Eger - hetilap, 1883
1883-04-19 / 16. szám
XXII. év-folyam. Előfizetési dij: Egész évre . 5 fri — kr. Félévre. . . 2 „ 50 , Negyed évié . 1 ,, 30 r Egy hónapra. — 45 . Egyes szám • — 12 * 16. szám. EGER. 1883. április 19-én. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit torhely után 6, bélyegadó lejében minden hirdetéstói 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolosányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A Kísterenne-Karczagi tervezett vasút kérdéséhez. Ez ügyben a „Pesther Lloyd“ f. é. april 7-én kelt reggeli száma egy czikket közölt, melynek szerzője azt vitatja, hogy a Károlyi-ék által tervezett Kisterenne-Kaál- karczagi vonal hossza rövidebb és kiépítése olcsóbb lenne, mint az egriek által tervezett kisterenne-eger-füzesabony- karczagi vonalé; továbbá, hogy amaz jövedelmezőbb is volna s hogy inkább igényelhet állami támogatást, semmint az egriek tervezete. A nevezett czikk adatai oly számításon alapulnak, melynek téves volta az illető vidékek viszonyainak ismerői előtt első tekintetre szembeötlik. Nehogy azonban a nagy közönség, mely ezen vidékek viszonyait nem ismeri, azon czikknek felüljön: az egri érdekeltség vasúti bizottsága e hó 12-én tartott ülésében egy czáfoló nyilatkozatot állapított meg s azt német fordításban a nevezett német lapnak közlés végett megküldötte. Az egri vasúti bizottság ezen nyilatkozatának eredeti magyar szövegét lapunkban alább közöljük s felhívjuk arra t. ügybarátaink figyelmét. Eger varos és érdektársai vasúti bizottságának válasza a „P. Ll. egy czikkére. *) A „Pesther Lloyd“ folyó évi april 7-én kelt 96-ik számában: „Zur Eisenbahn-Angelegenheit Kisterenne-Kar- czag“ ezim alatt egy czikk jelent meg, mely különösen Eger városa és érdektársai tervezetét s érdekét, szemben a kaál-kápolnai iránynyal, a valódi tényállással ellenkező világításban mulatja be; támogató adatait pedig egyenes túlzással és ferdítéssel sorolja elő. Alulírott vasúti bizottság kötelességének ismeri, a közönség felvilágosítása és az igazság érdekében mindezeket helyreigazítani, s a valódi tényállást megismertetni. Mindenekelőtt előre kell bocsátanunk, hogy a czikknek azon részére, mely az állam kötelességét vitatja a vicinális vasutakra nézve, nem reflektálunk. A fenforgó esetnél meg kell jegyeznünk, hogy Eger- városa és érdektársai, a ministeriumhoz is benyújtott emlékiratukban, kifejték: a felföldnek az alfölddel való egyenes összeköttetésének országos fontosságát. Ez emlékirat rámutatott hogy az alvidék ma a felvidékkel vasúton csak két irányban közlekedhetik. Debreczen-Miskolcznak megy az egyik irány, másik pedig Szolnok-Hatvannak, s onnét Salgó-Tarján felé. Ezen két irány egy óriási kört képez, s nagy kerülővel érintkezik. E nagy kör diametrális vonalban a gömöri vasutaktól Nádasd-Eger-Füzesabony*) Kéretnek a fővárosban megjelenő magyar napilapok, hogy ezen közleményt átvenni szíveskedjenek. Karczagnak vágatik át. Tehát mindkét irány Egernél összpontosul. Ősi idők óta, a felvidéknek forgalma az alvidékkel, e diametrális irányban érvényesült. A nógrádi és mátrai községeknek csomópontja Péter- vására s innen az Alföld felé a közlekedés Egernek, Füzesabonynak s onnan részint Tiszafürednek, részint a Lejtőnél át a Tiszán halad keresztül. Ezt nemcsak a százados múlt, de a mai viszonyok is bizonyítják. Ezen nagy átkelési forgalomnak góczpontja Eger volt a múltban, ma is az. Mert a legkönnyebb s Iegegyenesebb irány ez. Egervárosa és érdektársai e körülményt tartják szem előtt, mely megfelel a százados fejlődésnek s a közjóllét követelményeinek, melyet erőszakkal kizökkenteni lehet rendes utjából, de a közállomány óriási kárával. A százados összeköttetés folytán fejlett ki ezen forgalom; más irány erőszakolásával pusztulásnak tétetnék ki, minden helyes ok nélkflf. És itt rögtön helyre kell igazítanunk a czikk adatait, melyek azt czéloznak bizonyítani, hogy Egervárosa és érdektársai által vitatott ezen természetes irány, a Károlyiféle tervezetnél nehány mérfölddel hosszabb. Ez nem áll. A czikk pl. Terenne és Eger között 66 kilométert vesz föl. Ez túlzás. Az egész mintegy 45 kilometer. Már itt 21 kilometer különbözet van. Ilyen a Karczag-Füzesabony közötti részre vonatkozó fölvétele is. Füzesabony-Karczag 70 kilometer, Füzesabony-Eger 17, összesen az Eger-Terennei vonallal együtt 132 kilometer. A kérdéses czikk pedig maga, a Károlyi-féle tervezet hosszát 145 kilométernek állítja. Ebből kitűnik, melyik a rövidebb irány. Ez áll a költségekre is. Karczagtól Füzesabonyig egyforma a terrénum, a Károlyi-féle tervezetnek Karczag-kaáli részével, tehát a költség is egyforma. Egertől Pétervásárig nehezebb az építés; ezt elismerjük. Pétervásártól Terenyéig ismét olyan, mint Recsktől Terennéig. De Egertől Füzesabonyig 17 kilometer már ki van építve, s a czikk erre nem is reflektál. Ezen kiépítve levő rész költsége fedezi az Eger-Pétervásári költségesebb építés különbözetét. De tegyük fel, hogy pár száz ezerrel még igy is költségesebb az egri tervezet. Hát a vasúti bevétel az építési költségnél nem veendő-e számításba ? Az általunk tervezett irány felöleli az egész közbeeső emporiumokat. Egervárosa 21 ezer lakossága, ipara, kereskedelme úgy a felvidék, mint az alvidék felé, s viszont, — nem tetemesebb vasúti bevételt biztosit-e mint a Károlyi-féle tervezet?
