Eger - hetilap, 1883

1883-05-31 / 22. szám

215

néhány szarvasmarhát is ragadott magával az ár. — Hál Istennek, emberélet nem esett áldozatul!“ — zárja levelét tudósítónk.

— Néhai Majláth György gyilkosai közül, Spanga után már Pitély is bevallotta bűnösségét; Berecz pedig annyit vallott, hogy ő bocsátotta be őket az országbíró szobájába, de ő azt hitte hogy csak rabolni fognak, nem pedig gyilkolni.

— (Uj j°9* vizsgarendszer) áll be az egyetemek jogi karában. Erről a következő részleteket közli a Nemzet : Az uj szabályrendelet értelmében államvizsga a jövőben csak a 8-ik félév után teliető. A két alapvizsgára nézve semmi más módosítás nem történik, mint hogy a második alapvizsgán a jövő 1883—84. tanév második felétől kezdve a pénzügytan is fog követeltetni. Ez idén a második alapvizsga sem szenved változást. Az államtudományi államvizsgának tárgyai lesznek : a) politika; b) közigazgatási jog, tekintettel a peren kívüli eljárásra, telekkönyv nélkül, de a kihágásokat büntető törvénynyel s eljárással; c) magyar pénzügyi jog, kiterjeszkedve a jövedéki kihágásokra is; d) egyházjog; e) statisztikából a népességi, közművelődési és közgazdasági rész. A jogtudományi államvizsga tárgyai lesznek: a) magyar magánjog, kapcsolatban az osztrák joggal; b) büntetőjog és eljárás; c) kereskedelmi és váltójog; d) polgári törvénykezés; e) közigazgatási jog. A jogtudományi szigorlatok tárgyai lesznek: I. bölcseleti jog a nemzetközi joggal, római jog, beleértve a pandekta-jogot, egyházjog: II. magyar közjog, közigazgatás és pénzügyi jog, politika, büntető jog és eljárás; III. magyar magánjog, osztrák jog, perrendtartás, váltókereskedelmi jog. A pénzügytan, egyházjog, jogbölcsészet, osztrák polgári jog, közigazgatási jog, pénzügyi jog, és statisztika köteles óraszáma ötről leszállittatott négyre; a nemzetközi jog pedig három órára. Átmeneti intézkedések; Az alapvizsgák 1882/83. tanév végén és a következő 1883/84. tanév elején még az eddigi tárgysorozat szerint teendő le. Az 1883/84. tanév második felétől kezdve azonban az uj tárgysorozat (pénzügytan) követeltetik. Az államvizsgák megszűnnek a szigorlatok előfölté- telét képezni. A kik az államvizsgálatot az eddigi rend szerint letették, azoknak úgy számit, mintha az uj rend szerint tették volna le s kapcsolatban a jogvégzettséggel minősitő jelleggel bir és bármelyik szigorlatra bocsáthatóvá tesz. A kik az államtudományi államvizsgát már letették, az általuk netalán leteendő jog- tudományi szigorlaton azon tárgyakból, melyekből az államvizsgán képesítve vannak, nem vizsgálandók.

— Kinevezések. Az 1881. évi LIX. t. ez. 109. §-ában nyert felhatalmazások erejénél fogva, az igazságügyi és a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter által a kir. adományozásból egyházi javadalmat élvező római és görög katholikus főpapok halála után a javadalmi törzsvagyonnak a hagyatéki tömegből való elkülönítése tárgyában f. évi április hó 10-én 13,249. szám alatt kibocsátott szabályrendelet 34. §-a értelmében, „a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter elnöklete alatt“ alakítandó vegyes bizottság tagjaivá az 1883. év tartamára: az igazságügyi miniszter berczeli Berczelly Jenő miniszteri tanácsost; a kir. kúria részéről : Babos Kálmán és Jamniczky Lipót kúriai bírákat; a pénzügyi m. kir. miniszter Detrich Márton pénzügyminiszteri osztály- tanácsost ; a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter pedig Boncz Ferencz miniszteri tanácsost, közalap, kir. ügyigazgatót nevezte ki.

— Járásbíróságok szaporítása. Az igazságügyminiszter által a képviselőházban beterjesztett törvényjavaslat szerint a kir. törvényszékek száma egygyel csökkenni fog, a mennyiben a megszüntetendő karczagi és jászberényi kir. törvényszékek helyébe egy állittatik, melynek székhelye Szolnok lesz és melynek területi hatáskörét ideiglenesen az összminiszterium fogja megállapitani. Azonfelül a kir. járásbíróságok száma tizzel szaporittatik s a polgárosított bánsági határőrvidéki s a titeli zászlóalj területén fennálló kir. járásbíróságok száma, területe és székhelye újólag meg- állapittatik s az esetleg e vidéken feloszlatott kir. járásbíróságok helyett az ország egyéb részeiben állíthatók fel kir. járásbíróságok. Mindezek kerületeit és székhelyeit a minisztérium, a bírák és törvénykezési hivatalnokok számát pedig az igazságügyminiszter fogja meghatározni.

— A mozgósítás költségei ügyében a monarchia két kormánya és a közös minisztérium között régibb idő óta tárgyalások folynak. Mint a Nemzet értesül, e tárgyalások már befejeztettek s az ezek rendén történt megállapodások alapján, a m. kir. honvédelmi miniszter javaslatot dolgoztatott ki, melyben részletesen meg van jelölve, hogy mely költségek terhelik külön-kixlön a két államnak belügyi tárczáját, s melyek azon kiadások, melyek közös költségképen lesznek fedezendok.

— Az állategészségügy állásáról május 15—25 közt a földmi- velési minisztérium a következőket teszi közzé: Keleti marhavésztől Magyarország, Fiume és Horvátország mentes. Lépfene következtében elhullott 10 szarvasmarha, 1 ló és 65 sertés. Takonykor miatt kiirtatott 26 ló, rühkór miatt gyógykezeltetik 265 ló, tüdővészben elhullott és kiirtatott egy-egy drb szarvasmarha. A boszniai marhavészre vonatkozólag újabb válsózás nem lett bejelentve. Európa többi államai — Oroszország és Törökország kivételével — a marhavésztől mentesek.

— Az országos honvédsegélyzö egyesület évi közgyűléséről. Az egyesület felügyelő bizottságának a közgyűlés elé terjesztett jelentéséből kiemeljük, hogy az 1880. év végével állandó segélyezés alatt maradt 1314 48—49-iki rokkant honvéd és honvédözvegy; az 1881. év folyamában nyugdijaztatott 32, összesen 1346. Ezek közül az 1881. év alatt elhalt 62 s igy segélyezés alatt maradt 1284. A m. kir. közp. állampénztár közvetítésével az 1881. év folyama alatt rendes évi nyugdijakra kiadatott 68763 frt 65 kr; továbbá az 1848—49-iki honvédek és honvédözvegyek szorult helyzetük enyhítésére, esetleg hazautazhatási, orvosoltatási és temetkezési költségek fedezésére egyszer s mindenkorra terjedő segélyképen kiutalványoztatott 1460 frt 13 kr.; irodatiszti fizetésre kiadatott 500 frt, összesen 70,723 frt 78 kr. Ezen kiadás részben az egyesület állandó 230,000 írtból álló alaptőkéjének kamataiból, részben az országgyűlés által ez évre megszavazott 45000 írtból fedeztetett. Az 1881. év folyama alatt felmerült hiány fedezésére az állandó tőke 1882-re járó kamatainak terhére a magy. földhitelintézettől 10,000 frt előleg vétetett fel. Az 1882. évi hiány fedezésére nem nyervén az egyesület a kormánytól segélyt, az el- odázhatlan kiadások fedezésére megkívántaié összeget, 28,000 irtot az egyesület tőkéjéből vette fel oly kikötés mellett, hogy az minél rövidebb idő alatt visszatérittessék. A felügyelő bizottság az egyesület nehéz állapotát a kormány tudomására hozta s ez belátva a kiáltó szükséget, az állami költségvetésbe a folyó évre

45,000 frt segély helyett 70,000 frtot állított be, s miután az országgyűlés ezt meg is szavazta, az egyesület nemcsak a segélyezést folytathatja akadály nélkül, de képesítve van az alaptőkét ismét helyreállitani és kiegészíteni. Az egyesületi számvizsgáló bizottság, valamint a m. kir. számvevőszéknek a számadásokról szóló jelentése tudomásul vétetett.

— A budapesti egyetem jogi karán máj. 26-án voltak ebben a félévben az utolsó előadások.

— A magyar főpapok költségén megindítandó vaticani okirattár tárgyában a szerkesztő bizottság Ipolyi Arnold beszterczebá- nyai püspök ur ő excellentiája elnöklete alatt május hó 18-án ülést tartott. Minthogy a vaticani levéltárban eszközölt másolások már annyira haladtak, hogy a nyomtatást legközelebb meg lehet kezdeni, a szerkesztés és kiadás részletei állapíttattak meg. A vállalat két sorozatban fog közrebocsáttatni. Az első okleveleket, a másik nuntiusi jelentéseket fog tartalmazni. Mindkét sorozatból egyszerre fog egy-egy kötet sajtó alá menni. Az egyik a Gentilis bibornok magyarországi követségére vonatkozó okiratokat (1308 —1311), a másik Burgio és Campeggio nuntiusok jelentéseit (1524 —26) foglalja magában. Minden kötetet kimerítő bevezetések előzik meg magyar és latin nyelven. A munka negyedrétivben díszes kiállításban fog Budapesten nyomatni. Mindkét kötet megjelenése az év végére várható.

— Megjelent az „Önügyvéd11 23-ik füzete. (Irta Knorr Alajos; kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten, a nemzeti szinház bérházában.) E füzetben közli a szerző a vadászati jog gyakorlására vonatkozó szabályokat, és pedig a vadászati jog érvényesítésének módját; a vadak által tett károk megtérítésére vonatkozó intézkedéseket, a vadászati tilalom tartalmát és tárgyait, a hivatalos vadászatok tartásának eseteit és módjait, a vadászati kihágásokat, azok büntetését és a büntetés kiszabása körüli eljárást, s ezzel áttér az adók különböző nemeire, ismerteti különösen a földadó, házadó, keresetadó, bányaadó, tőke,- kamat- és járadékadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, az általános jövedelmi pótadó, a nyereményadó, a szállítási adó, a pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelmek adója, a fegyver és vadászati adó tárgyait és mennyiségét, s megkezdi a megyei pótadó ismertetését. E tartalomdús füzet ára 30 kr. A munka 24-ik vagyis utolsó füzete legközelebb fog megjelenni.

— Az ásvány- és gyógyforrások kezelésére, továbbá az ásványvizek forgalomba hozatalára nézve a belügyminisztérium megalkotta a rég Ígért szabályrendeletet. Főbb pontjai: 1. Az ásván yvizzel megtöltött üvegek vagy edények bedugaszolására használt parafának, a lehető legjobb minőségűnek és belső végén az ásványkut jegyének és a forrás nevének kivehetőleg beégetve kell lenni. A dugasz és a palaczk vagy edény nyakának teljes meg- száritása után, a dugasz kevés szurokkal vonassék be. 2. Az üvegek vagy edények, külsőleg ónlemezzel zárandók el, melynek a dugaszt és a tartály nyakát egészen be kell takarnia. 3. A viz szétküldésének rendszerint jól zománczolt agyagedényekben vagy