Eger - hetilap, 1883

1883-06-28 / 26. szám

260 György elvesztése fölött, — kifejezvén egyszersmind a társulat fiúi hódolatát, s újabban is kérve főpásztori áldását további mű­ködésére. A szentatya érzékeny meghatottsággal válaszold: hogy Magyarország egyik nagy férfiúnak, egyik oszlopának szörnyű esetéről már előbb értesült részletesen. „Többször voltál tanúja (mondá folytatólag a szentatya) azon érzelemnek, melylyel a nemes magyar nemzet és a ti Társulatotok iránt viseltetem. Légy tol­mácsa most is szeretetemnek és részvétemnek, melylyel fájdalma­tokban osztozom. Az enyhítse fájdalmunkat, ki, mint feliratotokban jól mondjátok, csakugyan Consolator optimus, dulce refrigerium, in íletu solatium Az ő áldása legyen müködésteken; az ő nevé­ben adom áldásomat Társulatotok védnöki karára, tisztviselőire s minden tagjára egyenkint és egyetemben.“ A választmány mély hálával fogadta ő szentségének ezen atyai kegyes válaszát és vi­gasztaló részvétét. — Az utolsó választmányi ülés óta a következő uj tagok léptek a társulatba. Alapitótag: iíj. Mailáth Györgyné szül. gr. Zichy Sarolta. Rendes tagok : Köves Lajos postamester Irsán; Dvorzsák János pécsmegyei áldozár; özv. Cossini Etelka urhölgy Monostorpályiban; Velkey Pál szabolcsi kir. tanfelügyelő; Sztárét Ferencz nyíregyházi ügyvéd; Zsigray János demecseri plébános; Marinescu János nagyváradi gör. szert, katli. növen­dékpap; Venczell Antal esztergomi hitszónok; Szarkássy János, Szvoboda Sándor, Vas Ödön esztergomi növendékpapok; dr. Né­meth Antal kir. tanácsos győrkerületi főigazgató. — Ft. Lipovniczky István nagj’váradi 1. sz. püspök ur ő excja az általa nagy költ­séggel kiadott, Bunyitay Vincze püspökségi könyvtárnok által irt. „A nagyváradi püspökség története alapításától a jelenkorig“ czimű nagybecsű történeti munkának I. kötetével ajándékozta meg a társulat könyvtárát. — Megszavaztattak a következő'adományok: Somhegyi József apát, fóthi plébános kérelmére a váczi gymna- siumi ifjúságnak zárvizsgálati ajándékul különféle könyvek, a bu- dapest-józsef-városi apáczák intézetének szegény növendékek ré­szére, a tapolyi és a makoviczai espereskerületi iskolák, végül a haburczi iskola szegény tanulói részére különféle tankönyvek és tanszerek. — A fölolvasott pénztári kimutatás szerint a társulat bevétele f. évi január 1-től bezárólag junius 14-ikéig: 33,637. frt 23 kr; kiadása 33,144 frt 48 kr. pénztári maradék 492 frt 75 kr. A „Vatikáni könyvtárra“ az utolsó választmányi gyűlés óta a következő adományok folytak be: Peitler Antal váczi püspök 200 frt; Bankó József pápai praelatus 75 fit; Ipolyi Arnold beszter- czebányai püspök 125 frt: a székesfehérvári káptalan 150 frt; Bonnaz Sándor Csanádi püspök 250 frt: Roskoványi Ágoston nyit- rai püspök 500 frt. — Az ügynökségben april és május havában eladatott 35,276 példány könyv, 2,190 darab szentkép, 747 db egyes nyomtatvány, készpénzben bejött 4,869 frt 9 kr. — Budapesten e hó 19-én s 20-án nagy zivatar volt, mely jelentékeny károkat okozott. A szakadó eső, mely csakhamar pa­takokban zúdult alá, óriási szikladarabokat szaggatott le a he­gyek oldaláról, melyek iszonyú robajjal hömpölyögtek tovább. A „Fáczán“ közelében újonnan épített átjáró hid töltését a ro­hanó vizár csaknem egészen elmosta, de legerősebb volt a vihar Újlakon, hol egy leszakadt szikladarab egy földszintes ház tető­zetét bezúzta, úgy hogy a házban lakóknak ki kellett költözköd­niük. Ó-Buda utczáit a hegyekről lerohanó vizár egészen behordta kővel és törmelékkel. ' — A horvátok és az országos kiállítás. Horvátországnak az országos kiállításon való részvétele tárgyában Zsifkovics osztály­főnök által Matlekovics államtitkárnál folytatott tárgyalások ered­ménye, a következőkben foglalható össze: Horvátország számára államköltségen külön kiállítási épületet emelnek és szerelnek fel; az iparosok előleget kapnak a kiállításra készítendő czikkeíkre; az előlegek fejében az illető iparczikkek a sorsjáték számára át­vétetnek, illetőleg megvásároltatnak. — E megállapodások alap­ján Horvátországban is mielőbb megindulnak a kiállításon való részvételre vonatkozó szélesebb körű előmunkálatok. — Vasparipa produkcziók. Kistemann Ferencz mutatványai a Renz czirkuszban nagy feltűnés tárgyai. Kistemann az osztrák­magyar államvasutnál Bécsben gépészmérnök, minden szabad ide­jét a veloczipéd sportnak szenteli. Szabadon ugrik fel a veloczi- pédre, és kézfogás nélkül órákig képes azt hajtani; a legsebesebb járás közben feláll a gépre és a legsebesebb hajtás közben egy­szerre megáll. — Ezután a czirkus kertjében Vermes Lajos, Oherolly János és Sckleintz Lajos veloczipédeztek, kikről Kiste- mann Ferencz igen elismerőleg nyilatkozott. — Ezüst, babér koszorú egy tanárnak. A nagy-szombati ér­seki főgymnasiumban az érettségi vizsgát tett 45 tanuló hálából, hogy osztályfőnökük és tanáruk őket 8 éven keresztül vezérelte, ezüst babérkoszorút nyújtottak át neki, minden levél egy-egy ta­nuló nevét tüntetvén föl. A derék ifjúság által kitüntetett tanár, Kőhalmi Klimstein József, különösen az irodalomban sze­ret hatni tanítványaira. — A „Magyarország“ havi folyóiratból, melyet a magyarosodás érdekében Árdényi Dezső szerkeszt, megjelent a júniusi szám szo­kott gazdag és változatos tartalommal. E hézagot pótló folyóirat julius 1-én uj folyamot kezd, s félévi előfizetési dijja 2 frt, ne­gyedévre 1 frt. — Ajánljuk. — Jászberényben nagy a halálozás s a mi megdöbbentő: az utolsó 6 év alatt tüdővészben hunyt el a város elhalt lakosságá­nak több mint egy negyedrésze. Á főorvos egy indítványt adott be Jászberény közegészségi viszonyaira való tekintettel, mely in­dítványnak a főbb pontjai a következők: a futó homok megkö­tése czéljából fenyves ültetése, mocsárok lecsapolása, a Zagyva vizének ivásától való eltiltás, kutak ásatása stb. A bizottság méltó elismeréssel fogadta a nagy gonddal kidolgozott javaslatot s el­határozta, hogy azt kiadja a jászberényi polgármesternek 30 nap alatti nyilatkozattétel végett. — A villamosságnak a halászatnál is nagy szerepe jutott. Egy Edison-féle izzólámpát lesülyesztenek a mélységbe, mellette pedig lebocsátják a hálót. A nagy világosság odacsábítja a hala­kat s igy a fogás rendesen kitünően szokott sikerülni. — A veszettség ólát már régóta iparkodott magállapitani az orvostudomány. Legújabban fölfedezték, hogy a fertőző anyag a veszett állat nyálában van, a mely beoltva, létrehozza a halálos betegséget. Pasteur, jeles munkatársai (Chamberland, Roux és Thuillier) támogatása mellett évek óta kutatja a fertőző anyag természetét. 1881-ben arra a tapasztalatra jutott, hogy a fertőző anyag különösen bőségesen található a beteg állat agyvelejében; az innen vett anyaggal beoltott állatok mind megvesztek. Azóta számos uj vizsgálatot végeztetett Pasteur, a melyek megerősítik, hogy a veszettség színhelye az agyvelő és a gerinczvelő, valamint az ezeket átitató savó. Ha ezekből egy keveset vesznek és egész­séges állatnak az agyvelejére, vagy a vérébe beoltják, gyorsan kifejlődik a veszettség. Igen valószínű, hogy a veszettséget is baktériumok okozzák, a melyek azután főképen az agy- és ge- rinczvelőben szaporodnak fel s izgatásukkal okozzák a halálos görcsöket; de a betegség baktériumait eddig nem sikerült bizto­san kimutatni. Paul Bert ugyan már 1878-ban tapasztalta, hogy ha a veszett eb nyálát agyaglemezen keresztülszürjük, az átfolyó nedv nem okoz betegséget, a lemezen maradó nyál ellenben igen; ez azt bizonyítja, hogy a fertőző anyag nem folyadék, hanem meg­szűrés által visszatartható test. Pasteur 1881-ben talált a nyál­ban sajátszerü baktériumokat, a melyeket eleinte a veszettség baktériumainak tartott. Úgy látszik azonban, hogy ezek még sem azok és igy a valódi fertőző anyag még mindig kutatásnak a tárgya. — „Eszmetöredékek a közegészségi ügyről“ czimü röpirat je­lent meg, melyet gróf Széchényi Kálmánba sopronmegyei gazda­sági egyesület fáradhatatlan elnöke irt. Ára 30 kr. — A Szejke-fürdő, melyet székely Gasteinnak is neveznek, újabb időben nagy lendületet nyert; Szejke már megnyerte a miniszteri jóváhagyást a gyógyhelyek közé felvételre. Szejke gyógy­vize kitűnik főleg gazdag szénsav tartalma s semminemű más gyógyforrásban oly mérvben fel nem található villamossága által. Ez idézi elő azt, hogy ezen aránylag hideg (11. R. fok) vizben csak kezdetben fázik a fürdő; de csakhamar a test megvörösö- dik s a fázást egy jótékony melegség váltja fel; ennek lehet tu­lajdonítani e fürdő bámúlatos gyógysikereit, a melyek szélhüdéses, hülési és köszvényes bántalmakbau és az elgyengült életerő fel- frisitésében valóban csodaszerü gyógyeredményeket idéznek elő. — A köröndi fürdő. Szej kével szomszédos. Mellbetegek s tüdőbajokban, sorvadásban szenvedőkre nézve bámulatos gyógyító hatása. Korond, mint klimatikus gyógyhely is figyelemre méltó, a fürdővel szemben levő oldalon száz meg száz sósforrás buzog fel, ezek és ezeknek lefolyásai és a közel levő parajdi sóakna kigő­zölgései annyira telitik a levegőt sós részekkel, hogy az a ten­gerparti légkört helyettesíti, annak viharjai nélkül. Az ivókúra Korondou helyben fejt meleg kecsketej vegyítéssel gyakoroltatik. Van meleg és hidegfürdő ásványos vízből és sósfürdő a közel hegyoldalban. — Az óborok Egerben most igen kerestetnek: nagyban úgy, mint kicsiben. Mint értesülünk, többi közt Kürthy Ferencz ur, Simonyi Károly ur és mások, az utóbbi időben sok megrendelést kaptak palaczk- és hordó borra. — A magyar czimer és a kereskedők. Most lépett életbe a magyar czimer használatát eltiltó törvény. A kereskedők közt nagy a riadalom, mert mind e napig abban reménykedtek, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom