Eger - hetilap, 1883

1883-05-31 / 22. szám

216

üvegpalaczkokban kell történnie. 4. Minthogy a fentebbi határozatok csak akkor nyújthatnak eleegendő biztosítékot arra nézve, hogy kellő minőségű és tisztaságú gyógyvizek hozassanak forgalomba, ha kellőleg gondoskodva van arról, hogy a források, illetőleg kutak, melyekből az ásvány-, vagy gyógyvíz merittetik, akár a légkörből, akár a környékező földből, talaj- és mellékvizekből eredhető tisztátalanitás, illetőleg elegyülés ellen lehetőleg meg- óvassanak: ugyanazért a fürdő- és forrástulajdonos vagy bérlő gondoskodni tartozik arról, miszerint a gyógyforrások és ásvány- kutak az ásványvíz természetének leginkább megfelelő módon, akként befödve és befoglalva legyenek, hogy azok minden idegen részeknek behatása és elegyiilése ellen biztosíttassanak. Az uj szabályzat 1884. évi márczius hó 31-én lép hatályba, mely időn túl az ásványvizek, ha nem az előirt módon lesznek töltve és dugaszolva, forgalomba nem hozhatók.

— A magyar fürdők érdekében a Búd. Hirl. ezeket közli: „Nincs az a betegség, melynek a magyar korona tartományaiban megfelelő fürdő ne lenne. Az a 228 magyar ásványvíz, mely szám csak a jelentékenyebbeket és tényleg használatban levőket foglalja magában és nem a könnyű ásványvizeket is: gyógyerőt tartalmaz minden betegség ellen és igy határozottan, minden kibúvó ajtóul szolgáló feltevés nélkül kárhoztathatjuk azt az eljárást, hogy orvosaink külföldi gyógyvizeket javasolnak. Hogy mily költségeket kímélne meg a fürdőlátogató közönség, ha magyar fürdőket keresne fel, hogy mennyi pénz maradna ez esetben a hazában, arról fölösleges beszélnünk, azt kellőleg megvilágító a „Magyar fürdők“ t. írója. Most csak arra akarunk utalni, hogy fürdőink és ásványvizeink sok tekintetben fölülmúlják a külföldieket, és hogy azok sokkal nagyobb méltánylásban részesülnek külföldön mint itthon. Ez utóbbi állításunk igazolására csak egy esetet említünk fel. Egy szegedi lakossal történt meg. Ez angol kórban (Rhachi- tis) szenvedő fiát Bécsbe hozta, s az azóta már elhalt Hebrát konzultálta a felkeresendő fürdő ügyében. Hebra meghallva, hogy a tanácsot kérő szegedi ember, azt a tanácsot adta neki, hogy csak menjen fiával szépen haza, keresse fel Palicsot, mely első állomás Szegedhez, mert ha van fürdő, mely fiának használ, úgy az nem a külföldön van. Ami pedig abbeli állításunkat illeti, hogy ásványvizeink legtöbbje hatásosabb a külföldieknél, csak ösz- szehasonlitó párhuzamot kell vonnunk és bebizonyul ez állítás. Nincs a külföldön pl. jódtartalmú viz, mely a mi jódvizeinkkel versenyezhetne. A mi pedig savanyuvizeinket illeti, ezek és a külföldiek között az a viszony áll fenn. mely a jó bor és a vaczkor között. A legtöbb magyar inkább issza az Apollinarist, vagy szel- terszit, melynek vegyi tartalma meg sem közelíti a szólyva-hárs- falvai vizet. Vagy hasonlítsuk össze a horvátországi apatováczi savanyuvizet a hires „Emsei- Kränchennel“ vagy a világhírű szel- terszvizzel, és az oly előszeretettel látogatott Gleichenberggel. Egyike e három nagy keletnek örvendő vizeknek sem múlja felül az apatováczi savanyuvizet, ami a vegyi tartalmat és igy a gyógyhatást illeti és nemcsak hogy e három nem, hanem Európának egy savanyuvize sem, kivéve a „Szczawnicai Magdolna forrást“ Gácsországban. Még csak azt kérdezzük meg, hol találni Európa összes forrásai között olyat, mely műit a szliácsi úgynevezett fófúrdőforrás, perczenként 1704'86 köbhüvely szabadszénsavat szolgáltat és ez által minden mechanikus összeszoritás nélkül természeti gázfürdőket képes szolgáltatni, holott a hírneves külföldi fürdőkben már délután kezdenek dolgozni, hogy másnap reggelre kis gázt szerezzenek.“

— Laboulaye, — franczia kitűnő iró s a párisi „College de France“ egyik legnevezetesebb jogtanára, meghalt.

— Katonatiszti párbaj. Bolgár Emil főhadnagy, a bécsi „Mi- litair-Zeitung“ szerkesztője, Schlayer Hugó alazeredéssel pisztoly- párbajt vívott, mely az utóbbinak halálával végződött. Bolgár befogatott.

— Kvassay Ede — kamarás. Kvassay Ede irótársunkat, min. osztálytanácsost, az a kitüntetés érte, hogy ő felsége a ka- marási méltóságot adományozta neki.

— A bortermelők és egyéb érdekeltek által kiküldött albizottság a kereskedelmi minisztériumban több órai tanácskozást tartott az országos minta-borpincze és egy boráru-csarnok fölállítása ügyében. Határozatok nem hozattak, de kimondatott, hogy a mintapincze eddigi szervezete fóntartandó és a vidéki bortermelők soraiból a felügyelő bizottság egy faja alakítandó. A bor-áru- csarnokot illetőleg előzetesen még különböző jogi kérdések várnak a megoldásra. A tanácskozásokat folytatják.

— Uj zenemüvek. Táborszky és Parsch zenemükereskedésé- ben Budapesten megjelentek: Löw József 428-ik mű. Üdítő hangok. üt hang-terjedelemben irt három jellemző zongoramű (négy kézre). 1. A királyi huszárok. 2. A három tollastárs (Pitypalaty, kakuk és tengelice). 3. Ünnepély-induló. Minden szám 1 frt.

— 740 magyar népdal zongorára. A „Magyar Dal-Album“- ból, mely a magyar népdalok egyetlen folyamatban lévő, zongorára alkalmazott egyetemes gyűjteménye, megjelent a IV-ik kötet

7-ik füzete is a 721—740. számú, következő dallamokkal: 1. Kertem alatt aratják a zabot. 2. Kék csillaggal van tele. 3. Két tyúkom van tavalyi. 4. Ki a szivemet megnyerte. 5. Kinek magyar nemzeti őr a neve. 6. Kisérj ki rózsám síromig. 7. Kis kertemben három bokor muskátli. 8. Kispiriti falu végén. 9. Kopogós a czi- pőm. 10. Korcsmárosné adjon bort hitelbe. 11. Lakatosék lánya.

12. Látd-e pajtás, megmondám. 13. Már ez után mit ér nekem az élet ? 14. Megenyhült a lég, vidul a határ. 15. Megfogadom, hogy ezentúl jobb leszek. 16. Megfonnyasztá a szél. 17. Megizenem a rózsámnak. 18. Megizente nékem az én rózsám. 19. Megvirad még valaha. 20. Menj el, menj szegény magyar. — A „Magyar Dal-Album“ IV. kötete ismét 10 havi füzetben jelenik meg és pedig 200 dallam tartalommal. Előfizetési ár egész évre: 10 füzetre 1 frt 80 kr. félévre : 5 füzetre 90. kr. Egyes füzet ára 25 kr. Minden fűzet bérmentve küldetik szét. Előfizetések legczélsze- rübben postautalványon a „Magyar Dal-Album“ kiadóhivatalához Győrbe intézendők.

— (A magyar borokról) tudvalevőleg azt irta dr. Lesser Adolf német orvos legújabb munkájában, hogy élvezésük nyelv- és garatcroupot, valamint vese-vérzést okoz s ennekfolytán már sokan meghaltak. Széchényi Imre gróf berlini nagykövetünk a magyar kormány megkeresésére felvilágosittatta dr. Lessert kolosszális tévedése felől, mire a tudós német a nagykövethez intézett levelében megígérte, hogy helyrehozza hibáját és a magyar bor helyett gyógybor kifejezést fog használni.

— A vetések állása a május 14—20 közt beérkezett hivatalos jelentések szerint kielégitőnek mondható, különösen az alföld déli részén és az erdélyrészi megyékben; kevésbbé jól állanak a vetések a felvidéken. A repcze állása átalában csak középszerűnek mondható, mi jórészben a balha károsításainak is tulajdonítható. A tavaszi vetések nagyobbrészt jól keltek ki, ellenben az erdélyrészi megyék nagyobb részében a tavaszi vetési munkálatokkal a sok esőzés folytán kellő időre el nem készülhettek. A herefélék lassan fejlődtek, későn kerülnek kaszálás alá s itt-ott megritkultak, sőt kivesztek. Gyümölcsre és szőlőtermésre országszerte kedvező kilátás van.

— Borárak, május 27. — Könnyű fehér asztalibor hektoliterje Buda vidékén 9—11 frt; Neszmély-Esztergom vidékén 6.75 —9.50 frt: Balaton mellékén 9—12 frt; Nagy-Kanizsa vidékén 5 — 7 frt; Bánsági, Fehértemplom és Versecz vidékén 9—11 frt. Nehezebb fehér pecsenyeborok hektoliterje Buda vidékén 13 —15 frt; Balaton mellékén 12 50—15 frt; Eger-Visonta vidékén 10—17 frt; Fertő mellékén 13.5—18 frt; Tokajhegyalján 14—18 frt. — Könnyebb vörös borok hektoliterje Buda vidékén 14—18 frt; Esztergom-Vácz vidékén 8-12 frt; Gyöngyös-Visonta vidékén 12—15 frt. Nehéz és ó vörös borok hektoliterje Ménes vidékén 23 — 30 frt; Egerben 18—30 frt; Visonta vidékén 13—25 frt; Pées-Vilany-Szegszárd vidékén 16—30 írtig.

— Uj zenemű jelent meg: „A száraz malom.“ Vidor Pál eredeti népszínművének közkedveltségü dalai: 1. Eltávozol kedves rózsám, szerzé, Szentirmay Elemér. 2. Várok, várok, szerzé : Szentir- may Elemér. 3. Gyere rózsám. 4. Árva m. madár 5. Kihasadt a hajnal az égen. 6. Bokor ágon. 7. Túl a Tiszán. 8. Nem igaz hogy a lány _ hűt.elen. 9. Magasan repül a gólya az égen. 10. Édes rózsám . . Enekhangra zongorakisérettel alkalmazta Aczél Kálmán. Ára 1 frt 50 kr.

— Megjelent Kolozsvártt Stein János zenenníkereskedésében: „Guzsajosban“ czim alatt 4 székely népdal. (1. A fuszujka szára .. . 2. Jaj de búsan harangoznak ... 3. Sóváradon neveked- tem ... 4. Huszár vagyok, azzá^ lettem . . .) Enekhangra zongorakisérettel átírta Lányi Ernő. Ára 80 kr.

— Az állami közép-ipartanoda igazgatóságától. A budapesti állami középipartanoda igazgatósága felkéri mindazon földbirtokosokat, géptulajdonosokat és gyárosokat, a kiknek vizsgált gépkezelőkre vau szükségök, hogy ilyenek nyerhetése végett hozzá (VIII. kér. bodza-fa utcza 28 sz.) fordulni szíveskedjenek.

— Időjárás. A múlt hét végén a hűvös időt jelentékeny me" leg váltotta fel. A hosszas szárazság után hétfőn este s szerdán hajnalban esőt kaptunk, mely a növényzetre igen jótékony hatással volt.