Eger - hetilap, 1883

1883-09-27 / 39. szám

375 alapterület a falak mentén vagy mellett levő szekrénytér 6 fo­rint ; c) falterület 3 forint. Az a) és b) pontok alatt említett terület nagysága 3 méternél nagyobb nem lehet, különben aránylag nagyobb térdíj fizetendő. B) Alapterület a félfedett csarnokokban 3 frt. C) Alapterület a szabadban 2 frt. A XVIII csoport (arany- és ezüstműves czikkek) tárgyai után e térdijnak kétszerese fizetendő; az elkésve bejelentetett tárgyak után az 5. §. értelmében 10, illetőleg 50 százalékkal magasabb térdíj fizetendő. — A 111. csoport (élő állatok) térdijai külön fognak hirdettetni. A képzőművészet (XXXII. csoport), a müipari régiség és a munkáskiállitás (Pótkiállítások I. és II. cso­port) tárgyai, valamint mindazon tárgyak után, melyek a kiállí­tás diszkesére és hasznára igénybe vétetnek, térdij nem jár. A külföldi tárgyak térdíjai külön tárgyak szerinti külön szabályzat­ban vannak megállapítva. A külföldi tárgyak térdíjai minimuma­ként a fedett csarnokban fél méter, a félfedett csarnokban 1 mé­ter, a szabadban 2 méter állapittatik meg. A kiállítók költségén felállítandó külön pavilonok után térdíj nem fizettetik. Nagy ter­jedelmű s kevés értékkel biró tárgyaknál az orsz. bizottságnak jogában áll a térdij leszálitását engedélyezni. A térdíj egyharmada a bejelentéssel együtt beküldendő, a 2-ik harmada 1885 junius vé­gén, a 3-ik harmada a tárgyak elvitele előtt fizetendő. ­(Vége köv.) Szállítási kedvezmény az 1885-ik évben Budapesten tartandó általános kiállításra küldendő és onnan visszaszállítandó tárgyakra nézve. A hazai vasutak, a budapesti országoskiállitás nemzetgaz­dasági fontosságát és jelentőségét tekintve, a kiállítás sikerét ré­szükről is előmozditandók, — a következő szállítási kedvezménye­ket engedélyezték: 1. A kiállításra küldendő és fehéráruként fel­adandó darabárúk, azaz: bármily minőségű teherárúk után úgy az oda-, mint az esetleg visszaszállításnál 100 kg. és kilométeren- kint 0’16 kr. egységtételt, melyhez még 100 kg. és pályánként 2 kr. kezelési illeték és 3 százalék szállítási adó hozzászámítandó. 2. Kocsirakományokban oda- és vissza történő feladásoknál 100 kg. és kilométerenkint 0T3 kr. egységtételt a tényleges súly. de kocsinként legalább 8000 kg. után való számítás mellett. Ily ko- csirakományi feladásoknál kezelési illeték kikötve nem lévén, a fel- és lerakás a fél által eszközlendő és miután fenti tétel mel­lett rövid távolságokra az önköltség is alig kerülne ki. mint leg­kisebb szállítási illeték, kocsinként 3 frt szedendő be, mely mini­mális illeték — feltéve, hogy a küldemény egész kocsit vett igénybe — akkor is beszedendő, ha a darabárúk után engedélye­zett mérséklés alapján olcsóbb összdijtétel eredményeztetnék. 3 Visszaszállításnál a kiállítási tárgyak csak az esetben részesittet- nek az említett kedvezményekben, ha a kiállításon el nem adat­ván, — ugyanazon állomásra adatnak fel, a melyről érkeztek. 4. A kedvezményes díjtételek csak a budapesti állomásokig érvénye­sek. A kiállítási telephez esetleg létesítendő vágányon való szál­lításért, a helyi viszonyokhoz képest később megállapítandó, mér­sékelt illeték fog szedetni. Politikai heti szemle. Homburg, szept. 21. Vilmos császár a herczegekkel teg­nap este ide érkezett. Legelőször is a már jelen volt fejedelmi vendégeket üdvözölte s később a spanyol királyt és a szerb királyt fo­gadta. Vilmos császár, a spanyol király, a szerb és szász király, a német trónörökös pár, a walesi herczeg és a többi fejedelmi személyek délelőtt a gyakorló térre mentek és ott a két oszlop­ban felállított 11. hadtest előtt ellovagoltak. P á r i s, szept. 21. A félhivatalos „Gazette Diplomatique“ jelen­ti: A salzburgi találkozás alkalmával Bismarck herczeg és Kál- noky gróf a következőkben állapodtak meg: 1. A két császár szövetsége belső és kizárólagos: más államok csatlakozhatnak, de nem ugyanazon ranggal és jogokkal. 2. Olaszország az osztrák­magyar uralkodó ellenzése következtében nem vétetik föl a szö­vetségbe. 3. A szövetség Kelet és Nyugat felé irányúi. 4. Német­ország és Fraucziaország közti háború esetében Ausztria-Magyar- ország fegyveres semlegességre kötelezi magát, hasonlóképen Né­metország az Ausztria-Magyarország és Oroszország közti háború esetében és megszállja a határt. Ha más hatalom is beleelegyed­nék, a semlegesség valóságos közreműködéssé változnék. 5. A szövetség meg nem határozott időre köttetett. London, szept. 21. A „Standard“ azon különféle hírekről emlékezik meg, melyekre Gladstone kopenhágai látogatása adott alkalmat és azt Írja, hogy nevetséges az a gondolat, hogy egy angol államférfinak meg volna engedve oly szövetségek kötése és oly tervek szövése, melyek Németország és Ausztria-Magyarország ellen intézvék, minthogy e két hatalom nyilván a béke fentartá- sára törekszik. Angolország nem rokonszenvez Fraucziaország azon óhajával, hogy Elaász-Lotharingiát visszafoglalja. Páris, szept. 22. Dragomirov orosz tábornok tóasztot mon­dott a dijoni hadgyakorlatok után a katonatisztek bankettjén. A tósztot hir szerint ezzel fejezte be a tábornok: „Kívánom, hogy a franczia hadsereg minél előbb az orosz hadsereg mellett har- czoljon.“ Dragomirov tbk. pohárköszöntője nagy feltűnést kelt. A tóaszt kizárólag franczia tisztek előtt mondatott el. Az egyik ver­zió szerint a tábornok ezeket mondotta: „Francziaországért iszom, s összezúzom e poharat, mert nem akarom, hogy ezután más va­lamiért is igyanak belőle.“ Ezzel földhöz vágta poharát. Drago­mirov egész föllépése rendkívüli hatást gyakorolt a jelenvolt fran­czia tisztekre. Odessa, szept. 22. Pétervári parancs folytán a fekete ten­geren levő s kereskedők tulajdonát képező összes magán hajó­kat összeírták s a magángőzösök kapitányait utasították, hogy értesítés vétele után nyolcz nap alatt oly karba helyezzék ha­jóikat, hogy azok a megjelölendő kikötőkben katonaságot, s lő- és élelmi szert szedhessenek magukra. Már most sem szabad ma­gánhajónak anélkül a tengerre indúlni, hogy előbb jelentést ne tegyen a kikötő-hatóságnál; emiatt a gabona-kereskedés pang. A szerb kormány vereséget szenvedett. Az eddig meg­ejtett 1:28 választás eredménye a következő: Rendesen végbe­ment 113 választás. A megválasztottak közül 61-en a radikális párt, 34-en a haladó párt, és tizenegyen a szabadelvű párt hívei. Hét megválasztott képviselőről még nem tudni, mely párthoz tar­tozik, valószínű, hogy a radikálisokhoz csatlakoznak. Tizenöt vá­lasztás még nem ejtetett meg. Minthogy a kormány az alkotmány értelmében 45 képviselőt nevez ki, tehát biztos 79 szavazat fe­lett fog rendelkezni. A legkisebb többség 87 szavazat. Só fia, szept. 20. Sándor bolgár fejedelem a kabinet lemon­dását elfogadta. A fejedelem kiáltványt bocsátott ki. melylyel a tirnovoi alkotmány helyreállítását rendeli el és felhívja a nemzet­gyűlést, hogy a nemzeti képviseletre vonatkozó 13. és 14. szaka­szok módosítását vegye tárgyalás alá. A fejedelem egyszersmind azon reményét fejezi ki, hogy a nemzet követni fogja fejedelme példáját; a nemzet képviselői el fogják feledni a félreértéseket és viszálykodásokat. Az új kabinet következőleg alakult meg: Miniszterelnök és belügyminiszter Zankov, pénzügyminiszter Ma- csevics, külügyminiszter Balabanov, igazságügyminiszter Stoilov, közmunkaügyi miniszter Ikonomov és közoktatási miniszter Mal- hov. Grokov a nemzetgyűlés elnökévé neveztetett ki. Bulgária, megszabadúlt az orosz-tábornok-miniszterek kény uralmát ól. Mint jelentik, az orosz miniszterek leköszöntek és Sándor fejedelem saját alattvalói köréből alakította meg az új kormányt. E nagy fontosságú esemény kompromisszum eredménye, mely a bolgár konzervativek és szabadelvűek közt létesült. Szófia, szept. 22. Lessovay orosz tábornok kinevezése hadügyminiszterré, hir szerint azt jelenti, hogy a' minapi esemé­nyek nem változtattak semmit a Bulgária és Oroszország közti viszonyon. Péter vár, szept. 22. Szemben a minapi bolgár események­kel, itteni kormánykörökben hangsúlyozzák, hogy Oroszország semmikép sem szándékszik beleavatkozni a dolgok folyásába. Te­kintettel arra, hogy az új kabinet tiszta bulgárokból áll, Orosz­ország feloldva érzi magát a felelősség alól és a bulgár esemé­nyeket az eddigi rokonszenvvel, de csak mint objektiv néző fogja figyelemmel kisérni. Kaczagni vágysz ? /%aczagni vágysz szivem sebén, Azért kell, hogy „daloljak“ én, w.b Ez az óhajtásod? ............. H át mért örülsz te úgy annak Ha mély sírját nyugalmamnak Még mélyebbre ásod ?.............

Next

/
Oldalképek
Tartalom