Eger - hetilap, 1883

1883-04-19 / 16. szám

151

— Hymen: Csoór Dezső városi hivatalnok a napokban váltott jegyet Sarlódy Matliild kisasszonynyal, Sarlódy Menyhért korláti (Abaujm.) birtokos leányával.

— Értekezlet a főrendiház reformja ügyében. Tisza Kálmán kormányelnök, — mint a Nemzet közli, — bizalmas értekezletre hívta Össze a főrendiház néhány tagját. Ez értekezleten jelen voltak : Tisza, Pauler és Trefort minisztereken kívül Haynald Lajos érsek, Szögyényi-Marich László, Szlávy József, gróf Széchen Antal, gróf Cziráky János, br. Majthényi László és gróf Zichy János. Az értekezlet a kérdés átalános megbeszélésére szorítkozott és sem határozatok nem hozattak, sem valami speciális munkálat annak substrátumát nem képezte. Az eszmecsere azon ter- zetek körében mozgott, melyeket e reform tárgyában Szögyényi- Marich László, Trefort Ágoston és Tóth Lőrincz irodalmi utón a múlt években világgá bocsátottak. Általános volt a megegyezés az iránt, hogy a főrendiház reformjára szükség van s a tekintetben sem forgott fönn nézeteltérés, hogy a reformnak a születési jog s a kinevezési jog összeegyeztetése mellett kell foganatosíttatnia. Eltérő vélemények csak az iránt merültek föl, vájjon egyrészt azok közt, kik a főrendiháznak a korona kinevezési jogán lesznek tagjai s más részt azok közt, kik születési joguknál fogva tagjai, létesittessék-e s már eleve törvényileg megállapittassék-e bizonyos számarány, vagy pedig hogy e részben a korona joga az alkotmányos garancziák mellett korlátlan maradjon. Mindkét álláspontnak voltak védelmezői s határozatra vagy eldöntésre nem került a dolog. Abban is közös volt a megegyezés, hogy a főrendiház rendezése esetén a főispánoknak abban nem lehet helyük s hajlandóság mutatkozott a felekezeti érdekeknek is átalános méltánylására.

— A magyar országgyűlési románajku képviselők, azon izgatással szemben, mely a román nép körében a középiskolai törvényjavaslat tárgyalása alkalmából mindegyre nagyobb mértéket öltött, s újabban a Királyhágón inneni oláh lakosság közt is meg- kiséreltetett, hazafias és meleg hangon tartott nyilt levelet intéztek az ország román lakosságához, a melyben felszólítják, hogy ez izgatással szemben viselje magát elutasitólag s hűségét a haza, trón és alkotmány iránt ne engedje megindittatni.

— Keresztények és zsidók házassága. A képviselőház igazságügyi bizottsága tárgyalja a keresztények és zsidók közt kötendő polgári házasságról szóló törvényjavaslatot. Az általános vita lefolyása következő volt: Literáty Ödön előadó a javaslat elveit helyesli. Tagadja, hogy nálunk kötelező polgári házasságra volna szükség. Csupán a szentszékek bíráskodását kívánja megszüntetni házassági ügyekben s ez iránt határozati javaslat benyújtását Ígéri. Pauler miniszter nem járulhat hozzá az előadó kívánságához s a javaslatot a szentszék kérdésétől függetlenül kéri meg- itéltetni. Hódossy Imre a javaslatot félrendszabálynak „tartja, mely kompromittálja a kötelező polgári házasság eszméjét. 0 ez utóbbinak hive, ennek kimondását sürgeti s a javaslatot nem fogadja el. Körösy Sándor hozzájárul a javaslathoz, ha rendelkezéseinek érvénye nemcsak a zsidókra, hanem a többi nem-keresztényekre is kiterjesztetik a keresztényekkel kötendő házasságuk eseteiben. Mandel Pál és Teleszky István a kötelező polgári házasság liivei, de a javaslatot politikai opportunizmusból elfogadják. Pauler miniszter kijelenti, hogy e javaslat egyátalján nem zárja ki a kötelező polgári házasságnak a jövőben törvénybe iktatását. Hódossy és Literáty előadó polémiái után következett a szavazás. A javaslat mellett szavazott 6, ellene 5 s igy az általánosságban elfogadtatott.

— A bortermelők országos szövetkezete Budapesten múltkor tartá alakuló gyűlését a Köztelken. Gróf Keglevich István üdvözölvén az egybegyűlteket előterjeszté, hogy a bortermelők első értekezlete alkalmával kiküldött végrehajtó bizottság a reá ruházott feladatokat teljesitette, a megalakuláshoz szükséges 500 üzletrészt összegyűjtötte és igy elérkezettnek vélte az időt az alakuló ülés egybehivására. A végrehajtó bizottság a nyilvánosságra hozott alapszabályokon némi módosítást tett. Ezeket az egybegyűltek elfogadták. Majd felolvastatott a szövetkezetbe belépett tagok névsorsa, mely szerint eddig 10.800 forint alapítvány és 556 üzletrész van kötelezőleg jegyezve. E jegyzések alapján elnök a bortermelők országos szövetkezetét megalakultalak nyilvánítja és az alapítók és üzletrészesek aláirott nyilatkozatait megerősítetteknek mondja ki. Erre tisztviselőkül megválasztattak: elnökké gróf Andrássy Manó, alelnökké gróf Zichy Nándor, ki egyszersmind az igazgatóság elnöke is, igazgatósági tagokká: gróf Keglevich István, gr. Bánffy Gyula, Szilágyi Virgil, és Koppély Géza és végre a felügyelő, bizottság tagjaiul Huszár István, Bujanovich Sándor és Pulszky Ágoston.

— „Talált tárgyak.“ — F. évi április 10-én egy ezüst evő kanál, s 13-án a lyceum előtt több db. ékszer u. m. gyűrű, fülbevaló, stb. találtatott; jogos tulajdonosa a r. kapitányi hivatalban bármikor átveheti.

— A juhiényészádlat-vásár kitűzött dijainak kiosztása e hó

15-én ment végbe. A bíráló bizottság a kitűzött dijakat a következőknek Ítélte oda: I. A merino elektorai negretti juhokra kitüzütt 25 db frankos aranydijat gróf Hunyady Imre ürményi juhászatá- nak. Elismerő okleveleket kaptak gróf Károlyi Alajos tótmegyeri és mágocsi, gróf Erdődy István pusztagyömrői juhászatai, továbbá Klein Vilmos hennersdorfi nyája különösen a gyapjú kiegyenlítettségéért és finomságáért. II. A hazai fésüsgyapjas juhokra kitűzött 25 drb 10 frankos aranyat báró Königswarter Mór csaba- csüdi jnhászata nyerte el. Elismerő oklevelet kapott Fazekas Ká- rolyné Lekelialmáról. III. A franczia irányú merinok (rambouil- let) számára kitűzött 25 drb 10 frankos arany dijat Goedeke H. sziléziai jnhászata nyerte el; elismerő okmányt pedig Rosent- hal Alfréd rambouillet-negretti és Skublics Sándor zalaszent- mihályi juhai kaptak. IV. A rackákra kitűzött 25 drb 10 frankos aranydij nem adatott ki, mivel e csoportban nem volt versenyképes törzs kiállitva. E dijat a bizottság más csoport érde- demes darabjának vélte fen tartandónak. Papp Vincze kiállított bánáti rackáiért elismerő oklevelet nyert. V. Az angol husjuh fajták csoportjában a 25 db 10 frankos arany dijat Engelen Ágost 2 éves cotswold kosa nyerte. Elismerő oklevelet kapott Rosenthal Alfréd 292 sz. oxfords-hiredoson 1 éves és 2 hónapos kosáért. Ugyanezen csoportban 25 db 10 frankos aranydijat nyert Klobu- siczky János 51/2 éves bergámosi kosáért és 4 éves anyajuháért.

VI. Egyéb fajták csoportjában a 25 db 10 frankos aranydijat Szandtner Gusztáv nyerte l'/2 éves husgyapjas keresztezett kosával. Elismerő okleveleket kaptak: Taubinger Ágoston, Szandtner Ernő, a lipótujvári földmives iskola romaszkán csoportjáért.

— A hadsereg területi szervezése, mint a prágai Bohemia jelenti, a múlt évben elrendelt uj csapatelhelyezésekkel még nem ért véget. Mint az uj rendszer következményét említették már a múlt évben, a midőn az újjászervezés megvalósítására az első intézkedések megtétettek, hogy a műszaki csapatok s a tüzérség részben másüvé helyeztessenek. Ez az értelme annak a legutóbbi rendszabálynak, a mely szerint a második műszaki ezred egy zászlóalja Kremsből Magyarországba tétetett által. E műszaki ezrednek eddig a törzse s 3 zászlóalja Kremsben, 1 zászlóalj s két tartalék- század Bécsben, 1 zászlóalj s 2 tartalékszázad Budapesten, 2 tartalékszázad Linczben és Gráczban volt elhelyezve. Azt hiszik, hogy a Magyarországban elhelyezett két műszaki zászlóalj bizonyos önállóságot fog nyerni s idővel harmadik műszaki zászlóaljjá fogja magát kinőni, a melynek hadkiegészítési területe Magyar- ország lesz. Ellenben a vasúti ezred, Bécs közelében valószínűleg Korneuburgban lesz elhelyezve. A tüzérséget illetőleg ki kell emelni, hogy a területi rendszer elvei alapján az 5-ik tábori tüzérezred csehből magyarrá, a 7-ik morvából gácsországivá, s a 10-ik alsó-ausztriaiból magyarrá fog átalakíttatni. Az 5-ik tüzérezred a

4-dik (Budapest) hadtestnek képezi tüzérségét s itt is van helyőrségen. a másik két tüzérezred megtartja ugyan helyőrségi állomásait, Bécset és Bécsújhelyi, azonban az első (Krakkó), s hatodik (Kassa) hadtestnek, a melyeknek területén önálló tüzérezredek nincsenek, biztositnak tüzérséget.

— Az országos iparegyesület háziipari szakosztályának ügyrendjéből: a következő sorokat közöljük: 5. §. A háziipari szakosztály rendes tagja lehet az országos iparegyesület minden egyes tagja, ha a háziipariigy kizárólagos czéljaira a szakosztály külön alapjába évi egy forint járulékot fizet. A szakosztály azonban jogosítva van az orsz. iparegyesület körén kívül álló oly egyéneket is pártoló tagokul kebelébe felvenni, kik öt éven át 3 forint járulék lefizetésére kötelezik magukat. Pártoló tagokul tekintendők azok is, kik egyszer mindenkor 100 forint összeget akár készpénzben, akár 5 irtot tisztán jövedelmező oyadékképes papírban lefizetnek, vagy ugyanily összegről kötelezvényt állítanak ki. Az ily tagok szakosztályi alapítók nevét viselik. Jogában áll a szakosztálynak tiszteletbeli szakosztályi tagokat is felvenni. Tiszteletbeli tagok azok, kiket a választmány a háziipariigy terén szerzett érdemeik elismeréséül, ilyenekül megválaszt. A tiszteletbeli tagok szavazatjoggal bírnak, járulékot fizetni azonban nem kötelesek.

— A szőlők megújítása. A földmivelési miniszter az ország minden részében megkisérlett különféle filloxera-irtási módok eredménye, illetve eredménytelenségéből meggyőződött arról, hogy a filloxeravész meggátlására az irtások egyetlen módja sem nyújt kellő biztosítékot s a vész csakis a szőlőknek ellenálló fajokból