Eger - hetilap, 1883
1883-09-27 / 39. szám
374 ről s 16.500 írt zálogjogi biztosításáról az ügyész véleménye ellenére nem intézkedett; d) hogy a kiskorú 62.600 ftnyi vagyonának ilyképi 16.500 frtnyi vételi ára is elveszhet, e) hogy hitelezőként, — önmaga, mint csődben álló ellen — jogilag fel sem léphet, f) hogy minden elfogadható indok nélkül — az ügyész véleménye ellen — az előbbi 45 napi fizetést rendelő határozat helyett 3 évi fizetési haladék adatott a 16.500 írt. befizetésére; g) hogy időközönkint a kamatok utáni 10°/0 tartalék-alap javára járó összegek sem lettek befizetve: mindezen indokok alapján a f. hó 23-iki képviselői ülésben Petravich Antal városi képviselő előterjesztést tett, mely a jogügyi bizottsághoz utasittatott. *) Tisza Kálmán miniszterelnök nyilatkozata: a horvát kérdésről s az antiszemitizmusról. Tisza Kálmán legközelebb pár napot töltött képviselőválasztói kerületének székhelyén, Nagy-Váradon. Ezen alkalommal nagyjelentőségű beszédet tartott, melyben a legfontosabb két napikérdésről nyilatkozott. Mindenekelőtt a horvát kérdést fejtegette és preczizirozta a magyar kormány álláspontját. A lázadás oka — mondá — korántsem tisztán a magyar és horvát fölirású czimerek kifüggesztésében "rejlik, ami különben teljesen törvényes dolog volt. Annak sokkal mélyebben fekvő oka, tisztán a horvát viszonyokban rejlik. A magyar kormány feladata a mostani viszonyokkal szemben első sorban leverni a lázadást és azután engedékenységgel paci- fikálni. Az előbbire vonatkozólag emelt hangon mondá, hogy Magyarország elég erős arra, hogy letiporja ellenségeit és megvédje a magyar állameszme szentségét, bármely oldalról, és bármily módon támadják is meg azt. A pacifikálást illetőleg kifejté a miniszterelnök, hogy a legközelebb összeülő országgyűlés dolga szorosan megvonni azokat a határokat, ameddig a horvátok jogai terjednek, a nélkül, hogy a magyar állameszmén csorba ejtessék. Áttérve a zsidókérdésre határozottan kárhoztatta a zsidóellenes tüntetéseket, melyek közvetlenül egyeseknek és egész vidékeknek, közvetve pedig az egész országnak annyi bajt és kárt okoztak. Mint eddig, úgy jövőben is őrködni fog a kormány az ország lakosságának békéje, élet- és vagyonbiztossága fölött, s ha valahol a rend megzavartatnék, kérlelheílen szigorral fog eljárni. Nem akarja tűrni, hogy Magyarország jó hírneve, polgárainak élete és vagyona veszélyeztessék. Végül ama reménynek adott ki-' fejezést, hogy e bajok, melyek pillanatra megzavarták a rendet és az egyetértést, meg fognak szűnni, s a polgárok nemzetiség és valláskülönbség nélkül fognak munkálkodni a haza boldogságán és felvirágozásán. A kormányelnök beszédét a hallgatóság zajosan megéljenezte. A horvátországi állapotok. VII. Zágráb, szept. 21. Farkaseváczban ma éjjel a honvédek és parasztok közt véres összeütközés történt. A Körösről azonnal elküldött katonaságot (17 honvéd és egy tiszt) az 500 főnyi fegyveres parasztság kódolásokkal fogadta. Arra a felszólításra, hogy oszoljanak szét, a tömeg a katonaság ellen intézett általános rohammal felelt, mely alkalommal két honvéd súlyosan megsebesült. A katonaság erre a tömeg közé tüzelt; 10 paraszt halva maradt, többen megsebesültek. (Farkasevácz jelenleg Belovármegyéliez van beosztva, ezelőtt pedig a körösi határőrvidéki ezredhez tartozott.) Zágráb, szept. 21. Tegnap délben Farkasevácz községben, Gradacz és" Belovár között, mintegy 600 paraszt gyűlt össze, folyton azt kiabálva: „Nem akarunk Magyarország uralma alatt állni. A körösi alispán azonnal tisztviselőket küldött a zavargók lecsillapítására, két-két csendőrt és honvédet adva a tisztviselők mellé, ezek azonban kénytelenek voltak a botokkal, fejszékkel, sőt lőfegyverekkel felfegyverzett tömeg elől visszavonulni. Éjfélután egy órakor Körösről egy hadnagy vezénylete alatt 13 főnyi honvédcsapat érkezett segélyükre. Ä tömeg a csapatot kődobálással. fejszecsapásokkal és lövésekkel fogadta, mire a csendőrök és honvédek is tüzeltek; 10 paraszt meghalt; a sebesültek száma ismeretlen. A honvédek közül ketten súlyosan megsebesültek. *) Hírlapírói kötelességet teljesítünk, midőn ezen, sokak által ismerni óhajtott előterjesztés lényegét közöljük. Szerk. Az 1885. évi budapesti kiállítás általános szabályzata. 1. §. Az 1885. évi orsz. ált, kiállítás Budapesten a főváros közönsége által a városligetben átengedett területen tartatik. 2. §. A kiállítás 1885. máj. 1-én nyittatik meg és 1885. október 15-ig tart, Egyes időszaki kiállítások ideje külön szabályok által határoztatik meg. 3. §. Kiállíthatok mindazon tárgyak, a melyek 1. a csoportbeosztási szabályzatban (kiállítási közlemények 3. sz. IX.) fel vannak sorolva vagy oda tartoznak, 2. az egyes csoportok szerint kibocsátandó külön utasításoknak megfelelnek és 3. a magyar korona területén termeltettek vagy lényeges részeikben előállittattak. Ez utóbbi tekintetben kivételnek van helye: a) a munkagépekre és szerszámokra nézve, a mennyiben azok ipari czikkek előállítására szükségesek; b) mezőgazdasági gépeknél, a melyek lényegesebb javításokat képesek felmutatni; c) egyéb új találmányok ; d) a magterményeknél általában; e) élő állatoknál; f) külföldön lakó honpolgárok képzőművészeti müveinél. A külföldi tárgyakra nézve külön szabályzatok határoznak. 4. §. Robbanó és gyúlékony anyagok a kiállításból ki vannak zárva; oiy anyagok pedig, melyek szaguk által vagy más módon a látogató közönségnek terhére vannak, külön határozatoknak vannak alávetve. 5. §. A bejelentések a kerületi bizottságoknál Budapesten, a budapesti helyibizottságnál, valamint a budapesti erdészeti, közegészségügyi, képzőművészeti, bányászati, építészeti, és közoktatásügyi orsz. szakbizottságnál nyújtandók be (1. kiáll, köziem. 2. VII) Az egyes helyibizottságok által átvett bejelentések az illetékes kerületi vagy szakbizotsághoz küldendők. Ä külföldi tárgyak a kiállítási orsz. bizottságnál jelentendők be. A bejelentés határideje 1883. deczember 31-én jár le. Utólagos bejelentéseknek helye van 1884. május 1-ig is, de ezen esetben 10 százalékkal nagyobb térdíj fizetendő. Későbbi bejelentések elfogadása iránt az orsz. bizottság esetröl-esetre határoz, ez esetben azonban, ha a bejelentés nem az orsz. kiállítási bizottság felszólítása folytán történt, 50 százalékkal nagyobb térdíj fizetendő. 6. §. Csak azok a bejelentések vétetnek figyelembe, a melyek az orsz. kiállítási hivatal által kiadott bejelentő-iven eszközöltetnek. A bejelento-iv két példányban nyújtandó be. Azok a kiállítók, a kik több mint egy csoportban akarnak kiállítani, rendszerint minden csoport számára külön bejelentőivet kötelesek beküldeni. Ezen esetben a „Jegyzet“ rovatban megemlítendő, hogy az illető több — és mily csoportban jelentett be tárgyakat, Ha egy kiállító több csoportba tartozó tárgyakat, gyűjteményes kiállítás alakjában együttesen szándékozik kiállítani, e gyűjteményes kiállításba tartozó összes tárgyak egy és ugyanazon bejelentési-iven sorolandók föl, mely együttes kiállítás elfogadása iránt az országos bizottság határoz. Épúgy, ha többen egy és ugyanazon csoportba tartozó hason- nemü tárgyakat gyűjteményes kiállítás alakjában együttesen szán- dákoznak kiállítani, a bejelentések az illető gyűjteményes kiállításban résztvevő összes bejelentők által egy bejelentő ivén vagy többek összefüggése mellett egyszerre eszközlendó. Ily gyűjteményes kiállítások bejelentésénél a bejelentő iv illető rovatában a kiállítók nevei és minden név után az illető által kiállítani szándékolt tárgyak felsorolandók. Ha valaki külön pavilont akar létesíteni, ebbeli szándékát a bejelentés alkalmával az orsz. bizottsággal közölni tartozik, az orsz. bizottság fentartja azonban magának, hogy a bejelentés elfogadás fölött belátása szerint határozhasson. 7. §. A bejelentők a megtörtént bejelentésről szóló és folyó számmal ellátott igazolványt kapnak. Feltéve* hogy a tárgyak, a 3. és 4. §-ban felsorolt feltételeknek megfelelnek, ezen igazolvány által a kiállításra való felvétel biztosittatik. 8. §. A tárgyak oda- és visszaszállítása a kiállítókat illeti. Az országos bizottság által a szállitóintézetektől kieszközölt díj- kedvezmények külön fognak kihirdettetni. 9. §. A kiállítási tárgyak (a II. III. és IV. csoportba tartozó azon tárgyak kivételével, melyek időleges kiállítások részére vannak fentartra) 1885. évi márczius 1-től márczius 15-ig Budapestre beszállitandók. Ezen határidőn túl kiállítási tárgy többé el nem fogadtatik. A gépek felszerelése 1885. évi január 15-én megkezdhető. A tárgyak elvitele külön utasítás által fog szabályoztatni. 10. §. A térdíjak négyszögméterenkint következők: A) a fedett csarnokban: a) alapterület a szabadon álló tárgyak részére 8 forint; b)
