Eger - hetilap, 1883

1883-09-13 / 37. szám

358 lakosság ellen tegnapelőtt történt kihágásokat, melyeket, mint már bebizonyult, idegen izgatok idéztek elő, kik a nép között pénzt osztottak ki s izgató beszédekkel ingerelték a zsidók ellen, jóvá fogja tenni. E czélból minden utczában biztosok jelöltettek ki. akik az idegen lakosokat szüntelenül figyelemmel kisérik s mihelyt gyanús okot látnak, rögtön közbelépnek. Vrabcse és Sten- jevecz helységekben tegnap este összeütközés történt a parasz­tok és a csendőrség között. Ez alkalommal a parasztok közül hárman súlyosan megsebesültek és számosán könnyű sebet kap­tak. Minthogy az itt állomásozó huszárok Varasdra mentek, honnan szintén zavargásokat jelentettek, ma Károlyvárosból egy csapat huszár érkezett ide. V. A magyar országgyűlés képviselőházának némely pártjai, most az országgyűlés szünetelése alatt jónak látták, a horvát kérdés megbeszélése véuett értekezleteket tartani. A mérsékelt ellenzék elhatározta, hogy a párt tagjai most nem tartják szükségesnek, a horvát kérdésben állást foglalni; hanem majd az országgyűlés összejövetele után akarják megálla­pítani a párt összvéleményét. A közjogi ellenzék függetlenségi pártja hosszas tanácskozás után egy nyilatkozatot állapított meg, melynek lényege a követ­kezőkben foglalható össze: A magyar kormány a letépett állami jelvények visszahelye­zését s a megsértett állami tekintély helyreállítását nem azonnal, hanem késlekedve teljesítette, miáltal időt engedett arra, hogy a Zágrábban megkezdett zendülés tovább terjedjen s a kezdetben csak helyi baj általánossá váljék; továbbá eltűrte hogy Magyar- országnak ezen tisztán belügyében a közös miniszterek irányadó szerepet nyerjenek. A beállott szükség sem indokolja, hogy ki­rályi biztosul katonai egyén s idegen állampolgár alkalmaztassák. A függetlenségi párt a kormánynak felelősségre vonatását fogja az országyiilésen indítványozni. Tisza Kálmán miniszterelnök — Írja a félhivatalos B. Corr. — a horvát nemzeti párt több kiváló tagját meghívta érte­kezletre. A miniszterelnök e lépéssel — melyet önként érthető- leg nem tehetett meg előbb, mig a magyar államhatalom tekin­télye Zágrábban ismét, teljes érvényre nem emeltetett — bebizo­nyította, hogy Horvátország belátóbb, nyugodtabb elemeivel egy­értelműségre óhajt jutni, hogy minél előbb helyreállíthassa ismét Horvátországban a normális alkotmányos állapotot. Most már ki­zárólag a befolyásos horvát pártemberektől fog függni, hogy Hor­vátországban a béke helyreálljon. A méter-mértékek rövidített jelzései. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minister. Valamennyi törvényhatóságnak. A métermértékek rövidített jel­zései a nemzetközi méterbizottság által megállapittatván, e meg­állapodás szerint, a gyakorlatban használt mértékek ezentúl rö­vidítés esetén a következőleg írandók: 1) Hosszmértékek: kilométer helyett , . km. méter helyett....................................... . m. deciméter helyett .... . dm. centiméter helyett .... . cm. milliméter helyett .... . mm. 2) Térmértékek: négyszög kilométer .... . km2 „ méter .... . m2 „ deciméter .... . dm2 „ centiméter. . cm2 „ milliméter .... . mm2 hektár ................................................ . ha ár.......................................................... . a 3) Köbmértékek: Köb kilométer....................................... . km3 „ méter .... . m3 „ deciméter .... . dm3 „ centiméter.... . cm3 „ milliméter .... . mm3 hektoliter....................................... . hl liter.......................................................... . 1 deciliter . ....................................... dl centiliter . ....................................... • cl 4) tonna Sulymértékek: t métermázsa ..... q kilogram . . kg dekagram . . dkg gram . g decigram . . dg centigram . . cg milligram . . mg Ezen jelek úgy Írásban mint nyomtatásban közvetlen a mérték mennyiségét kifejező szám, vagy ha az tizedes törtet is foglalna magában, a tizedes tört utolsó számjegye után, ugyanazon sorban megszakítás vagy pontok közbe iktatása nélkül latin kis betűkkel Írandók, illetőleg nyomtatandók. A hitelesítés alá tartozó azon mértékek és sulyok, melyek 1874. évi 9334. sz. a. k. ministeri rendelet értelmében rövidített nevekkel is megjelölhetők, ezentúl szintén a jelen rendeletben fel­sorolt megfelelő jelvényekkel alkalmazandók. A folyó 1883. évi december hó 31-én túl az ezen jelzésektől eltérő módon jelölt mértékek és sulyok hitelesítés alá nem bocsát­tatnak ; a már hitelesítettek, vagy használatban levők azonban to­vábbra is érvényesek maradnak. Kelt Budapesten, 1883. évi au­gusztus hó 1-én. A minister helyett: Matlekovics, s. k. Ezen leirat a megyei hivatalos lap útján közzététetik és másolatban az egri és gyöngyösi mérték, valamint a gyöngyös­patai és gyöngyös-pászthói hordó-hitelesitő hivataloknak alkalmaz­kodás végett kiadatik. Eger, 1883. augusztus 18-án. Alispán he­lyett : Zalár, főjegyző. Hevesmegye részéröl Egerben 1883. julius 24-én tartott bizottsági közgyűlés jkönyvének részes kiírása. Olvastatott az 1879. XL. te. a kihágásokról szóló büntető törvénykönyvben foglalt némely oly szakaszokra nézve, melyek oly tilalmat foglalnak magukban, amely csak akkor érvényesít­hető, ha arra nézve szabály fenáll, a szabályok megalkotásá­val megbízott küldöttség jelentése. — Az 1879: XL. t. c. 74. 113. 119. 124. és 125. §§-ai alapján megalkotott s bemutatott szabályrendelet! tervezetek, a szövegbe azonnal felvett változ­tatásokkal elfogadtatnak, jóváhagyás végett a m. kir. belügymi- nisterhez felterjesztetnek, s az ugyanazon törvény 117. §-a alap­ján alkotandó szabályrendelet elkészítésével a kir. építészeti hi­vataltól beérkezendő vélemény alapján az eddig eljárt küldöttség bizatik meg. Egyúttal a rendeletnek másolatbani közlése mellett Eger és Gyöngyös rendezett tanácsú városok utasittatnak, hogy amennyiben ily szabályrendeletekkel még nem bírnának, ilyeneket alkossanak s a jövő közgyűlésre — további felterjesztés végett — mutassák be. Jegyzetté s kiadta: Simáczius Gusz­táv, s. k. megyei t. főjegyző. A másolat hitelére: H é r i n g h József, m. kiadó. I. Szabályrendelet a zárórákról. 1. §. A vendéglők, korcsmák, kávéházakban a hatósági zár­órák a következőleg állapittatnak meg: a) Oly községekben, melyek központok, hol hivatalok van­nak elhelyezve, s vagyonosabbak, valamint a vasutak mentén le­vőkben, a záróra tél és nyári időben éjjeli 12 óra. Ezek sorába tartozik Hatvan, Heves, Kaál, Kápolna, Pásztó, Pétervásár, Poroszló és Tisza-Füred. b) Minden egyéb megyei községben a záróra télen 9, nyári időben 10 óra. 2. §. Kivételt képeznek, s a fentebbi szakasz alá nem esnek : a) A vasúti indóházaknál berendezett szállodák és vendéglők, melyek a vasutakat használó közönség kényelmére nyitva tart­hatók. b) Az országos vásárnapok alkalmával a vásártéren levő bormérések és vendéglők, melyek a vásárt látogatók rendelkezé­sére állanak. c) Utazóknak a szállodák minden időben kinyitandók. 3. §. Azon vendéglős, korcsmáros, vagy kávéház tulajdonos, ki a fent megállapított órán túl vendégeket időzni enged, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom