Eger - hetilap, 1883
1883-06-28 / 26. szám
261 a belügyminiszter majd csak tesz valami átmeneti intézkedést. De bizony ez nem úgy történt s most már a kereskedők nem tudják mitévők legyenek: a Dunába dobják vagy elégessék-e azokat az áruikat, melyeken magyar czimer virul. Forgalomba nem hozhatják ezeket, mert akkor rettenetesen megbírságolják. A fővárosi kereskedők köre ily körülmények közt a kir. főügyészséghez fordult felvilágosításért, hogyha vastag papirossal leragasztják a magyar czimereket, áruba bocsáthatják-e portékáikat. A főügyészség belenyugodott a magyar czimer lecsirizelésébe, mert ezzel az illető kereskedő bebizonyította, hogy nem akar élni a magyar czi- merrel, habár bírói eljárás esetén ezt igen könnyen máskép is értelmezhetik, miután nincs rá sem törvény, sem szabályrendelet. Most már a kör a kereskedelmi és iparkamarához fordult, hogy tegyen lépéseket a kormánynál. — A csángó-magyar egyesület, hétfőn Budapesten Somssich Pál elnöklete alatt gyűlést tartott. Elnök az ülést megnyitván, felolvastatja a miniszterelnök levelét, melyben ez ügyvezető kormánybiztosul Gromon Dezsőt nevezi ki, továbbá Lónyay Menyhért gr. levelét, melyben ez 12 csángó család részére rétközi uradalmán lakást és állandó munkát biztosit. Ezután elnök bejelenti, hogy kezei közé eddig 56,715 forint érkezett, melyből 3400 csángó betelepítésére elköltetett 42,568 frt 87 kr. A gyűlés legérdekesebb pontját Nagy György kormánybiztos előterjesztése képezte. Bejelentette, hogy 2200 kát. hold földet kiosztott közöttük s 502 családot a legkedvezőbb feltételek mellett aratásra elhelye- vett. Kiemeli, hogy a mily nagy volt náluk bejövetelük alkalmánál való készség, oly semmittevők most. Még akkor 900 ember állott munkában, ma alig dolgozik 200. A legmunkabiróbb embe- zek odahaza henyélnek s családjukat küldik a raktárba élelemért. Csendőrörst volt kénytelen kérni, hogy munkára szoríthassa őket. Bejövetelük alkalmával a sok ölelgetés által el lettek kényeztetve, de legrontóbban az ingyentartás hatott reájuk. — Kraszevszki lengyel iró drezdai lakásán, mint a krakói „Czas“ jelenti, a napokban házmotozást tartottak s a jeles regényíró összes iratait és leveleit elkobozták. Egyidejűleg letartóztatták magát Kraszevszkit, továbbá Konopacki lengyel menekültet és Bogdanovics lengyel irót. Hírlik, hogy a motozásra denunciális adott okot. Hir szerint, a költő lefoglalt iratainak megvizsgálásából kitűnt, hogy a német katonai viszonyok kikémlésével foglalkozott. — A kir. Kúria nevezetes döntvényt hozott közelebb. E döntvény szerint a törvényszéki jegyző nincs jogosítva a törvényszék tanácsülésében — habár szavazat nélkül is — mint előadó közreműködni. Ebből kifolyólag kimondta továbbá a büntető tanács teljes ülése, „hogy az esetben, ha a törvényszék határozatánál a jegyző mint előadó működik közre, ezen határozat s ettől kezdve az egész további eljárás semmis lévén, hivatalból megsemmisítendő.“ — A tőzsdetitkár nem lehet gyakorló ügyvéd. A budapesti ügyvédi kamarának választmánya megtagadta a budapesti tőzsde jogi- titkárának fölvételét a kamarai tagok közé, és pedig azzal az indokolással, hogy a titkár a tőzsde előtt folyó perekre és különösen a hozandó Ítéletekre állásánál fogva befolyást gyakorol, sőt az ítéletet ő fogalmazza és ez által a tőzsdei igazságszolgáltatás fontos tényezője. Ez állás összeférhetlen az ügyvédséggel, mert nem lehet valaki egy személyben biró és ügyvéd is. A kir. Kúria a kamarai határozatot helyben hagyta. — Furcsa bankó-hamisitásról beszélnek a schweici lapok. Egy ottani törvényszék egy évi fogságra Ítélt csalás czimén valakit, mert hamis bankjegyet bocsátott forgalomba. A bankjegyen írva volt: „A Nirgendscheimi bolondok-bankháza, eme jegy felmutatójának 100 frankot fizet april. 1-én. Karnevál herczeg bank- igazgató.“ A bankjegy mindkét oldalán Kaulbach „bolondok házáéból voltak alakok rajzolva, sőt a szélein olvashatólag állott: „aki bankjegyet hamisít, 15 esztendeig tartó fürdő-gyógyászat, büntetésében részesül.“ Általános feltűnést kelt, hogy ily kirívó merészséggel hogy lehetet rászedni százakat, mert később számos ily bankjegyre akadtak, s főleg a pásztorok s völgylakók közt, mely körülmény nem éppen hízelgő világot vett ama részek cultural állapotára. — Jutalom-könyv. „Hazaszeretet Könyve“ ez. ifjusá- gi-gyermek-olvasmányt adott ki Dolinay Gyula az iskolai vizsgálatokra, s e szempontból kiválóan ajánlható mert olcsó (100. péld. 27 frt 50 kr. 50 pld. 14 frt 20 péld. 5 frt 80 kr.) diszes és gazdag tartalmú. Tartalmát honszeretetre lelkesítő érdekes közlemények képezik. írtak bele: Váradi Antal, dr. Molnár Antal, Komócsy József, Mikszáth Kálmán, Porzsolt Kálmán, P. Szat- máry Károly, Radó Antal, Hevesy József, Reviczky Gyula, Szép faludy ö. Ferencz, Dolinay Gyula, Földváry István, Rella Iván, Inczédy László, Sziklay János, B. Büttner Lina, György Aladár, Hentaller Lajos, Adorján Sándor, Taylné Hentaller Mariska, Pe- rényi Kálmán, Berényi László, Brankovich György, Szabó Endre, Horváth Zoltán, dr. Rupolyki Ernő, Lévay Sándor. A kötetke allegorikus színes borítékba van foglalva, és 15 történelmi kép díszíti. 6 tömött Ívre terjed; nagyobb gyermekeknek kitűnő, becses ajándék. Kisebb gyermekek számára a fentebbi árakon kapható a „Gyöngysorok“ képeskönyv. Mindkettő levelező lapon szerzőnél: Budapest, Zöldfa u. 32. sz. utánvét mellett rendelhető meg, s azonnal küldetik. E czélszerii és jutányos jutalomkönyveket, ajánljuk az iskolahatóságoknak. — Élég tételké rés egy plébánostól. Rózsa Béla kunhalasi kath. lelkész tavaly a templomban egy fiatal hölgyet, ki az oltári szentség iránt tiszteletlenséggel viselkedett, nyilvánosan megdorgált. Az ügy bíróság elé került, de Rózsát a kir. Kúria is fölmentette. Most aztán az illető hölgy egy rokona elégtételt kért a plébánostól. Ez ügyre vonatkozólag a „Halasi Ujság“-ban a következő nyilatkozat jelent meg: „Alulírottak f. hó 1-én Ber- nátli Gyula ur megbízásából Rózsa Béla plébános urnái megjelenvén, — felszólítottuk őt, hogy Bernáth Mariska kisasszonynyal szemben elkövetett sértésért adjon elégtételt, mit ő határozottan megtagadott. Mely után megbízónk részére jelen nyilatkozat kiállításával részünkről az ügyet befejezettnek nyílvánítjuk. Kelt Halason, 1883. június hó 1-én. Geszner Károly Kornél, Szekér Pál.“ Mindenesetre furcsa felfogásra vall ez az elégtételkérés. {Pesti Hirl.) — A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság, Bécsben, 1883. évi junius hó 5-ik napján tartott XXI-ik ülésében, az államjegyek forgalmi összegét 1883. évi május hó végével következőnek találta: A bizottság saját följegyzései alapján 1 forintosokban 60.231,097 forint, 5 forintosokban 19.770,440 forint, 50 forintosokban 150.213,400 frt. Összesen 330.214,937 forint, A közös pénzügyminisztérium hivatalos közlése szerint a sóbányákra bekebelezett és forgalomban levő zálogjegyek összege 81.782,642 frt 50 kr. Összesen 411.997,579 frt 50 kr. — Cserkéreg az egerek rágása ellen. A faiskolában, főleg az erdei tölgy- és gesztenye-csemete iskolákban az egerek igen sok kárt tesznek az által, hogy a fiatal csemeték gyökereit elrágják s igy a csemeték egyszerre elhalnak. De Murafel franczia erdész azt ajánlja, hogy a csemeték ültetésénél a fúrólyukba föld helyett cserkéreg-hulladék dobassék s akkor az egerek a csemeték töveitől távol tartják magukat. — Vetések állása. Az ország nagyobb részében beállott kis- sebb-nagyobb mérvű esőzések a veteményekre általában jótékonyan hatottak, mig több helyt a vetések a túlságos esőzések folytán megdőltek. Felhőszakadás és jég Nyitra, Ung, Bihar és Csik megyék egyes járásában okozott nagyobb mérvű károkat. Ellenben Bereg, Nógrád, Zemplén és Szabolcs megyék egyes járásaiban az eső hiánya folytán a vetések és a kapásnövények he- lyenkint elsatnyultak. A repeze csak kivételes helyeken jó, áta- lánosságban silány vagy gyönge középszerű termést fog adni. A tavasziak, úgy szintén a kapásnövények majdnem mindenütt jól állanak. A íakarmánynemüek egészben véve kielégítő, Nyitra, Baranya, Somogy és Sopron megyék némely járásaiban kitűnő termést adnak. Gyümölcsfák és a szőlő átalában jó termést ígérnek. A hernyók által okozott kártételekről főleg Hont, Csongrád és Heves megyék némely járásaiból érkeznek panaszok. — Heti jelentés a budapesti gabonatőzsdéről. Bpest. jun. hó 21. Steiner József és Társa termény-gabona- és bizom. ezég jelentése. Külföld nem vett részt a vásárlásban belföldi fogyasztóink tartózkodóbbak. Csekély forgalom fejlődött, lanyhult irányzat mellett. Határidőüziet, kezdetben emelkedő irányzat mellett indult meg, élénk forgalom fejlődésével. A hét végén kevés üzérkedési kedv mellett nagyobb árveszteséggel zárul. Búza őszre 11 írtig emelkedett, zárul 10.70, tavaszra 11.10. Tengeri 6.90 után, 6.70, 29. 1884. máj. júniusra 6.70-ig emelkedett, zárul 6.40. Zab őszre 6.80 után 6.65 zárul. Rozs őszre 8 ft. után, 7.85 zárul. Káposz- tarepeze 14.75-ig köttetett, zárul 14.50, Bánsági repeze 14.25. — Heti jelentés a budapesti gabona-tőzsdéről. Bpest, 1883. jun. hó 24. (Steiner József és társa termény-, gabona- és bizom. ezég jelentése.) A vetések állásáról a nézetek eltérők. Az üzérkedés úgy vélekedik, hogy az esőzés lemosta a rozsdát, ellenben gazdáink úgy vélekednek, hogy az esőzések a rozsda további haladását és a kalász megromlását fogják eredményezni. Az utolsó napok kellemes hűs levegője mindenesetre jó befolyással leend a szemek képződésére. Csendes irányzat mellett mérsékelt forgalmunk volt némi változásokkal. Búza változatlan. Tengeri 10
