Eger - hetilap, 1883
1883-10-11 / 41. szám
390 esetben kétségesnek mutatkozott volna, hogy a hosszas procedúra útján árverésen eladandott ]/5 rész ingatlanból a 16500 frt, ösz- szeg kamataival és jelentékeny költségekkel együtt kielégítést nyer-e ? Az árvaszék tehát semmi átruházásba, semmi joglemondásba nem ment be. Elfogadta az előnyt, de a jogok tekintetében a sta- tus-quot tartotta fenn. Itt mellesleg megjegyezzük, hogy a czég hitelezőivel szemben a kiskorúnak a czégbőli kitörlése a törvény értelmében a kiskorú javára különben sem szolgálhatott volna. A 3-ik pontra, hogy az eladott ingatlan a vevő nevérei bekebelezése, s a 16500 forint zálogjogi biztosításáról az ügyész véleménye ellenére intézkedés nem történt — észrevételünk következő : E pontra felvilágosítás adatott részben már az előbbi pontban. — Itt tehát csak a következőket jegyezzük meg: a) az ügyész az egyedül lényeges véghatározásnál az árvaszékkel már egy értelemben, és ugyanazon nézetben volt. b) Nem kívánta az árvaszék bekebeleztetni a zálogjogot az előbbi pontban hangsúlyozott elvnél fogva; c) ha kívánta volna, sem kebeleztethetik be a zálogjog; mert a szerződés gyámhatósági jóváhagyása alkalmával a Schwartz István féle ingatlanokon még fel volt tüntetve a 8927/tk. 880. számú végzéssel feljegyzett azon korlátozás, hogy ezen ingatlanok meg nem terhelhetők. d) ha e feljegyzésnek semmi joghatály nem volna is tulajdonítható, nem lett volna az eladott ingatlan rész vevő nevére írható, és arra a 16500 frt erejéig a zálogjog bekebelezhető azon okból sem, mert ebbe a vevő sem akart beegyezni, — elve lévén, hogy a malmot egy krajczár se terhelje, a mint az a csőd kiütése alkalmával egészen tehermentes is volt. Nem volt tehát más mód, még ha szándék lett volna is — a biztosításra mint az, melyet az árvaszék elfogadott, hogy t. i. a megvett vagyonok nem iratnak által rvevő nevére addig, mig a vételár-hátralék ki nem fizettetik. — És az elvitázhatlan, hogy ez is hatalmas biztosítási mód. A 4-ik pontra, hogy a kiskorú 62,600 frtnyi vagyonának ilykép 16500 frt vételára is veszélynek van kitéve, észrevételünk: már fennebb kifejtetett, hogy a kiskorúra atyja után tulajdonképen semmi vagyon sem maradt, s hogy vagyona a szerződés jóváhagyása után kevésbbé lett veszélyeztetve mint annak előtte. Az 5-ik pontra, hogy a kiskorú csődben lévén, a csőd ellen mint hitelező fel sem léphet — következő észrevételünk van: — a csődnek kiskorú elleni kimondása miatt kellő időben felfolyamodvány és előterjesztés adatott be azon okból, mert a kiskorú örökös ellen a csődtörvény 83. §-a értelmében az árvaszék meghallgatása nélkül a csőd annál kevésbbé lett volna kimondható, mert az a nagykorú örökös társak által, de egyáltalában senki által a kiskorú ellen nem kéretett, illetve nem jelentetett be. — Ezen előterjesztés tárgyalására az egri kir. törvényszék által folyó október hó 16-ik napja tűzetett ki, mely alkalommal a kiskorúra nézve kedvező álláspont kellően, meg fog védelmeztetni. Bármi legyen is azonban az eredmény felelősség az árvaszéket nem érheti, mert a netaláni kedvezőtlen eredmény, csakis a kiskorú eredetileg nehéz és szerencsétlen helyzetének egyedüli következménye leend. A 6-ik pontra, hogy az előbbi 45 napi határidő helyett a 16500 frt lefizetésére minden elfogadható indok nélkül 1884. év deczem- ber 31-éig terjedő fizetési halasztás adatott — mindenek előtt megjegyezzük, hogy halasztás az árvaszék által egyáltalában nem adatott. A szülők által beterjesztett, és jóváhagyni kért, 5. •/. alatt mellékelt szerződésben fizetési határidőül eredetileg is 1884. év deczember hó 31-ik napja van kitűzve; halasztást tehát az árvaszék egy napot sem adott; hanem a mint fennebb kifejtetett, az árvaszék által előbb megkiséreltetett vevőt a vételári hátráléknak minél előbbi befizetésére utalni; miután azonban e kísérlet vevő ellenkező akaratán hajótörést szenvedett és miután ez ok miatt egyáltalában nem volt tanácsos az adásvételi ügyletet elejteni, nem maradt más hátra, mint a szülők által gyámhatóságilag jóváhagyni kérve kért szerződés értelmében az 1884. decz. 31-iki eredeti fizetési határidőt elfogadni. A 7-ik pontra, hogy a tartalék-alapot illető időközi kamatok után a 10% befizetve nem lett, — egész egyszerű észrevételünk az, hogy ezen állítás sem felel meg a valóságnak, mert a közgyám által kiadott, s ezennel 13 •/• alatt mellékelt hivatalos bizonjdat illetve jelentés szerint a kérdéses 16500 frt követelés kamatai után a tartalék alapot illető, a folyó 1883. év szeptember 15-ik napjáig, tehát a csődkiütése utáni időpontig járó 173 frt 25 kr összeg a közgyámi pénztárba be van fizetve. Az egyes pontokra észrevételeinket megtévén, még csak azt jegyezzük meg, hogy a mennyiben nyilatkozatunkban néhol némi hézag találtatnék, az azon körülménynek tulajdonitandó, hogy nem tartottuk ildomosnak oly dolgok részletes fejtegetését, melyek az árvaszék álláspontjának védelmére szolgálnak ugyan, de mely fejtegetésekből a kiskorúéval ellentétes érdekű adatokat és érveket meríthettek volna. Végül az előadottakból a következőkben röviden mi is levonjuk a consequentiákat; 1- ör Kiskorú Schwartz Irmára — a passivákat az activák- kal egybe vetve — atyja után tulajdonképen semmi vagyon sem maradt. 2- or. Az árvaszék által mégis megkiséreltetett, hogy a közösség helyzetét okszerűen felhasználva, a szülők beegyezésével, sőt határozott kérelmére bizonyos vagyon teremtessék; és ez irányban a szükséges lépések valamint eddig megtétettek, úgy jövőre is megtétetni fognak. 3- or. Ily körülmények között az indítvány fölösleges, az annak alapját képező panasz pedig alaptalan. így állván e dolog, az indítvány végső részében az árvaszék nevezetesen annak elnöke, és két ülnöke ellen csak úgy oda vetett azon vádnak, hogy a törvényben megszabott kötelesség megsértetni, hanyagéi teljesittetni, vagy azok teljesítésére az illető tisztviselők képtelennek lenni látszanak, minden alternatíváját az árvaszék visszautasítja. Az összes iratok mellékelteinek. Kelt Egerben: a városi árvaszéknek 1883. évi szeptember 29-én tartott ülésében árvaszéki elnök : Tavasy Antal. Eger város jogügyi szakosztályának jelentése: a Schwartzféle ügyben. Tekintve, hogy a panasz és az árvaszéknek arra tett előterjesztése, valamint az ügyiratok átnézése után, a szakosztály arról győződött meg, hogy ezen ügybeli véleményadás az ügynek vizsgálatát teszi szükségessé; — mert rendszeres vizsgálat nélkül alapos és helyes vélemény ez ügyben nem mondható, — any- nyival is inkább, mivel az ügyiratok szerint a hagyatéki eljárás nyomán s a kérdéses adás-vételi szerződés jóváhagyása körül oly jelenségek látszanak fölmerülni: melyek részint a látszólagos ellentéteknél, részint ezen ügynek egy másik, — nevezetesen a Stern-féle hagyatéki ügygyeli szoros és okozatos összefüggésénél fogva, egyedül csak pontos és rendszeres vizsgálat utján deríthet ők fel. Tekintve, hogy ez ügy lényegét, az árvaszék eljárása fölötti bírálat s ebből folyólag annak elbírálása képezi: vájjon az árvaszék, mint gyámhatóság, törvényszerüleg s helyesen járt-e el? vagy pedig követtetett-e el törvény- és szabály-ellenes cselekvény vagy mulasztás ? és ha igen, ki által ? Tekintve, hogy mindezen kérdések eldöntése és az árvaszék eljárása feletti határozás, nem képezheti a szakosztály feladatát s nem tartozik annak jog- és hatásköréhez : hanem az 1876. évi 5-ik törvényczikk szerint illetékes fegyelmi hatósághoz tartozik; — minélfogva a szakosztály előleges vélemény nyilvánításával egyáltalán nem is kiváu praejudicálni az esetleg bekövetkezhető vizsgálatnak és fegyelmi határozatnak. Mindezen okoknál fogva az ügyet további intézkedés végett a Tekint. Képviselőtestülethez tisztelettel visszaterjeszti. Simonyi Károly, Mednyánszky Sándor, elnök. jegyző. A Schwarz-féle ügy Eger város közgyűlése előtt. I. Városunkban nagy port vert fel a Schwarz-féle ügy, illetőleg a Schwarz Irma kiskorú árvának örökségi ügye. Ez örökség némelyek szerint épen nincs veszélyeztetve, mig mások szerint veszélyeztetve van és ugyan sokak szerint azért, mivel az árvaszék ezen örökség kellő biztosításáról nem gondoskodott volna. Részünkről nem teszszük fel, hogy az árvaszéknek általunk igen tisztelt tagjai hibásak volnának. De hírlapírói kötelességünknek tartottuk és tartjuk, az ezen ügyre vonatkozó okmányokat a közönséggel megismertetni.
