Eger - hetilap, 1883

1883-01-11 / 2. szám

10 gok felállítva. Vígan perdülnek a mester munkás keze alatt, aki ügyes ujjaival oly mesterin idomitja az engedelmes agyagot. Egy­két csont-véső, meg kanál az egész szerszáma. Falak mellett, áll­ványokon kész darabok állnak, léczrámákon nagy agyaglemezek szikkadnak, a földön szép sorjában hevernek a virágos, fürtös dí­szítések, mind édes testvérei azoknak a gipszmintáknak, melyek a raktárakban szerteszét feküsznek; pártííz felett sirdogál a rad- ványi agyag, melylyel ak’kor teszik az első kísérleteket. Valami olyan csendes hatású megkapó kép ez! igazi képe a munkának. Roppant komikus hatással volt rám, de más is úgy volna talán vele, mikor azt kellene tapasztalnia, hogy egy kályha­gyárnak a dolgozó termében ütött-kopott, száz különféle, roszűl kiégetett darabból összetákolt fekete-veres rósz kályha szuszogja ki kehes belsejéből a mérsékelt meleget, s teszi még elviselhetetlenebbé a nedves, nehéz agyagszagot, mely ólomsúly- lyal ülepedik le az egész teremre, sőt elég udvariatlanul még a jóakaró látogató mellére is. Az igaz, hogy láttam már én var­gában is olyan élelmest, a ki félre — sarkú csizmában pa­rádézott .... S mikor végre pihenőre visszakerültünk Panacsek művezető űr kedves kis lakásába, ahol kályha, váza, virágcserép, mind egy- egy egri műremek, bizony — nem tagadom — a legbensőbb örömmel adtam én kifejezést a látottak fölött érzett meglepe­tésemnek. S azért sokkal is jobban örülök én egy ilyen kályhagyárnak, amely Egerben virágzik, ha benne magában mindjárt hitvány is a kályha, hogysem ezt az egyet is gáncsolásképen mondanám, — s azért ne vessen a szememre senki kislelkűséget, vagy nagyképűs­ködést, ha utoljára még azt is őszintén kijelentem, hogy hiszen ez a gyár voltaképen nem is gyár ám, csak egy nagy­in ö hely. Babocsay Béla. A tisza-füredvidéki régészeti egylet vál. gyűlésének jegy­zőkönyve. Felvétetett Tisza-Füreden 1882. decz. 28-án. Jelen voltak: Balogh István elnök, ITariczky Endre titkár, dr. Szigeti Soma pénztárnok, Milesz Béla múzeumi őr, Buchivald Rudolf vál. tag. 1. Milesz Béla múzeumi őr jelentést tesz a múzeumi tárlat négy osztályának gyarapodásáról s állásáról az 1882. márcz 12-én tartott közgyűlés óta. E szerint szaporodás a) Az érmek osz­tályában 88 darab, addig volt 1103 db. most van 1191 darab. Ez újabb csoportban képviselve vannak a római s bizánti érem- példányok, régibb lengyel pénzek, oroszországi, német birodalmi, török, görök pénzek, salzburgi érsekek pénzei (a 12-ik század­ból), nagy számmal Magyarországra vonatkozó pénzek, a vegyes s habsburgi uralkodóházból, b) A régiségek osztályában szaporodás 20 tárgy; volt addig 1024, most van 1044 db. Ezek közt kiváló a p. katymardi lelet, 8 bronztárgy: füles vésü, vá- gányos vésü, egy sarló, egy szuronyvég, egy széles s két kisebb karika, egy sisaklemez. Továbbá egy a t. révi (poroszlói) part­szakadásban talált ősállat koponya, mely teljesebb meghatározás végett a nemzeti múzeum palaeontologiai osztályához fog köze­lebb felküldetni. c)A vegyes tárgyak osztályában szaporo­dás 70 db; addig volt 515, most van 585 db. Ezek közt van egy vas mellvért, régi fali óra csupa faszerkezettel, egész gyűjtemény köviilt kagyló Kőbánya vidékéről, csipke minták, mint liptói női háziiparkészitmények. d) A könyvtárban szaporodás 99 db. addig volt 103, most van 202 db. — Összes szaporodás a 4 osz­tályban 277 darab, mely az eddigi összeghez 2745-höz adatva je­lenleg 3022 darabot tesz ki. mely számon kivül van még a Gab- riel-féle képgyűjtemény m. e 300 darabbal. Az újabb szaporodás is főképen szives adományozások ered­ménye, s mig az adakozók nevei adományaikkal együtt évköny­vünkbe beérkezési sorrend szerint egyenkint beiktatva vannak, nem lehet itt sem emlitetlenül hagynunk azon tiszt, ajándékozó­kat, kik újabban kiválóbb darabokkal gazdagitották az egylet múzeumát. így Simony Gyula ur T.-Dersről 21 db. érmet adott, Simonyi Pál Karczagről 4 dbot, Kohlberg Károly 6 darabot s Recsky Lászlóné urhölgy, B.-Pestről 12 darabot. Epstein Jakab őslény koponyát a t. révi partszakadásból, Puliczer Ferencz p. Katymárdról (Sz.-Imre mellett) a fent megnevezett 8 db. bronz­tárgyat s egyszersmind szives volt megígérni, hogy a birtokán levő leihelyet jövő nyáron átengedi az egyletnek megásátás vé­gett. Kovács Pál b.-pesti iparrajztanodai növendék több mint 50 dbból álló kövűlt kagyló gyűjteményt; Vozárik Lajos T.-Szalók- ról egy régi vas mellvértet, Gazdig János egy faszerkezetű. régi fali órát. A békésmegyei régészeti egylet saját évkönyvét 1880- 1881-ről. Lehóczky Tivadar, egyletünk disztagja, „Beregmegye. mo- nographiája“ czimü nagybecsű munkájának 3-ik (befejező) köte­tét. Torma Zsófia urhölgy (disztag) a hunyadmegyei tört. és ré­gész társulatnak évkönyvét 1880/81 -röl. Tariczky Endre egyl. tit­kár egy szép fényképet a koritniczai fürdőtelepről. Gábrier Meny­hért elhalt egyleti tag 90 db. könyvet, melyek közt különösen nagybecsű Shakspeare színmüveinek a Kisfaludy társaság által esz­közölt teljes kiadása 18 kötetben. Ugyancsak a Gábriel Menyhért adományát képezi a m. e. 300 darabból álló képgyűjtemény, régi mesterek rézmetszetű képeinek, karez- s körajzainak másolatait s az elhunytnak saját kézrajzait tartalmazva. — történeti, mythologiai, bibliai tárgyakkal s arczképdarabokkal. 2. Pénztárnok dr. Szigeti Soma bemutatja az egyleti pénz­tár állását 1882. év marcz. 12-től 1882. decz, 28-ig. Bevétel a volt pénztárnoktól készpénzben 47 frt 7 4 kr, tagdijakból 29 frt, összesen 76 frt 74 kr. Kiadás különféle egyleti szükségletekre 35 frt 45 kr, készpénz 41 frt 29 kr. Tapasztaltatván az, hogy a tagsági dijak ez utóbbi év folyamán feltűnően gyéren folytak be; határozza a választmány, miként a tagdíj hátralékok befizetése sürgetendő. . 3. Titkár jelenti, miként az egylet minden gyűléseinek jegy­zőkönyvei, még a teljes megalakulást megelőzőitekéi is — általa s múzeumi őr által egy együttes maradandó egészszé szerkesz­tettek s bekötött jegyzőkönyvbe igtattak, melybe az ezután szer­kesztendő iratok is vezettetni fognak. A tagok számát illetőleg ugyancsak titkár jelenti, hogy jelenleg az egylet 102 helybeli s 93 vidéki tagot számlál; tehát összesen 195-öt. 4. Elnök felemlíti, miként az alapszabályok záradéka értel­mében az egylet évi működéséről, múzeumi tárgyainak állásáról, szaporodásáról közelebb jelentés terjesztendő fel a vallás és k. oktatásügyi minisztériumhoz s a nemzeti muzeum igazgatóságához. 4 választmány ezzel szokásosan a titkárt s múzeumi őrt bíz­za meg. 5. Titkár felemlíti, hogy Puliczer Ferencz és Bachrach Gyula urak ajánlatot tettek birtoktelepeiken (P. Katymárdon és Ohaton) ásatási czéloki*a. Mindkét ajánlat köszönettel vétetik tudomásul. 6. A választmány köztudomásra kívánja hozni azt, hogy az egylet első hat évi időtartama 1884. június havában telik le. Ad­dig is szives buzgólkodásra kéri a tagokat az egylet czéljainak előmozdítását illetőleg. 7. Uj tagokul Buday József és Just Ferencz urakat veszi fel. 8. Az „Archaeologiai Értesítő“ és „Századok“ czimü szak­lapok járatását jövő évre elrendeli. Kelt mint fent. Tariczky Endre. egyleti titkár. Politikai heti szemle. A Vat ikán és Oroszország közt létrejött kiegyezést nem mindenben helyeslik a lengyel lapok; különösen kifogásolják azt a rendelkezést, hogy a vegyes kerületekben a katholikus pa­poknak is orosz nyelvet kell használniok ; ebben schizma csiráját látják épen a katholikus egyház kebelében s panaszkodnak, hogy a kúriát ravaszsággal vette rá az orosz diplomácia ily egyezség elfogadására; az sem tetszik a lengyel lapoknak, hogy az 1863- diki események miatt száműzött lengyel püspökök amnesztiát kap­nak ugyan, de előbbi egyházmegyéikbe vissza nem térhetnek. Gladstone egy dr. Badenoch-hoz intézet levelében kije­lenti, hogy nincs tudomása róla, mintha tervben volna a hivata­los viszonyok helyreállítása a Vatikánnal. A Standard mégis fen- tartja hírét s közöl is Jakobini és Mac Gäbe bibornok (dublini érsek) közt váltott sürgönyöket, melyekből az derül ki, hogy a pápa hajlandónak nyilatkozott egy brit követet hasonló attribú­tumokkal látni el, mint Poroszország képviselőjét. Róma, jan. 5. Az olasz kabinet tudtára adta az osztrák nagykövetnek, Ludolf grófnak, hogy teljességgel nem tehet eleget az osztrák-magyar külügyi kormány kívánságának Levi Parenzani kiszolgáltatása ügyében. A mi Rágósát illeti, ügye Udineban fog elintéztetni. Egyúttal sajnálattal utalva a törvény­hozás jelenlegi állására, kijelenté, hogy más eljárást nem tanúsít­hat, azonban el van határozva arra, hogy idegen államokkal szemben elkövetendő bűnös merényletek ellenében szigorúan fog eljárni maga részéről. B é c s, jan. 5. Félhivatalos forrásból e sorok jelentek meg: A legújabban Rómában végbement események s Olaszországból érkező másnemű jelentések az itteni irányadó köröket rendkívül irritálják. Az olasz kormány eddigelé mindig sietett sajnálkozása-

Next

/
Oldalképek
Tartalom