a dolgokat élére állítani, vagy ellentétbe jőve Magyarország összes hagyományaival, ürügyet keressünk arra, hogy valamit, a mi nekünk nem tetszik, megváltoztassunk; hanem sőt inkább azt tekintettem és tekintem a feladatnak: komolyan, higgadtan fontolóra véve a viszonyokat, az engesztelékenység utján haladva, elhárítani azt, ami indok vagy ürügy volt arra, hogy ezek történjenek.

Mert ha ezt teszszük, kettő közül egynek kell bekövetkezni. Vagy csakugyan tekintettel arra, — amiért én felelős nem lehetek — hogy mindjárt- 1868 után a kormányok éveken keresztül másképp magyarázták a törvényt, tehát valóban lehetett oly nézetnek bona fide kifejlődni, hogy ez a helyes értelmezés: szüntessük meg ezt, nem vitatva most, ok volt-e vagy ürügy. Mert ha csakugyan ezen megváltozott eljárás és az az által felébredt vagy felébresztett alaptalan aggály az iránt, hogy bárkinek eszébe jutna a horvátok nemzetiségét és nyelvét megtámadni, volt az indok ; a mint az megszűnt, meg kell szűnni minden mozgalomnak, vissza lehet állítani a rendes alkotmányos állapotokát, melyeknek visszaállítását én legalább mennél előbb, mihelyt lehet, teljes szivemből óhajtom.

Vagy nem fog ez az eset bekövetkezni, — akkor be van bizonyítva, hogy csakugyan nem ez volt az indok, (a szélső baloldalon : Most is be van bizonyítva,) hogy a mozgalomnak háta megett az alkotmány és törvény keretén túlmenő szándéklatok állnak s akkor a .legalkotmányosabb és legszabadságszeretőbb emberek meggyőződése szerint is előáll a helyzet, a midőn a magyar államnak hatalmát minden eszközzel és móddal érvényre juttatni joga van.

Én t. képviselőház, az elsőt óhajtom, az elsőt remélem. Ha azt hiszik a horvátok, hogy a magyar-horvát közös kormány álláspontja nem egyezik meg a törvénynyel, van módjuk interpellálni azon kormányt itt a ház kebelében, vagy ha azt hiszik, hogy az 1868. óta fejlődött viszonyok következtében az 1868-iki törvény némely részeinek törvény általi magyarázatát vagy változtatását kívánnák, annak is megvan a maga alkotmányos módja, kijelöli azt a törvény maga.