Eger - hetilap, 1883

1883-05-17 / 20. szám

195 a tudományosságnak. A párbajokat illetőleg elhatározták, hogy becsületbiróságot kell választani, mely az egyes felmerülő esetek­ben Ítéletet hozzon, de sohse mondhasson ki keményebb párbajt, mint vivókarddal valót. Mind e javaslatokat egy pünkösdkor Eise- nachban ülésezett nagy kongresszus elé terjesztették. — Váltójogi döntvény. A legfőbb itélőszék közelebb egy ide­vonatkozó perben hozott ítélettel 1883. 461. sz. a. a következő elvi határozatot mondta ki: „Ha a fizetési idő meghatározására használt „három hó múlva“ kifejezésből minden kétséget kizárólag nem lehet megállapítani azt, hogy a három hó, melynek elmúltá­val a fizetésnek történnie kell, azon okirat keltétől vagy az in- tézvényezettnek elfogadás végett történt bemutatása napjától szá- mitandó-e, s ennélfogva a kérdéses okiratban a fizetési idő nem határozott és igy a váltónak az 1876: XXVII. t. ez. 3. §. 4. pontjában előirt lényeges kellékét nélkülözi: ezen okiratból a vál- tótörv. 6. §. értelmében váltójogi kötelezettség nem származik és az erre alapított váltókereset az 1881. nov. 1-én kelt váltóeljárás 4. §. rendeletéhez képest hivatalból visszautasítandó.“ — Az arany értékéről tartott Goschen nagy értekezést a londoni bankárok egyesületében. Első sorban constatálta, hogy az arany előállítása a főid kerekségén folyton apad, mert mig 1852- től 1856-ig 150 millió font sterling értékű arany állíttatott elő, az 1871-től 1875-ig terjedő időszak alatt a productió csak 77 mil­lió font sterlinget tett, mi évenkint átlagosan mintegy 20 milliót tesz. Az aranyból évenkint 10 millió font érték ékszerek és egyéb tárgyak készítésére fordittatik, 10 millió jön tehát mint pénz a forgalomba. Az aranyértéknek Németországban, az Egyesült-Álla­mokban és Olaszországban behozatala által a világforgalomtól 200 millió font arany vonatott el. Azon kérdés merül tehát fel, hogy az arany előállítás és forgalom fokozatos kevesbedése mi hatással van a különféle czikkek árára ? Goschen pontos sta­tisztikai adatok alapján kimutatja, hogy a legszükségesebb élelmi czikkeknek, mint: kenyér, kávé, tliea, ezukor, rizsnek, valamint gyapjú, szén, vas és réznek ára az 1873. évtől kezdve jelentéke­nyen csökkent. Mig ellenben a hús, szeszes italok és dohány csak­nem ugyanazon árban maradtak. Ezek szerint az utolsó évtized­ben a megélhetési viszonyoknak javulni kellett volna; de ez tény­leg nem következett be, még pedig Goschen szerint azért, mert a lakosság alsóbb rétege ma már nem elégszik meg oly táplálék­kal és ruházattal, mi 10 év előtt kielégítette. Végeredményben az értekező azt állítja, hogy az aranyelőállitás kevesbedése a közjó­létet tetemesen emelte, mert az árak csökkenése csak azokra ká­ros, kik az árcsökkenést szenvedett czikkekből sokat halmoztak fel; de ez is csak pillanatnyi károsodás, mert mihelyt az árcsök­kenés általánossá válik, a kereskedelem ujult erővel indul vi­rágzásnak. (Gazd. Mérnök.) — A dicséret áldozata. Ez czime egy munkának, melyet Melles Emil kis-dobrai gör. szert. kath. lelkész irt. Magyar ima­könyv ez a görög szertartásu hívek számára. Nagy számmal van­nak hazánkban, akik e felekezethez tartoznak ugyan, de nem csak szívben, hanem nyelvben is magyarok és mégis kénytele­nek szláv nyelven tartott isteni tiszteletet hallgatni. Régóta kér­vényeznek e derék magyarok — minap is nyújtottak be ily kér­vényt az országgyűléshez, — hogy magyarosítsák meg szertartá­sukat, eddig azonban hiába. Melles Emil lelkész ur tehát kivá­lóan hazafias munkát végzett, midőn hívei számára magyar nyelvű imakönyvet irt. így legalább anyanyelvükön végezhetik ájtatossá- gukat. Ajánljuk e müvet a gör. szert. kath. lelkészek figyelmébe, hogy azt terjeszszék híveik közt. Ára egy példánynak egész vá­szonkötésben, díszes kereszt, kör-, saroknyomattal és tokkal 1 frt o. m. é., — egész sagrinbőrkötésben, aranymetszéssel, díszesen aranyozott körkereszt- és saroknyomattal és tokkal 2 frt o. m. é. — A megrendelést lehet tenni vagy Gébé Viktor kanonok urnái Ungváron, vagy szerzőnél Melles Emil gör. szert. kath. lelkésznél Kis-Dobra u. p. Bély, Zemplénmegye. — Az uj országház pályadíjnyertes tervei közül egy sem fog kivitelre kerülni, hacsak átdolgozva és egy uj tervhez alkalmazva nem. Illetékes helyen ugyanis már a pályázat kihirdetése után tapasztalták, hogy a pályázatra kibocsátott tervszerű leírások több tekintetben hiányosak és hogy a tér, melyre az országház pályá­zata hirdettetett, korántsem alkalmas e czélra, miután e tér két részre osztatott és mig az egyik rész kicsi az ily monumentális épület számára, addig a másik elég hosszú ugyan, de keskeny és közepe’ felé hajlást mutat. Tervbe van véve vagy az egész térnek e czélra leendő felhasználása, vagy más alkalmas tér ki­jelölése. Uj pályázat azonban alig fog hirdettetni, hanem a pá­lyanyertes tervek egyike fog az illető építész által valószínűleg átdolgozva kivitel alá kerülni. — Az egyesült Államok Indiana államában olyan társulat alakult, melynek példája bizonyára vonzani fog nálunk, a vén Európában is. E társulatot fiatal emberek alapították, a követke­ző statútumokkal: A társulat minden tagja kötelezi magát, hogy nem vesz nőül olyan leányt, a ki 1) fűzi magát; 2) a ki drá­ga ékszereket és cicomás ruhákat visel; 3) a ki a sok regényolvasástól nem tanul meg rántott levest főzni; 4) a ki ha bálba megy, szinte lityeg róla a sok drágánál drá­gább csipke; 5) a ki igen jól tud zongorázni, de nem tud az urának egy gombot se felvarrni, stb. stb. — A gabonaszemek növése az aratás után. Nő-e a gabona­szemnek szilárd része az aratás után, ha a gabona a teljes meg- érés előtt arattatott ? E kérdés felett már sokat vitatkoztak a mezőgazdák és molnárok. Némelyek azt állítják, hogy a zöld ál­lapotban levágott gabona tovább nő s kifejleszti szemeit, épúgy, mintha teljes megéréseig a táblán hagyták volna. Jordán, a Penn­sylvanian State College tanára, kísérleteket tett ebben az irány­ban s gabonát az érés külömböző stádiumaiban vágatott s egy részből mindig azonnal kiszedte a szemeket, a többit ellenben a kalászokon hagyta, hogy megszáradjon. Aztán megmérte a kalá­szon szárított szemeket s összehasonlította egyéb érettségi stádi­umokban levő szemekkel. Azt tapasztalta, hogy a bizonyos idő­pontokban, éretlen állapotban levágott magvak súlyban 22%-ot nyertek, mig a később levágott kalászok szemei súlyúkban nem változtak. — 720 magyar népdal zongorára. A „Magyar Dal-Album“- ból, mely a magyar népdalok egyetlen folyamatban lévő, zongorá­ra alkalmazott egyetemes gyűjteménye, megjelent a IV-ik kötet 6-ik füzete is a 701—720 számú, következő dallamokkal: 1. Hát fiaim, ti vitéz nevetek. 2. Hegedülnek, szépen muzsikálnak. 3. Hej! Csetneki, Csetneki. 4. Hej ha én tudhatnám. 5. Hej! Rákóczy, Bercsényi. 6. Hess légy, ne szállj rám. 7. Hét utcza van a mi falunkban. 8. Hogy ha egy oly tele pinezébe. 9. Hol lakik kend hugomasszony. 10. Hórihorgas orra van ... 11. Hortobágyon hi­res betyár . . .12. Húzd rá czigány, megittad az árát. 13. Igyunk, igyunk barátim! 14. Isten a megmondhatója. 15. Jaj be édes a cseresznye. 16. Jaj de fényes, jaj de magas ez az ég. 17. Jaj már minékünk, magyar nemzetnek. 18. Jókor reggel megfujják a trom­bitát. 19. Kalapom, kalapom fekete. 20. Karancsalji barna kis lány. —• A „Magyar Dal-Album“ IV. kötete ismét 10 havi füzetben je­lenik meg és pedig 200 dallamtartalommal. Előfizetési ár egész évre: 10 füzetre 1 frt 80 kr, félévre: 5 füzetre 90 kr. Egyes füzet ára 25 kr. Minden füzet bérmentve küldetik szét. Előfizeté­sek legczélszerübben postautalványon a „Magyar Dal-Album“ ki­adóhivatalához Győrbe intézendők. — Bor-árak. Könnyű fehér asztali bor hektoliterje Buda vi­dékén 9—11 frt, Fekértemplom-Versec vidékén 9.50—11 frt; Neszmély-Esztergom vidékén 7—9 frt; Balaton mellékén 9—12 frt; Belső Zalában 5—7 frt. — Nehezebb fehér pecsenyeborok hektoliterje Buda vidékén 12—15 frt; Egerben 13—16 frt;Eger, Gyöngyös, Visonta vidékén 11—17 frt; Balaton mellékén 12—15 frt; Ruszt vidékén 14—18 frt; Tokajhegyallján 14—18 frt. — Könnyebb vörös borok hektoliterje Buda vidékén 14—18 frt; Esztergom vidékén 8.50—12 frt ; Gyöngyös-Visonta vidékén 12— 15 frt. — Nehezebb ó-vörös borok hektoliterje Egerben 18—30 frt; Ménes vidékén 24—30 frt; Visonta vidékén 16—24frt;Pécs- Villány-Szegszárd vidékén 17—30 írtig. — A vetések állása a beérkezett hivatalos tudósítások sze­rint átalában kedvezőnek mondható. Az ősziek a repezék kivéte­lével, nagyobbára jól állanak, mindamellett Árva, Zólyom, Győr, Mosony, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Bodrog és Kis-Kükül- lő megyék több vidékéről panaszkodnak, hogy az ősziek a fagyok folytán megritkultak s itt-ott kivesztek. A gyümölcsfák általában bő termésre nyújtanak kilátást. — Időjárás. A három úgynevezett fagyos szent napja (Pong- rácz, Szervhez, Bonifácz) e hó 12-én, 13-án s 14-én hűvös időt hozott. A tenyészet nagyon hátra van. Az orgona még csak most kezd virágozni s a szőllőhaj tusokon az első fürtök most láthatók: 3—4 héttel későbben, mint más években — Gabonapiaczunk. Az elmúlt heti üzlet elég élénk volt: erős hozatal mellett az árak többnyire csökkentek. Tiszta búza 8.10—9.20. Rozs és kétszeres jobban keresve 6.40—7.50. Árpa 6—7.50. Kukoricza 5.80—6.90. Zab 5.20—5.90. Fehér bab 6—10. méter- mázsánkint. — Arany s ezüst árkelete: Cs. kir. arany 5 frt 62 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 47 kr. Száz ezüst forint 100 frt. Felelős szerkesztő: TDx. ÜZiss István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom