Eger - hetilap, 1883

1883-04-19 / 16. szám

152

való megújítása által irtható ki gyökeresen. Ennélfogva rendeletet intézett valamennyi vínczellérképezdéhez, melyben meghagyja azoknak az amerikai ellenálló szőlőfajok szaporítását, ellenálló magon- czok nevelését, az újabb oltásmódok tanítását és begyakorlását s egyszersmind utasítja az igazgatókat, hogy a határukban található „Nádor Izabella“ ellenálló szőlőfajt gyűjtsék össze s igyekezzenek azt mielőbb elszaporitani. A már eddig beérkezett jelentések szerint, a budai vinczellér-képezde, honnan az Izabella legelső elterjedését nyerte, évenkint 1—2000 darabot küld szét rész- letenkint egyes megrendelőknek. Ezenkívül leginkább Alsó-Lend- ván, Nagy-Kanizsán és Czegléden van elterjedve, mely utóbbi képes évenkint mintegy 20.000 Izabella venyigét szolgáltatni.

— Csehek a magyarokért. A prágai „Politik“ „Harcz a földrajzban“ czim alatt figyelemreméltó vezérczikkben Ítéli el a németországi chauvinisták rendszeres magyarellenes ragaszkodásait, ürügyül véve Kiepert tanár esetét, a ki a magyar földrajzi társaságból, amiért ez a magyarországi helynevek magyar formája mellett emelt szót a külföld tudósai előtt, tüntetőleg kilépett. A „Politik“ adatokkal igazolja, hogy a helynevek megváltoztatása czimén épen a németeknek van legkevesebb joguk más nemzetet megtámadni. Felhozza, hogy Poroszországban évek óta rendszeresen germanizálják nemcsak a históriai lengyel helyneveket, hanem a családneveket is, ami állandó panasza a porosz parlament lengyel töredékének. Amennyire erőszakoskodnak a szlávokkal szemben, ép úgy germanizálnak Elszasz-Lothringiában is. Tliion- ville-ból csináltak Diedenhofent, Boulai-ból Bolchent, Réchicourt- ból Rixiugent, Chateau Salines-ból Salzburgot, sőt az 1153-ból való Nancy-t is Nanzig-ra akarták németesiteni. Még a németek mernek szemrehányást tenni másoknak, amikor maguk Hustopec-et Auspitz-ra, Svaty Krizs-t Schwarzgries-re, Ratibor-t Rothwurst-ra, Ozoblahy-t Hotzenplotz-ra és Radobyl-t Rothe Beul-ra keresztelték ! Mindezek után következőleg végzi czikkét a „Politik“ : „Természetes, hogy a hadüzenet, melyet Kiepert tanár a pesti földrajzi társaság czime alatt a magyar nemzet ellen intézett, ép oly kevéssé volna általános politikai érdekű, mint annak idején Mommsen kollegájának beszéde egy római bankett alkalmából, melyet a hires berlini történetbuvár arra használt fel, hogy olasz vendéglátóinak mindenféle pimaszságokat mondjon szemükbe, — ha mindegek szórványos tünetei volnának a német „türelemének, mely az „elbizakodás“-koz a csalódásig hasonlít. Csakhogy Kiepert liadize- nete, Heiutze könyvei, a számtalan magyarfaló röpirat és czikk, a német Schulverein üzelmei, melynek nemcsak tanárok a tagjai mint Gneist, Kiepert stb., hanem diplomaták is, mint a volt londoni porosz követ: Bunsen, — mindezek együtt véve ama hatalmas láncznak szemei, a melylyel a germánok kelet felé nyomulása a magyar nemzetet megfojtással fenyegeti. Ezen kombinált támadással szemben igen erősen keilend védekezniük a magyaroknak, hogy történelmi állásukat megtarthassák. De be kell látniok azt is, hogy el volnának veszve, hogy ha a Lajtha képezné a nyelvhatárt Német- és Magyarország közt és hogyha a német nyelv tulajdonképeni területe és Magyarország között nem-német nemzetiségek hatalmas védgátja hősi ellentállást nem fejtene ki a germanizáczió hullámverése ellenében. — Minél erősebben dühöng a germánok háborgása, annál alaposabban be kell látniok a magyaroknak, hogy önfentartási ösztönük parancsolja nekik, ezen védgátat s első sorban a cseh népet nemcsak meg nem károsítani, hanem még hozzájárulni ahoz, hogy az lehetőleg erős és tartós maradhasson.“

— Postai megbízások. A közmunka- és közlekedésügyi mi- nisterium előfordult eset alkalmából figyelmezteti a közönséget, hogy a postai megbízásokhoz mindig valamely okmányt vagy iratot kell csatolni, mivel ily melléklet hiányában az összeg be nem szedhető.

— A Budapesten rendezendő kiállítás ügyében kiküldött bizottság ülést tartott. A bizottság tárgyalta és elfogadta Schnierer Gyula miniszteri tanácsos által szerkesztett javaslatot, mely a kiállítási kerületi bizottságok szervezésére vonatkozik. A szabályzat szerint ilyen kerületi bizottságok minden városban fognak szer- veztetni, ahol kereskedelmi és' iparkamarák vannak, ezenkívül Nagyváradon és Szegeden is szerveztetnek s a székhelyről az illető bizottságok szintén gondoskodnak vidéki bizottságok alakulásáról. A bizottságok teendője lesz a kiállítás iránt részvétet kelteni, a kiállítandó tárgyakat beszedni s a központba felküldeni. Ezt megelőzőleg megállapittatott, a kiállítás létesítésére vonatkozó felhívás, melyet szintén Schnierer miniszteri tanácsos szerkesztett. Ezeken kívül albizottságot küldött ki a nagy bizottság a külföldről jövő kiállítási czikkek megválasztása tárgyában, miután ilyenekül különleges czikkek fognak felvétetni. Valamint egy másik albizottság is küldetett ki. mely a csoportok összeállításával foglalkozand.

— Az országos kiállításról szóló törvényczikk szerint a budapesti kiállítás befejeztéig, az ország bármely részében országos iparkiállitás átalában nem, — vidéki, vagy részleges iparkiállitás pedig csak a kormány engedélye mellett rendezhető. A kereskedelem- és iparügyi miniszter a t. czikk végrehajtására irányuló felhatalmazásából kifolyólag valamennyi törvényhatóságot felhívta a törvény ebbeli intézkedésére, hogy törvényhatósága területén országos jellegű iparkiállitások rendezését akadályozza meg, vidéki vagy részleges iparkiállitások tervezése esetén pedig a rendezőséget utasítsa, hogy kiállítás engedélyezése végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez forduljanak.

— Megjelent az „Önügyvéd“ 21. füzete. Irta (Knorr Alajos, kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten, a nemzeti színház bérházában.) E füzetben a szerző befejezi a sajtóügyi eljárás ismertetését, és áttér a közigazgatási beadványok tárgyalására, s legelőbb is ismerteti a községi kötelékbe való felvétel feltételeit és módjait, azután közli a magyar állampolgárság megszerzésére és elvesztésére, úgy az utazási engedélyekre vonatkozó szabályokat; tárgyalja a vallási ügyek körül az áttérést, a vegyes házasságbóli és házasságon kívül nemzett gyermekek viszonyát, a vallásfelekezetek egyházi szertartásait, ünnepeit, temetkezését és segélyezéseit illető szabályokat; közli a népiskolai közoktatásra vonatkozó törvényes intézkedéseket; ismerteti a védkötelezettségre vonatkozó szabályokat, és különösen tárgyalja a fegyveres erő alkatrészeit, a szolgálati kötelezettség tartamát, a hadsereg kiegészítésének módjait, a hadseregbe léphetés kellékeit, az ideiglenesmentesség eseteit, az önkéntes belépés módját; az egy éves önkéntes szolgálatra, a sorozás idejére, az elbocsátásra és honvédségre vonatkozó intézkedéseket ismerteti a hadmentességi dijakat illetőleg alkotott legújabb szabályokat. E füzet ára 30 kr.

— Mulattató Zsebkönyvtár czim alatt Buzárovits G. könyv- kiadósága Esztergomban érdekes humorisztikus szépirodalmi vállalatot indított meg, melyből épen most kaptuk kézhez ismertetés végett a 16., 17. és 18-ik füzetet. Az egyik kettős füzet Ger- stäcker hírneves novelláját a Végzetek-et közli Zólyomi ügyes fordításában. A másik Dr. Spinoza (Dr. Ompolyi Ernő) eleven tollából hoz két érdekes rajzot. Az egyik czime: A kisvárosi Aris- tokratia, a másiké Javorek Lukács, a muszka „espion.“ — A Bu- zárovits-féle kiadóság a Mulattató Zsebkönyvtár keretében (19. és 20-ik számában) a múlt század első magyar humoristájától, Gróf Gvadányi József lovas generálistól, a „Peleskei Nótárius“ hires írójától fogja közleni Rontó Pált egészen az eredeti kiadás nyomán. Rontó Pál már régóta ritka könyv s igy megjelenését kétségkívül annál nagyobb örömmel üdvözölhetjük. A csinos füzetek ára egyenkint csak tizenkét krajczár. Tiz egymásután következő számú füzet előfizetési ára bérmentes postai küldéssel l frt. — Minden füzet egy teljes olvasmányt képez. Az előfizetési pénzek és megrendelések Buzárovits Gusztáv könyvkiadóságára Esztergomba, czimzendők.

— A hevesmegyei közgulya és ménes számára bejelentett állatok, tekintettel a kedvezőtlen időjárásra, nem április hó 22-23-án, hanem május hó 1-sején s 2-án vétetnek át N. Fügédén a község házánál. — Erről az igazgató bizottság körözvényen értesítette a bejelentőket.

— (Új csárdás.) Szerkesztőségünkhöz beküldetett a „Menyasszony csárdás“ czimű zenemű. Zongorára szerzetté R e- metei Fülöpp Zoltán. Rácz Pál műsora. Ára 1 forint. A tiszta jövedelem részben az aradi vértanú-szoboralap javára lesz fordítva. Kapható a szerzőnél: Budapesten, V. kér. Zrinyiútcza

3. sz. I. em. 17.

— Időjárás. Rendkívül későn tavaszodik. E hó első napjaiban reggelenkint még többnyire gyönge fagy volt s nappal is e hét elejéig hűvös idő járt. Most már azonban enyhébbre fordult. Különösen kedden s szerdán szép meleg tavaszi napunk volt. A szőllő- munkák javában folynak. A növényzet még csak most kezd fejlődni. A legkorábban virágozni szokott fák és cserjék, legjobb esetben majd csak e hó vége felé fognak virágozni.

— Gabonapiaczunk. Az elmúlt heti üzlet elég élénk volt: erős hozatal mellett az árak kissé emelkedtek Tiszta búza 8.40—9.20. Rozs és kétszeres jobban keresve 6.40—7.5. Árpa 6.20—7.50. Kukoricza 5.80—5.90. Zab 5.80—5.90. Fehér bab 6—10. méter- mázsánkint.

— Arany s ezüst árkelete: Cs. kir. arany 5 frt 62 kr.

8 forintos magyar arany 9 frt 50 kr. Száz ezüst forint 100 frt.

Felelős szerkesztő: IDx. IKIiss 1stván.