Eger - hetilap, 1883

1883-05-17 / 20. szám

194 megyébe kebeleztessék. E tárgyban a napokban Tisza-Füredről küldöttség is járt már Debreczenben Hajdumegye széklielyén. — A tisza-eszlári bűnügyben a nyíregyházai törvényszék meg­hozta a vádhatározatot, mely kihirdettetett az ott lakó védőügy­védek, Hermann Ignácz és Székely (Stern) Miksa előtt. A vég- tárgyalást junius 4-éré tűzték ki. — A bukovinai magyarok közül legújabban 900-an érkeztek Magyarországba vasúton, herczeg Odescalehi vezetése alatt. Nem­rég több százan pedig szekereken jöttek be Erdélyen keresztül. — A csángó egyesület igazgató választmánya e hó 12-én tar­tott ülésében elhatározta, hogy a bukovinai s romániai magyarok betelepítése ügyében vidéki bizottságok szerveztessenek. — Rendőri hírek. F. hó 10-én Spieler Ede úrhoz egy ismeretlen vidéki asszony egy ezüst kávéskanalat vitt elárusitás végett, ki, midőn a kanál szerzése iránt hozzá kérdés tétetett — a kanál hátrahagyása mellett — szó nélkül megugrott. — A ka­nál a rendőrkapitányi hivatalban ran letéve, igazolt tulajdonosa átveheti. — Szerencsétlenség. F. hó 12-én Fekete (Schvartz) Herman makiári 2/4-ben levő gőzmalmában Nagy János — jász­apátié illetőségű péklegény, mint munkás — jobb karját, a kö­szörűkő lmjtó-kerekéről leesett szij elszakító. — Borzasztó sebé­ben a mizerek kórházában, hová szállíttatott, f. hó 14-én meghalt. — Lopás. — Nagy János kistályai illetőségű földműves f. hó 13-án Schvartz Salamon korcsmájánál álló Molnár András dobra-pataki lakos kocsijáról 15 db. kaszát ellopott, azonban si­került az aratásra gondoskodót kézre keríteni; a kaszákat tulaj­donosa megkapta, Nagy János pedig a tvszékhez kísértetett. — Gróf Pálffy-Daun Nándor. A gróf Pálffy Nándornak ado­mányozott czimről a hiv. lap a következő kir. kéziratot közli: Személyein körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, er­dőéi gr. Pálffy Daun Nándor Lipót teanói herczegnek és Vöröskő örökös várurának, mint a gróf Pálffy-család legidősb flutódának s a Pozsonymegyébe kebelezett várkapitánysági szeniorátus jelenle­gi törvényes birtokosának: a pozsonyi grófi és örökös fővárkapitá­nyi czimet az azokkal összekötött jogokkal adománj-ozom s meg­engedem, hogy a pozsonymegyei örökös főispáni czimet is hasz­nálhassa. Kelt Bécsben, 1883. évi április hó 11-én. Ferencz Jó­zsef, s. k. Br. Orczy Béla, s. k. — Türr tábornok, Konstantinápolyban időz. Ez alkalomból a „Turquie“ czimü ottani lap megjegyzi, hogy a tábornok már 1858-ban nyújtott be a portához javaslatot a küsztendse-cserna- vodai csatorna ügyében, melyre nézve most egy angol mérnök adott be tervet. Ezelőtt két évvel a tábornok megújította ajánla­tát a román kormánynál, oly módosítással, hogy a csatornának feketetengeri torkolata ■ másutt legyen, s ne Küsztendse mellett. — Elutasított kegyelmi kérvények. Pestmegye törvényszéki felügyelő bizottsága Bogisits Lajos pestvidéki törvényszéki elnök elnöklete alatt ülést tartott. Öt, a pestvidéki törvényszék fegyliá- zában elzárt rab folyamodott még hátralevő büntetésének a bün­tető törvénykönyv értelmében szabad lábon való kitölthetése iránt. Az ügyész egyik folyamodónál sem tapasztalván eddig a törvény előírta javulást, nem indítványozta a kérvények elfogadását s a felügyelő bizottság szintén valamennyit elutasította. — A Magyarország és Románia közötti országos határvonal fölött, a határszéki megyék lakói s Románia lakossága között, régibb idők óta villongás folyik. Mert egyfelől a határvonalat ké­pező patakok némelyike megváltoztatván medrét, megszűnt a va­lódi határvonal lenni; másfélül pedig a legeltetésnél követett visz- szaélések mintegy gyakorlattá válván, a határvonalat nem keres­ték s idővel igen sokan nem is ismerték, miből természetesen a jelenlegi viszálkodásnak kellett kifejlődni. Mint a Nemzet értesül, ez állapoton közelebb már segítenek, a mennyiben az egész ma­gyar-román határ kiigazítása, még a nyár folyamán munkába vé­tetik. Az e czélból kiküldendő nemzetközi vegyes bizottság tagjai­nak kijelölése iránt már úgy a magyar mint a román kormány részéről megtétettek az intézkedések. — A sürgős katonai ügyek elintézése ügyében a király sze­mélye körüli miniszter fölhívta a törvényhatóságok figyelmét arra a körülményre, hogy a „sürgős katonai ügyek“ alatt, melyek köz­vetítését e minisztérium elvállalta, csak a behívó jegyek s avató ivek kézbesítése, védköteles egyének kinyomozása s általában, csak a szoros értelemben vett állítási ügyek érthetők. Az illető­ségi kérdéseknek terjedelmes levelezést igénylő tárgyalására azon­ban kellő munkaerő hiánya miatt ezen minisztérium abban az esetben sem vállalkozható, ha az illetőség megállapítása a védkö- telesség szempontjából válik szükségessé. Fölkérte ennélfogva a törvényhatóságokat, hogy ily esetekben az illető osztrák hatósá­got közvetlenül keressék meg, ami nehézséggel annál kevésbbé lehet összekötve, mert a hatóságok a cs. kir. belügyminisztérium által utasitvák, hogy a magyar átiratoknak eddig a minisztérium által közvetített fordításáról jövőben önmaguk gondoskodjanak. — A település ügyében közelebb tanulságos rendeletet inté­zett a belügyminister Miskolcz városához, egy fölterjesztés alkal­mából. A város ugyanis azt kérdezte, milyen eljárást kövessen idegen, foglalkozást és megélhetési alapot fölmutatni képtelen le­települőkkel szemben. A rendelet értelmében a hatóság az ilyen letelepülőktől megtagadhatja az engedélyt, s a határozat jogerőre emelkedése után az illetőket kitolonczoztathatja. — A honvédorvosok okleveleinek kihirdetése ügyében a belügy­miniszter értesítette a törvényhatóságokat, hogy a mennyiben ezen orvosok magán gyakorlatot is akarnak folytatni, okleveleiket az 1876. XIV. t. ez. 46 szakasza értelmében a gyakorlat megkezdése előtt az illetékes közigazgatási hatóságnak bemutatni tartoznak. — A Nagy-Britanniában működő mértékletességi egyletek buz­gó tevékenységet fejtenek ki. Mint egy a napokban megjelent ki­mutatás állítja, a lefolyt évben 24,019 matróz és hajósfiu tette le azt a szent fogadalmat, hogy tai-tózkodni fognak mindennemű sze­szes ital élvezésétől. — Kipróbált szer a víziszony ellen. Az orosz lapokban egy Sadrusky nevű ur nem rég ismertetett egy eljárást, melyet közérdekű volta miatt jónak látunk lapunkban ismertetni. Sad­rusky egy gyógyszernek van birtokában, a melyet már 20 év óta számtalan esetben csalhatlannak talált. — Ezen gyógy­szer egy euforbia nicacensis nevű növény *), melynek víziszony elleni hatására egy paraszt által tétetett figyelmessé. Ezen fű­nek csak a gyökereit használja, melyeket gyengén fütött kemen- ezében megszánt, azután megtisztogatva porrá tör és üvegekbe rak elhasználat végett. Kétféle por állittatik elő, t. i. finomabb, emberek, és durvább, állatok számára. Ezen porból először egy csipetnyit adnak egy fél pohár (pálinkás) eczettel megsavanyitott vízben egyszerre meginni. Ha ezen első adag után a nap folya­mában forrósággal, váltakozó gyenge rázó hideg, általános gyen­geség, szédelgés, roszullét és székszorulás és egyidejűleg erős iz- zadás lép fel, ez örvendetes jele annak, hogy a gyógyszer hatott. Olyankor azonban, mikor a víziszony jelei mutatkoznak és a be­teg nem képes a port az említett folyadékban bevenni, a mondott mennyiségű port, két három, fekete kenyérhajból készült labdacs­ba kell gyúrni, s a beteggel valamely kedvező alkalommal elnye- Ietni. Ha a szer az első adagra nem hatott, hat óra múlva máso­dik, és másnap éhgyomorra harmadik adagot adnak be. A veszett eb harapása által okozott sebeket azonnal ki kell mosni vízzel, és három napig az euforbia gyökerének főzetével borongatni. Igen jó, ha a beteggel érintkező egyének is bevesznek egy adagot a gyógyszerből. Ha a veszettség teljes erővel kitört, felfőzzük a mon­dott folyadékot, azon forrón a pohárkába töltjük és a csipetnyi port beletéve befedjük és kihagyjuk hűlni, mikor is a beteggel bevetetjük. Erre oly alkalmat kell várni, mikor a nyakgörcsök szünetelnek. Fel lehet itatni kenyérhajjal is, és úgy beadogatni a betegnek, csak arra kell vig3’ázni hogy az egész adag bevétessék. Az állatokba a folyadékot gyakran erővel kell betölteni. A szóban levő növény gyökerének ásására legalkalmasabb a május és szeptem­ber hava ujholdkor. Ha a mondott utasítások szorosan követtetnek, a hatás sohasem marad ki; legalább Sarudsky azt mondja, hogy 20 év alatt, mióta ezen szert ismeri — egyetlenegy esete sem for­dult elő, mel}’ben a gyógyulás be ne következett volna. Sarudsky súlyt fektet arra, hogy az általa ajánlott fütej más fajokkal fel ne cseréltessék. Ilyen fütejfélék az Euforbia nicacensisen kívül az Euforbia esula és palustris. A nicacensis kemény talajon tenyészik és nagy mennyiségben található a faluk közelében a legelőkön, mintha csak a természet szándékosan rakta volna az emberek kö­zelébe, hogy ezek által azonnal használtathassák ezen borzasztó betegségben, amely úgy az embereket, mint az állatokat sokszor megtámadja. — Azoknak, kiket veszett eb megmart, még egy gyógykezelési mód marad hátra, tudniillik a gyakran ismételt erős izzasztás: akár gőzfürdő, akár más szerek által idéztessék az elő. — A német bursensaftok végre maguk is belátták, hogy szer­vezetük jelenlegi alakjában nem egyéb ivókompániánál. Ez okból a főbb egyetemek bursensaftjai követeket küldtek egy reform­kongresszusra, mely a minap ülésezett Berlinben s melyen a kö­vetkező megállapodások történtek. A bursensaftok eddigi szerve­zetének főelveit (hazafiság, erkölcsiség és tudományosság) fenn kell tartani, csakhogy ezentúl nagyobb súlyt kell tulajdonítani a *) E növénynek Oroszországból való megszerzése végett, — mint a „Gazda­sági Lapok1' szerkesztője, báró Nyáry Gyula úrtól értesül — már lépések tétettek s a kísérletek a báró ur pilisi gazdaságában és a budapesii állatkertben fognak eszközöltetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom