Eger - hetilap, 1882

1882-12-14 / 50. szám

477 liogy a karácsonyi ünnepek alkalmából az egylet által gondozott árvák javára pénz vagy egyébnemü adományaikkal járűlni mél- tóztassanak ; a kegyes adományok özvegy Nánásyné Csernyus Amá­lia elnöknőhöz küldetni kéretnek. Özv. Nánásyné Csernyus Amália elnöknő. — Miklós napja. Közelget a karácsony: az emberiség, de leginkább a gyermekek e legkedvesebb ünnepe. Alig van gyer­mek, ki már hetekkel az ünnep előtt nem gondolkodott volna: vájjon számára a kis Jézus mit hoz. Boldog gyermeki kor! Óra hosszáig ácsorognak a fényes kirakatok előtt, nézik-nézik a szebb­nél szebb játék-tárgyakat, el-el gondolkozván, melyikük fogja ezt vagy amazt magáénak vallhatni. A módosabb szülők gyermekei vágyait a játék-tárgyak teljesen kielégítik; de a rongyos cziz- májú s kopott öltözetű gyermekek egy meleg felöltő s egy jó lábbeli után áhítoznak s ezt kérnék ők, mert szüleik nem tudják számokra megszerezni; phajtják vajha a kis Jézuska karácsonyi ajándékul hozná nekik. És a kis Jézus a kis gyermekek legked­vesebb barátja ezt most teljesíteni is fogja, adván jó szivü em­bereket, kik a kisdedek ez igazán ártatlan kívánságát teljesitik is. így történt ez nálunk folyó hó 6-dikán a kisdedovódában: a Mikulás napján, a kis gyermekek e várva várt barátjuk névnap­ján. Csak látni kellett volna azon örömet, azon meglepetést, mely a gyermekek arczáró] letükröződött, midőn az intézet legnagyobb jóltevője egyenkint előhivá őket, és közöttük különféle ajándéko­kat osztott szét; egyaránt gondoskodva volt, hogy ki-ki a leg­szükségesebbeket kapja. — Kiosztatott tizenöt gyermek részére egész öltözet ruhanemű, czizmákkal, melyeket legnagyobb rész­ben az ápoló személyzet készített, a vagyonosabb szülőktől szedni szokott munkadij fejében bejött pénzből. Ezenkívül sok félét kaptak a szegényebb gyermekek; úgy hogy nem maradt el egy­sem, ki a kis Jézus ajándékában nem részesült volna. Valóban lélekemelő látvány volt, midőn a gyermekek legtöbbje egymásra nézvén szótlanul tárták kezecskéikben kapott tárgyaikat. Az forog­hatott fejőkben: vájjon nem-e a kis Jézus küldötte ezen jóltevői- ket, ki jól tudja melyik a jó gyermek, aki megérdemli az ajándékot! Megható ünnepély volt ez! Egy jelenvolt. — Az egri érseki joglyceuinon hirdetett s nemrég lapunkban ismertetett pályázat feltételei a következők: A legjobbnak Ítélt minden egyes pályamunka 5—5 db. aranynyal jutalmaztatik. Pá­lyázhat az egri érseki joglyceum minden hallgatója. A pályázati határidő 1883. évi május 15-ke. A pályamunka terjedelme legke­vesebb két tömötten írott iv. A pályamunka, idegen kézzel Írva s jelmondattal ellátva; a pályázó nevét rejtő, lepecsételt, s a megfelelő jelmondatot magán viselő levél kíséretében a lyceumi igazgatónak az említett határidő leteltéig bemutatandó. Postai utón küldve, a művet tartalmazó levél külső boritékára kéretik felíratni (tévedések elkerülése tekintetéből) e szó: „pályamunka.“ Csak a nyertes művek jelszavait tartalmazó levelek fogván fel­bontatni — a többiek elégettetnek. A pályaművek eredeti kéz­iratai a kari levéltárba fognak tétetni, honnan lemásolás végett a szerzők által téritvény mellett bármikor kivehetők lesznek. Az esetre, ha jutalomra méltó munka nem találtatnék, a pályadij nem adatik ki, hanem a jövő évi pályakérdéseknél használtatik fel. Az egyházjogi kérdésre az érseki lyceumi hittan-hallgatók is ve­hetnek a pályázatban részt. A többi pályadijakra csak joghallga­tók pályázhatnak. — Kempelen Béla ügyvéd, egri tűzoltó főparancsnok, f. hó 7-én Budapest fővárosi tűzoltó főparancsnokká lett megválasztva. A kitüntetés, mely e választás által a megválasztottat érte, visz- szahat a mi tűzoltó-intézményünkre is, melynek Kempelen Béla 1874-től, tehát a megalakulás kezdetétől, tevékeny tagja volt. Itt­hon mint segédtiszt kezdte a szolgálatot; később alparancsnok- nak, 1877-ben pedig főparancsnoknak lett megválasztva. Köztu­domású dolog, hogy ezen állásában minden tehetségét, idejét nem­csak tűzoltó-intézményünk fennállhatására, hanem fejlesztésére is forditá. 0 testtel, lélekkel tűzoltó volt. Emlékezzünk csak vissza az 1878-iki kétszeri árvizre, midőn mindkét szerencsétlen esetünk­ben Kempelen heteken át éjjel, nappal dolgozott s dolgoztatott nemcsak saját tűzoltóinkkal, hanem a városunkba küldött buda­pestiekkel is, kik parancsnoksága alá lettek helyezve. Mindenki elismerte akkor, hogy rendkívüli tevékenységet fejtett ki. Mennyi­re szivéhez volt nőve a tűzoltó-intézmény, mutatja az is, hogy részt vett minden országos mozzanatban, mely a tüzoltóintézmény fejlesztését czélozta. Ott volt társaival Pozsonyban 1880-ban, az országos tűzoltó szövetség gyűlésén, hol képessége és képzettsége folytán a szövetségi gyűlés állandó választmányának tagjává vá­lasztatott, s mint ilyen a választmánytól nagyobb munkálatok megbirálásával lett többször megbízva, Zala-Egerszegen ez évben újra megválasztatott, Nem épen meglepő tehát, ha Budapest fővá­ros tanácsa, méltányolván Kempelen B. képességét, a tüzoltó­intézmény körül nyolcz éven át kifejtett buzgalmát es tevékeny­ségét, őt a fővárosi tűzoltók főparancsnokává választá. Bár meny­nyire örvendünk is e szép kitüntetésnek, de ha saját tűzoltó­intézményünkre gondolunk, sajnáljuk, hogy őt elvesztettük. — Egy jelenet az óvodában. Mily megfizethetetlen, hasznos egy ovoda a szülőkre nézve, arra egy esetet mondok el, melyet az egri óvodában tapasztaltam. Láttam egy három éves kis fiút,, aki sirt, és azt kérdeztem az ovoda-nénitől, hogy miért sir az a kis fiú? azt mondotta ; azért, hogy miért nem tánczol neki az a kis leány, akit ő nógatott? sőt néha u. m. mérgében földhöz is vágja magát, és úgy zokog. Én a kis fiúhoz menvén elővettem egy krajczárt, és azt mondtam: ezt neked adom, ha nem harag­szol és nem sírsz; de ó elutasította és még jobban sirt. — Kér­dem, van-e annyi pénze egy szülőnek, hogy megfizethetné, ha ez a fiú a maga kérlelhetetlen természetét megváltoztatná ? hisz ez, ha igy maradna, a közéletben szerencsétlen lenne ? íme ez az egyik haszna az óvodának, a kisdedeket kicsi korukban engedel­mességre szoktatni, és a szeszélyt belőlök kiirtani, a mire sok gyengéden szerető szülő képtelen. Majd ha ez a fiú szelíd és en­gedelmes lesz, tudatom. Egy látogató. —- Jótékony czélú előadás! Az 1883. év január elsején azaz újév napján a törzs-kaszinó nagy termében az ifjú polgárok és pol­gárnők által — az egri 1848/9-iki „rokkant honvédek“ pénz­tárának gyarapítására tánczmulatsággal egybekötött s z i n i-e 1 ő a d á s fog tartatni. Előadatik a „Piros bugyeláris“ nép­színmű 3 felvonásban, a melynél minden tehetségünket oda irányozzuk, hogy előadásunk a n. é. közönség teljes megelégedésével találkoz­zék. A nagyérdemű közönség becses pártolásáért esedezünk. Kelt Eger, 1882. deczember 12. A rendezőség. — Halálozás. Csáky József öreg polgárunk f. hó 7-én 69 éves korában elhunyt. — Béke legyen porai felett. — Ternető-utaink különösen a kisasszony temető útja oly rósz korban van, hogy maholnap járhatatlan lesz. — Tudtunkkal a képviselő testület utaink rendezésére az eddigi 2000 irtot 3000 írtra emelte, ide pedig nem kell több csak néhány napszám s e naponta szükséges út ismét járható lesz. — Ezt városunk elöljá­róságától elvárjuk. Többen. — A hajdani hires kacsa, utóbb távirda-mulató, ma napság elhagyatott fészer a napokban összeszakadt. — Bégen roskado­zó állapotban volt, mit is elővigyázati szempontból már egy két évvel ezelőtt a városnak hivatalból kellett volna elbontatni. — Szerencsére semmi nagyobb baj nem történt. — Vasárnap f. hó 10-én este az ó Casinó épületében a Bakó Maliid táncztanitására átadott terem padozatán jelentékeny szakadás történt. — Az eset szerencsére a tanóra végén történt, igy az ifjú gyermekek egyikének sem esett baja. — Flamm Dezső városunk előnyösen ismert s kedvelt táncz­tanára —1 ki e téren már rég óta működik s szerzett tapasztalatai folytán a fiatalságot ezen elkerülhetlen szükséges mulatságra min­dig könnyebb és nagyobb sikerrel oktatja, — az idén is fáradhatlan buzgalommal igen szép számú (70) tanuló környezése mellett kezd­te meg működését. S alig egy két heti tanítás után tanítványai már is annyira előre haladtak, hogy a kispróba megtartása sem­mi nehézségekbe nem ütközik s az a szülők legnagyobb örömére — ezen szép haladás fölött — bátran megtartható. N. N. — Csendőrök. — F. hó 7-én 72 csendőr érkezett városunk­ba s nagy részt a Servita-utczában lett ek elszállásolva, mig a megyében állomáshelyeikre szétküldetnek. •— Az uj állami csendőrök legénysége közül a napokban már többet láttunk. Egyenruhájuk az osztrák cseudőrségi mintára van készítve, még hajtókáikat sem véve ki, azzal a különbséggel még­is, hogy zubbonyuk széleit karmin-piros zsinór szegélyzi; a ka­rok végén vitézkötés képezi egész fölszerelésükben a magyarsá­got. Pövegük nagyjából olyan, mint a vadász katonáké, kakastoll bokrétával, melynek alsó végét a magyar királyság rézbeütött czimere foglalja a kalap oldalához. Különben a főveg alakjába is be van oltva egy kis nemzetiség, még pedig olyképen, hogy a for­ma közép utat tart az osztrák vadászkalap és az ismert Kossuth- kalap között. — Gyilkosság. A napokban Tisza-füreden egy gyilkosság tör­tént. Az eset következő: Erdélyi György ki már Hajdú megyében is több ízben volt' büntetve, Kozma nevű szolnoki szinte rovott előéletű egyénnel szövetkezve a nevezett városban több lopásokat és betöréseket követtek el, miért is elfogatásukra még a pénzügy­őrök segítsége is igénybe vétetett. — De miután fegyverekkel igen elvannak látva, csak távolról lőtt az előbbire Petravits nevű

Next

/
Oldalképek
Tartalom