Eger - hetilap, 1883

1883-06-14 / 24. szám

237

ne magában a szőlőkertben a talajnak átadni. A hulladékokat tavaszszal egy kis kézi baltával össze kellene vagdalni 10—20 cm. hosszú darabokra. Jó lenne továbbá a házi tűzhelyen nyert hamut is a szőlőbe hordani, végre az árnyékszékek tartalmát is a szőlőben kellene compost alakjában felhasználni. Minden házban nagy mennyiségű konyhai és házi szemét gyűlik össze; ha ez külön helyen összegyüjtetnék, igen jól lehetne velük az emésztő gödrök tartalmát a kiszedéskor behinteni. Ezen poros anyag nagy felszívóképességénél fogva sok hig trágyát képes szárazzá tenni, mi a compost-készitésnél lényeges kellék. Ilyen módon a szőlő termését nagyban lehetne emelni, részint magából a szőlőből, részint a házból kikerülő hulladékok felhasználása által.

— A vaskapu szabályozására vonatkozólag a két kormány abban egyezett meg az utolsó bécsi miniszteri értekezletek alatt, hogy a munkálatokat Magyarország hajtja végre s a hajózási dijakat is ő fogja szedni; Ausztria pedig megelégszik (!) azzal a joggal, hogy az osztrák kormány megvizsgálhassa a szabályozási terveket és a tariífákat, mielőtt azok végrehajtatnának, illetőleg életbe lépnének. A kérdés ilyen stádiumban lévén, a bécsi „Pr.“ értesülése szerint Magyarország minél hamarább hozzá fog kezdeni az előmunkálatokhoz; előbb azonban a külügyi hivatal utján meg fogja szerezni a parti államok (Oláhország és Szerbia) megegyezését. így rendeli ezt a berlini szerződés.

— A vetések állása. Az őszi vetések a sok essőzés folytán sok helyt megsárgultak, részben megritkultak és pedig leginkább a felvidéken; mig az alföld déli részében és az erdélyi megyék több vidékén túlbujáknak mondatnak, úgy hogy részben megdőlésüktől tartanak, részben már is megdőltek. A rozsda felmerüléséről sűrűbben érkeznek tudósítások. — A tavasziak általában szépen fejlődnek, csakhogy nagyon sok helyt vissza vannak maradva. Takarmányfélék, szőlők és gyümölcsfák általában jól állnak.

— A történelmi társulat e hó 7-én tartotta rendes havi ülését. Az első felolvasó Csánki Dezső volt, ki „Mátyás király udvara“ cimü történeti munkájából olvasott fel két fejezetet. Kandra Kabos történelmi tanulmányát: „Érne bán és fiai“ Szalay József olvasta fel. Az érdekes értekezés rövid kivonata a következő: „A XIII. század második felében Magyarország legelőkelőbb csapdainak egyike volt a borsodmegyei Ákos nemzetség, melyről előbb vajmi keveset tudtak. Erne bánnal egyszerre emelkedik magasra, fia István, ki még híresebbé s gazdagabbá teszi családját, de a sors szeszélye s a pártviszály az ő fiait már földönfutó koldusokká teszi. Erne bánnak történetírásunk fóispáni, tárnoki és országbírói méltóságok viselését tulajdonítja. Országbíró két Ízben is volt 1267 — 69-ben, mint vasmegyei főispán és 1274-ben, mint szathmári főispán. Szerepelni 1248-tól látjuk. Legfőbb szerepe az volt, a melyet IV. Béla és a fia István közti pártharczban vitt. Ugylátszik ő szerezte össze azt a tenger vagyont, melynek egyetlen fia: István lön örökösévé. Erne bán 1274 körül halt meg. Fia méltó volt atyjához. Kun Lászlónak kedvelt hive. 1281-ben már mint Gömör- megye főispánja lép fel, 1293 óta a királyné tárnokmestere, 1299 táján a király bírói helyettese (országbíró), végre nádorispán lett. Az Árpádház kihaltával a hazafi párt vezérférfia volt, de végre meghódolt Róbert Károly királynak. István nádorban az ember is kimagaslik társai közül. Pompaszerető férfiú, jó családatya, barátai iránt nagylelkű, mély érzésű és vallásos lelkületű. 0 Diósgyőrt tette nemzetsége székhelyévé. Fiai békétlen természetűek voltak. Hozzácsatlakoztak ama párthoz, mely Róbert Károly megbuktatásával a halicsi fejedelmet akarta magyar királylyá tenni. S ez végzetes volt rájok. A párt bukott s vele ők is. Vesztett csaták után az Erne fiák is elvesztették váraikat, földbirtokaikat s lettek dúsgazdag főurakból földönfutók.“

— A Heves-Szolnok-megyei nöecjylet tisztelgő küldöttsége folyó hó 3-án fél tizenkét órakor tisztelgett özv. Syposs Kár oly né ő nagyságánál. A küldöttség tagjai voltak Imre Miklósné egyleti elnöknő, Gröber Ferenczné alelnüknő, özv. Farkas Ferenczné, dr. Hubert Jánosné választmányi tagok és Mezey Lajos titkár. — A küldöttség előadá küldetésének czélját, a közgyűlés határozatát, mely szerint özv. Siposs Károlyné ő nagysága a nőegylet tiszteletbeli elnöknőjévé megválasztatott, az egylet körül szerzett érdemei jegyzőkönyvileg is megörökittettek; — egyszersmind köszönetét mondva „kérte, hogy bölcs tanácsával ezentúl is támogassa az egyletet, — 0 nagysága szívélyesen fogadta a küldöttséget, elérzékenyűlve köszönte meg a közgyűlésnek irányában tanúsított jó indulatát, Ígérvén, hogy tehetségéhez képest az egyletet támogatni, érdekeit előmozdítani soha meg nem szűnik. Rövid társalgás után a küldöttség az ünnepelttől búcsút, vett.

— Grimm Gusztáv budapesti könyvkiadótól a következő czimü

vállalat 1-ső füzetét kaptuk: „Levélszerinti oktatás a franczia nyelv tanulására Toussaint-Langenscheidt tanmódszere alapján. Az eredeti 30-ik kiadása után irta Sz. Nagy Sándor.“ Ez alkalommal a szép franczia nyelvet tanulni vágyóknak oly mű nyuj- tatik, mely e nemben páratlanul áll az irodalomban és melynek létrehozásáért úgy a kiadó mint az átdolgozó az elismerést valóban megérdemlik. E mű nem halmozza el a tanulót a könyv nélkül való tanulás száraz, szellemtelen munkájával; e tekintetben csak a legszükségesebbre szorítkozik, ellenben alapos értelmesség- gel magyarázza meg a franczia nyelvtannak minden egyes szabályát és a nyelv minden sajátságát. A nyelvtani szabályok meghatározása világos, értelmes és könnyű, a kiejtés jelölése helyes és biztos; a társalgásra szánt anyag alkalmas. Következéskép e tanmód szerint a felnőtt tanuló egyedül, tanító segélye nélkül megtanulhatja e műből alaposan a nyelvet, elsajátíthatja a helyes kiejtést és a hibátlan folyékony beszédet. Á magyar kiadás kitűnik még olcsósága által is, amennyiben daczára a szerfölött költséges kiállításnak levelenként csak 30 krba kerül, mig az eredeti német kiadás ára 60 kr. Az egész mü kéthetenként megjelenő, mintegy 40 levélből fog állani. 30 kr. beküldése mellett az első levelet bármely könyvkereskedés megküldi bérmentesen 4- kötés alatt postán is.

— A reformátusok egyetemes konventje ez idén Kolozsvárott ül össze, valószínűleg szeptember közepén. A konventi tanácskozások egyik legnagyobb fontosságú tárgyát, a már szentesített középiskolai törvény életbeléptetésének kérdése fogja képezni s ennek előkészítése végett az egyetemes tanügyi bizottságot Török Pál, mint annak elnöke, július hó első napjaira hívta össze Budapestre.

— A fiumei regnicolaris bizottság Székesfehérvárott jártában, Ciotta János, Fiume város polgármestere 100 ftot adott át Havranek József polgármesternek, hogy ez összeget valamely jótékony czélra fordítsa. Havranek polgármester a 100 ftot a jótékony nőegyletnek adta át. A regnicoláris bizottság egyáltalán feltűnően szívélyes fogadtatásban részesült; jellemző keret ez a Fiumei kérdéshez, melyet lapunk múlt számában fejtegettünk terjedelmesebben.

— Törvény-szünet. Julius 1-től fogva auguszus 31-ig bezárólag a bíróságok által csak a sürgősebb dolgok intézteinek el, az uj- jonan alkotott s a törvénykezési szünetről szóló törvény által.

— Népkonyhák a csángóknál. A magyar szent korona országainak vörös-kereszt-egylete igazgatóságának női osztálya elhatározta, hogy a csángók közt 1600 emberre berendezett három népkonyhát fognak felállítani. A tehetősebbek olcsó pénzen, a szegények pedig ingyen fognának kapni reggelire levest, délre pedig levest, húst és főzeléket. A népkonyhákul szolgáló helyiségek építését már a napokban megkezdik, úgy hogy 1-én már készen is lesznek. E kouyhákat a vereskereszt-egylet nyolcz ápolónője fogja vezetni.

— A Bene-parádi ut ügyének állásáról „Gyöngyös“ laptársunk írja: A bene-parádi ut a múlt évben egész a farkasmályi pinczék bejárásáig kiépült. Voltak kik azt hirdették, hogy ezzel a bene- parádi ut ügye egy hosszú időre nyugodni ment. Ez azonban nem felel meg a valónak; legalább azt bizonyítja azon roppant kőhalmaz, melyet az év tavaszán Gyöngyös polgármestere odaszállitta- tott. Tehát már kő van, most következik az ut kövezése és készítése, és ha figyelembe vesszük ama rendkívüli erélyt, melyei a hátraléki közmunka nyomban behajtatni megkezdetett, azon reményünknek adunk kifejezést, hogy ez év végén bene-parádi utunk szép hosszal fog növekedni.

— „Történelmi zsebszótár“ czimű munka jelent meg Győrött. Szerkesztette dr. Németh Antal, kiadja Gross Gusztáv. Ára 50 kr. E kis zsebszótár valóban segédeszközül használható a magyarok történetének tanulása- és olvasásánál. Kelendőségét és hasznavehetőségét igazolja azon körülmény is, hogy az első kiadás teljesen elfogyott. E második kiadásban mindarra tekintettel volt a szerkesztő, ami az elsőben kifogásoltatott; további tekintettel volt a szerkesztő Mongold Lajos „Magyarok okny. története“ czimü munkájára is. Különösen pedig czélszerü ismétlési anyagokat tartalmaz könyv „Toldalékba.

— A váltótörvény; váltó- és kereskedelmi eljárás. A budapesti kir. ítélő tábla elvi jelentőségű határozataival ellátta dr. Jan cső György. Budapest, 1883. Tettey-féle könyvkiadóhivatal. Ára 60 kr. Szerző az anyagi váltótörvényre vonatkozólag a törvény életbeléptetése óta hozott, és a felsőbb bíróságok által követett határozatokban foglalt elveket praecis világos fogalmazásban az egyes szakaszok után közli akképpen, hogy a törvénynek minden szakasza a vonatkozó kir. táblai, illetve curiai határozatokkal meg-