Eger - hetilap, 1883
1883-09-13 / 37. szám
359 azon felszólításnak, hogy helyiségeiket zárják be, nem engedelmeskednek, valamint azok kik a hivatásában eljáró hatósági közeget be nem bocsátják, eljárásukat akadályozzák, vagy vendégeiket elrejtik, valamint azon vendég is, ki a tulajdonos, annak megbízottja, vagy a hatósági közeg felhívására a zárórán túl el nem távozik, az 1879. XL. t. c. 74. §-a értelmében megfenyi- tendők. 4. §. Ezen szabályrendelet, Eger és Gyöngyös rendezett tanácsú városok kivételével Hevesmegye területére érvényesen kiterjed. Kelt Egerben, 1883. évi julius hó 24-én tartott bizottsági közgyűlésben. Jegyzetté: Simáczius Gusztáv, megyei t. főjegyző. II. Szabályrendelet a czéltalan lövöldözés megakadályozása tárgyában. 1. §. A városok vagy községek belsejében, utczákon, tereken, rakodókertek közelében, tűzveszélyes helyeken s általában ott, hol az emberek életére, vagy testi épségére veszélyes lehet, rósz akaratból, könnyelműségből vagy negédességből lövöldözni tilos. 2. §. Kivételt képez : ha közveszély idején jeladás végett vagy pedig az életre, testi épségre és vagyonra, veszélyes állatok elpusztítására, vagy tehetetlenné tételére nézve tétetett a lövés, vagy lövések. 3. §. Az 1-ső §-ban foglalt tilalom áthágó? az 1879. XL. t. c. 115. §-a szerint fenyitendők. 4. §. Ezen szabályrendelet Eger és Gyöngyös rendezett tanácsú városok kivételével Hevesmegye egész területére érvénynyel bir. Kelt Egerben, 1883. évi julius hó 24-én tartott bizottsági közgyűlésben. Jegyzetté: Simáczius Gusztáv, megyei t. főjegyző. III. Szabályrendelet, a szabad közlekedés akadálytalan fentartásáról. 1. §. A közforgalomnak fentartott utczákon és köztereken hatósági engedély nélkül, a közlekedőket veszélyeztető nagyobb halmazt képező anyagokat lerakni tilos. 2. §. A ki a fentebbi szakaszban foglalt tilalmat megszegi, az 1879. XL. t. cikk 119. §-a szerint megbtintettetik. 3. §. Ezen szabályrendelet Hevesmegye egész területére, Eger és Gyöngyös rendezett tanácsú városok kivételével érvényes. Kelt Egerben, 1883. évi julius hó 24-én tartott bizottsági közgyűlésben. Jegyzetté: Simáczius Gusztáv, megyei t, főjegyző. IV. Szabályrendelet, az elhullott állatok elásatásáról. 1. §. Hogy az elhullott állatok testeinek kigőzölgéséből származó fertőző anyag az egészségre való veszélytelenné tétele eléressék, erre nézve szükséges, hogy ily állatok gyors elásatásáról történjék intézkedés. E végből kötelességévé tétetik minden ház- és beltelkek tulajdonosának, hogy a házában vagy telkén levő elhullott állat gyors és szabályos eltávolításáról azonnal intézkedjék. Ha pedig az elhullott állat nem saját telkén, hanem az a mellett elvonuló köztéren találtatik, köteles a ház vagy telektulajdonos azt az elöljáróságnak azonnal bejelenteni, az elöljáróság pedig köteles haladék nélkül intézkedni, hogy az állati test elásat- tassék. Ott hol nincsenek házak s beltelkek, a helyi rendőrség kötelessége felügyelni, hogy az elhullott állatok elásattassanak. 2. §. Minden községben kellő távolságban a belsőségtől egy külön hely (dögtér) kijelölendő, ahol az elhullott állatok kellő mélységben elásandók ; mire hogy alkalmas egyén rendelkezésre álljon, a község elöljárósága tartozik gondoskodni. 3. §. Ki a fentebbi szabályokat megszegi, az 1879: XL. te. 124. §-a értelmében büntettetik. 4. §. Ezen szabályrendelet Hevesmegye egész területére — Eger és Gyöngyös rendezett tanácsú városok kivételével érvényes. Kelt Egerben, 1883. juliushó 24-én tartott bizottsági közgyűlésben. Jegyzetté: Simáczius Gusztáv, megyei t. főjegyző. V. Szabályrendelet a szemét kihordása iránti intézkedésekről. 1. §. Trágyát, szemetet az utczákon vagy a kutak közelében lerakni tiltatik. Hasonlóképen tilos a trágya levét vagy az istállók és pe- czegödrök tartalmát az utczára vagy köztérre bocsátani. 2. §. Községi közházak, vendéglők, korcsmák, iskolák, középületekből, hol többen megfordulnak, a trágya és szemét minden évnegyedben kihordandó. 3. §. Az ezen tilalmat megszegők az 1870: XL. te. 125. §-a szerint fenyittetnek. 4. §. Ezen szabályrendelet érvényessége — Eger és Gyöngyös rendezett tanácsú városok kivételével, — Hevesmegye egész területére kiterjed. Kelt Egerben, 1883. évi julius hó 24-én tartott bizottsági közgyűlésben. Jegyzetté: Simáczius Gusztáv, megyei t. főjegyző. Politikai heti szemle. Berlin, szept. 6. A Berliner Tagblatt azon leleplezést közli , hogy a salczburgi találkozások a Németország és Ausztria-Ma- gyarország közti szorosabb gazdasági közeledésre vonatkoznak. Bismarck herczeg már 1879-ben akarta a közeledést, és most, úgy látszik, sikerült Ausztria-Magyarország vonakodását leküzdenie. London, szept. 6. A Standard levelezője előtt a Sang-su- sing alkirály igy nyilatkozott: Khina az anami király szerződését Francziaországgal nem fogja sancczionálui. Khina nem szándékozik a dolgot végletekig vinni, de hadikészületeit szorgalmasan folytatja. — A Daily News, Gladstone lapja, a khinai vizeken levő britt hajóhad megerősítését sürgeti. Berlin, szept. 7. A bulgáriai események ott komolyan vétetnek, s több lap egyenesen a keleti kérdés uj lángralobbanását, s a berlini szerződés által teremtett nyugalom s béke veszélyeztetését tekinti benne. Pár is, szept. 9. Itt erősen tartja magát a hű’, hogy Giers orosz külügyminiszter is meglátogatja Bismarckot. — A Journal des Debats sajnálja Románia elszakadását Orosz- és Francziaor- szágtól. Bismarcknak — úgymond — diktátori hatalma van abban a diplomacziai vámegyesületben, melynek a német-osztrák- magyar-olasz szövetség tekintendő. Róma, szept. 7. A német-olasz-osztrák-magyar szerződés a következő három czikkelyből áll: 1. Olaszország köteles Francziaországgal szemben teljesen békés politikát követni, de ha ennek daczára megtámadtatnék Francziaország által, számíthat Németország és Ausztria-Magyarország segítségére. 2. Olaszország segély- csapatokkal támogatja Németországot egy német-franczia háború esetén. 3. Olaszország szigorúan semleges marad, ha Ausztria- Magyarországnak a Balkán-félszigeten háborúja lenne Oroszországgal. f Bukarest, szept. 7. Itt igen kedvezően fogadták azt a hirt, hogy Bratiano miniszterelnök bécsi és gasteini látogatása által befejezett ténynyé vált Oláhország csatlakozása az osztrák- magyar-német szövetséghez. Azért örülnek ennek, mert attól tartanak, hogy Oláhország hajózási érdekeire, mint a Szulina-ág forgalmára nagyon károsan fog hatni a Kilia-ágnak Oroszország által nagy buzgalommal előkészített megnyitása. Bukarest, szept. 7. Itteni politikai körökben Bratiano bécsi és gasteini utazásában Románia figyelemre méltó közeledését látják a középeurópai államszövetséghez. A Bratiano-kabinetet ép úgy meg fogják ugyan támadni, mint annak idejében Olaszországét a közép-európai államokhoz való csatlakozás miatt, de ez az erőlködés ép oly kevéssé fogja megakadályozni Románia csatlakozását, mint annak idején Olaszországét. Éz a fordulat egyáltalában visszahatással lesz a pártéletre. A Duna-kérdés Ausztria-Magyarország és Románia által a többi kérdésektől elkülönítve fog tárgyaltatni és nem lesz befolyással a két állam közti viszony természetes fejlődésére. München, szept. 7. A nemzetközi jogtudósok kongresszusa határozatilag azon óhaját fejezte ki. hogy a Kongó-folyó minden nemzet hajói előtt megnyittassék. A román és a szerb király a német diplomaczia indítványára legközelebb a szultánhoz fog ellátogatni, ellensulyo- zandó azt a hatást, melyet Nikita fejedelem utazása a portánál előidézett. Amennyiben a czár ez utazó ügynöke az orosz befolyást megerősítette és Törökország semlegességét egy uj balkáni mozgalom esetére biztosította volna, a két király hasznos propagandát fog csinálhatni a középeurópai befolyás javára. Ennek szüksége evidens az előtt, aki belátja, hogy a jövő háborújában a Balkán-félsziget milyen nagy szerepet fog játszani. Legalább Oroszország aktiv feladatokat osztott ki az ottani államok közt, melyekre befolyása van. Szerbiát már elveszté, de ezt Monteneg-
