Eger - hetilap, 1882

1882-12-14 / 50. szám

477

liogy a karácsonyi ünnepek alkalmából az egylet által gondozott árvák javára pénz vagy egyébnemü adományaikkal járűlni mél- tóztassanak ; a kegyes adományok özvegy Nánásyné Csernyus Amália elnöknőhöz küldetni kéretnek. Özv. Nánásyné Csernyus Amália elnöknő.

— Miklós napja. Közelget a karácsony: az emberiség, de

leginkább a gyermekek e legkedvesebb ünnepe. Alig van gyermek, ki már hetekkel az ünnep előtt nem gondolkodott volna: vájjon számára a kis Jézus mit hoz. Boldog gyermeki kor! Óra hosszáig ácsorognak a fényes kirakatok előtt, nézik-nézik a szebbnél szebb játék-tárgyakat, el-el gondolkozván, melyikük fogja ezt vagy amazt magáénak vallhatni. A módosabb szülők gyermekei vágyait a játék-tárgyak teljesen kielégítik; de a rongyos cziz- májú s kopott öltözetű gyermekek egy meleg felöltő s egy jó lábbeli után áhítoznak s ezt kérnék ők, mert szüleik nem tudják számokra megszerezni; phajtják vajha a kis Jézuska karácsonyi ajándékul hozná nekik. És a kis Jézus a kis gyermekek legkedvesebb barátja ezt most teljesíteni is fogja, adván jó szivü embereket, kik a kisdedek ez igazán ártatlan kívánságát teljesitik is. így történt ez nálunk folyó hó 6-dikán a kisdedovódában: a Mikulás napján, a kis gyermekek e várva várt barátjuk névnapján. Csak látni kellett volna azon örömet, azon meglepetést, mely a gyermekek arczáró] letükröződött, midőn az intézet legnagyobb jóltevője egyenkint előhivá őket, és közöttük különféle ajándékokat osztott szét; egyaránt gondoskodva volt, hogy ki-ki a legszükségesebbeket kapja. — Kiosztatott tizenöt gyermek részére egész öltözet ruhanemű, czizmákkal, melyeket legnagyobb részben az ápoló személyzet készített, a vagyonosabb szülőktől szedni szokott munkadij fejében bejött pénzből. Ezenkívül sok félét kaptak a szegényebb gyermekek; úgy hogy nem maradt el egysem, ki a kis Jézus ajándékában nem részesült volna. Valóban lélekemelő látvány volt, midőn a gyermekek legtöbbje egymásra nézvén szótlanul tárták kezecskéikben kapott tárgyaikat. Az foroghatott fejőkben: vájjon nem-e a kis Jézus küldötte ezen jóltevői- ket, ki jól tudja melyik a jó gyermek, aki megérdemli az ajándékot! Megható ünnepély volt ez! Egy jelenvolt.

— Az egri érseki joglyceuinon hirdetett s nemrég lapunkban ismertetett pályázat feltételei a következők: A legjobbnak Ítélt minden egyes pályamunka 5—5 db. aranynyal jutalmaztatik. Pályázhat az egri érseki joglyceum minden hallgatója. A pályázati határidő 1883. évi május 15-ke. A pályamunka terjedelme legkevesebb két tömötten írott iv. A pályamunka, idegen kézzel Írva s jelmondattal ellátva; a pályázó nevét rejtő, lepecsételt, s a megfelelő jelmondatot magán viselő levél kíséretében a lyceumi igazgatónak az említett határidő leteltéig bemutatandó. Postai utón küldve, a művet tartalmazó levél külső boritékára kéretik felíratni (tévedések elkerülése tekintetéből) e szó: „pályamunka.“ Csak a nyertes művek jelszavait tartalmazó levelek fogván felbontatni — a többiek elégettetnek. A pályaművek eredeti kéziratai a kari levéltárba fognak tétetni, honnan lemásolás végett a szerzők által téritvény mellett bármikor kivehetők lesznek. Az esetre, ha jutalomra méltó munka nem találtatnék, a pályadij nem adatik ki, hanem a jövő évi pályakérdéseknél használtatik fel. Az egyházjogi kérdésre az érseki lyceumi hittan-hallgatók is vehetnek a pályázatban részt. A többi pályadijakra csak joghallgatók pályázhatnak.

— Kempelen Béla ügyvéd, egri tűzoltó főparancsnok, f. hó

7-én Budapest fővárosi tűzoltó főparancsnokká lett megválasztva. A kitüntetés, mely e választás által a megválasztottat érte, visz- szahat a mi tűzoltó-intézményünkre is, melynek Kempelen Béla 1874-től, tehát a megalakulás kezdetétől, tevékeny tagja volt. Itthon mint segédtiszt kezdte a szolgálatot; később alparancsnok- nak, 1877-ben pedig főparancsnoknak lett megválasztva. Köztudomású dolog, hogy ezen állásában minden tehetségét, idejét nemcsak tűzoltó-intézményünk fennállhatására, hanem fejlesztésére is forditá. 0 testtel, lélekkel tűzoltó volt. Emlékezzünk csak vissza az 1878-iki kétszeri árvizre, midőn mindkét szerencsétlen esetünkben Kempelen heteken át éjjel, nappal dolgozott s dolgoztatott nemcsak saját tűzoltóinkkal, hanem a városunkba küldött budapestiekkel is, kik parancsnoksága alá lettek helyezve. Mindenki elismerte akkor, hogy rendkívüli tevékenységet fejtett ki. Mennyire szivéhez volt nőve a tűzoltó-intézmény, mutatja az is, hogy részt vett minden országos mozzanatban, mely a tüzoltóintézmény fejlesztését czélozta. Ott volt társaival Pozsonyban 1880-ban, az országos tűzoltó szövetség gyűlésén, hol képessége és képzettsége folytán a szövetségi gyűlés állandó választmányának tagjává választatott, s mint ilyen a választmánytól nagyobb munkálatok megbirálásával lett többször megbízva, Zala-Egerszegen ez évben

újra megválasztatott, Nem épen meglepő tehát, ha Budapest főváros tanácsa, méltányolván Kempelen B. képességét, a tüzoltóintézmény körül nyolcz éven át kifejtett buzgalmát es tevékenységét, őt a fővárosi tűzoltók főparancsnokává választá. Bár menynyire örvendünk is e szép kitüntetésnek, de ha saját tűzoltóintézményünkre gondolunk, sajnáljuk, hogy őt elvesztettük.

— Egy jelenet az óvodában. Mily megfizethetetlen, hasznos

egy ovoda a szülőkre nézve, arra egy esetet mondok el, melyet az egri óvodában tapasztaltam. Láttam egy három éves kis fiút,, aki sirt, és azt kérdeztem az ovoda-nénitől, hogy miért sir az a kis fiú? azt mondotta ; azért, hogy miért nem tánczol neki az a kis leány, akit ő nógatott? sőt néha u. m. mérgében földhöz is vágja magát, és úgy zokog. Én a kis fiúhoz menvén elővettem egy krajczárt, és azt mondtam: ezt neked adom, ha nem haragszol és nem sírsz; de ó elutasította és még jobban sirt. — Kérdem, van-e annyi pénze egy szülőnek, hogy megfizethetné, ha ez a fiú a maga kérlelhetetlen természetét megváltoztatná ? hisz ez, ha igy maradna, a közéletben szerencsétlen lenne ? íme ez az egyik haszna az óvodának, a kisdedeket kicsi korukban engedelmességre szoktatni, és a szeszélyt belőlök kiirtani, a mire sok gyengéden szerető szülő képtelen. Majd ha ez a fiú szelíd és engedelmes lesz, tudatom. Egy látogató.

—- Jótékony czélú előadás! Az 1883. év január elsején azaz újév napján a törzs-kaszinó nagy termében az ifjú polgárok és polgárnők által — az egri 1848/9-iki „rokkant honvédek“ pénztárának gyarapítására tánczmulatsággal egybekötött s z i n i-e 1 ő a d á s fog tartatni. Előadatik a „Piros bugyeláris“ népszínmű 3 felvonásban, a melynél minden tehetségünket oda irányozzuk, hogy előadásunk a n. é. közönség teljes megelégedésével találkozzék. A nagyérdemű közönség becses pártolásáért esedezünk. Kelt Eger, 1882. deczember 12. A rendezőség.

— Halálozás. Csáky József öreg polgárunk f. hó 7-én 69 éves korában elhunyt. — Béke legyen porai felett.

— Ternető-utaink különösen a kisasszony temető útja oly

rósz korban van, hogy maholnap járhatatlan lesz. — Tudtunkkal a képviselő testület utaink rendezésére az eddigi 2000 irtot 3000 írtra emelte, ide pedig nem kell több csak néhány napszám s e naponta szükséges út ismét járható lesz. — Ezt városunk elöljáróságától elvárjuk. Többen.

— A hajdani hires kacsa, utóbb távirda-mulató, ma napság elhagyatott fészer a napokban összeszakadt. — Bégen roskadozó állapotban volt, mit is elővigyázati szempontból már egy két évvel ezelőtt a városnak hivatalból kellett volna elbontatni. — Szerencsére semmi nagyobb baj nem történt.

— Vasárnap f. hó 10-én este az ó Casinó épületében a Bakó Maliid táncztanitására átadott terem padozatán jelentékeny szakadás történt. — Az eset szerencsére a tanóra végén történt, igy az ifjú gyermekek egyikének sem esett baja.

— Flamm Dezső városunk előnyösen ismert s kedvelt táncztanára —1 ki e téren már rég óta működik s szerzett tapasztalatai folytán a fiatalságot ezen elkerülhetlen szükséges mulatságra mindig könnyebb és nagyobb sikerrel oktatja, — az idén is fáradhatlan buzgalommal igen szép számú (70) tanuló környezése mellett kezdte meg működését. S alig egy két heti tanítás után tanítványai már is annyira előre haladtak, hogy a kispróba megtartása semmi nehézségekbe nem ütközik s az a szülők legnagyobb örömére — ezen szép haladás fölött — bátran megtartható. N. N.

— Csendőrök. — F. hó 7-én 72 csendőr érkezett városunkba s nagy részt a Servita-utczában lett ek elszállásolva, mig a megyében állomáshelyeikre szétküldetnek.

•— Az uj állami csendőrök legénysége közül a napokban már többet láttunk. Egyenruhájuk az osztrák cseudőrségi mintára van készítve, még hajtókáikat sem véve ki, azzal a különbséggel mégis, hogy zubbonyuk széleit karmin-piros zsinór szegélyzi; a karok végén vitézkötés képezi egész fölszerelésükben a magyarságot. Pövegük nagyjából olyan, mint a vadász katonáké, kakastoll bokrétával, melynek alsó végét a magyar királyság rézbeütött czimere foglalja a kalap oldalához. Különben a főveg alakjába is be van oltva egy kis nemzetiség, még pedig olyképen, hogy a forma közép utat tart az osztrák vadászkalap és az ismert Kossuth- kalap között.

— Gyilkosság. A napokban Tisza-füreden egy gyilkosság történt. Az eset következő: Erdélyi György ki már Hajdú megyében is több ízben volt' büntetve, Kozma nevű szolnoki szinte rovott előéletű egyénnel szövetkezve a nevezett városban több lopásokat és betöréseket követtek el, miért is elfogatásukra még a pénzügyőrök segítsége is igénybe vétetett. — De miután fegyverekkel igen elvannak látva, csak távolról lőtt az előbbire Petravits nevű