Eger - hetilap, 1882

1882-12-14 / 50. szám

478

pénzügyőr. Erdélyi azonban hogy a lövésért boszút álljon Petra- vitson. lest vetett utánna, s amint másnap este egy házból kijött, lelőtte. Hevesmegye alispánja a veszélyes ember fejére dij kitűzésért folyamodott.

— Kérelem ! Sajtó alatt, lévő víg novelláim t. előfizetőinek szives elnézését kérem, amiért példányaikat a nyomtató intézet túlterhelt elfoglaltsága miatt csakis jövő január hó folyamán kiild- hetem szét. S egyszersmind fölkérem t. ivtartóimat, hogy a még netalán kínt lévő gyüjtőiveket tájékozás végett, részemre posta- fordultával beküldeni szíveskedjenek. Egerben, 1882. decz. 10-én. Lipcsey Ádám.

— Lang Sándor kovácsmühelyének kéménye oly alacsony, hogy nagyobb léghuzam mellett már többször láttunk rajta szikrákat kijönni. Elővigyázat s óvatosság szempontjából rendőrségünk figyelmébe ajánljuk.

— Jogászcsárdás czim alatt Szabó Gyula joghallgató úr egy új kellemes dallamú s valóban magyar zamatú és igen jó talp alá való tánczdarabot szerkesztett, melylyel Palócz legelőször a jogászbálban fog fellépni.

— A prímás a királynál. A „Budapesti Hírlap“ jelenti: „Simor János fogadtatásának ő felsége által általános jelleme politikai volt. Kezdetben érdeklődéssel kérdezősködött a király az uj primási palota felől, elismerőleg nyilatkozott őeminencziája kép- és könyvtár gyűjteményéről,— azután áttért csakhamar a politikára. Mint a katholikus egyház legfőbb, apostoli joghatalmu védura kívánt szólni ama kérdésekről, a melyeknek törvényhozási rendezése elől többé tartósan kitérni nem lehet. Méltatta a változott politikai és társadalmi viszonyokat és egyfelül kijelenté, hogy a katholikus egyház valódi és igazságos igényei csorbittatni nem fognak. Másrészt azonban hivatkozott a kath. főpapság hazafiasságára, mely nincs hivatva czéltalan súrlódásokat provokálni sem a középiskolák reformja, sem a kath. alapok ügyének elintézése körül. A fejedelem felhozta a pápaság internaczionális ügyét is és konstatálta, hogy az összes európai udvarok a legjobb indulattal viseltetnek XIII. Leo pápa személye iránt s bármily nehézségek állanak is útjában a pápa és Olaszország közötti ellentétek békés kiegyenlítésének: remélhető mégis, hogy a megoldás módját meg fogják találni. — A prímás kijelenté, hogy ő felsége akaratában ő és az episkopá- tus megnyugszanak s valamint eddig távol állott tőlük az egyház és állam közötti jó egyetértés megzavarása, úgy ezentúl is hazafias készséggel és az uralkodó iránti hü odaadással fognak ő felsége kivánatának eleget tenni. Végül ő felsége nehány főpapról tett említést — kiről kérdést, kiről megjegyzést — s a legnagyobb kegyességgel bocsátotta el magától az ország főpapját.“

— Ausztriában furcsa világ van, a szocialisták elveit prok- lamálja a kormány és mindkét párt a reichsráthban. Sőt mindjárt hozzá is látnak azok megvalósitásához s még karácsony előtt el akarnak készülni az ipartörvény revíziójával. Oka e tüneménynek az uj választási törvény, mely az öt forintos adófizetőknek megadja a szavazati jogot. A választók többsége jövőre nem a jómódú polgárokból, hanem a kis mesteremberekből, gyármunkásokból, báuyászokból és parasztokból fog kikerülni: ezeket akarja részére hódítani a kormány, valamint az ellenzék. Evégből a kormány, mihelyt a reichsráth megnyílott, a legelső" ülésében, Dunajewszki pénzügyminiszter programmbeszédében kihirdette, hogy mi módon akarja reformálni az osztrák társadalmat. A Bismarck-féle állami szocializmus elveit fogadta zsinórmértékül. Segíteni államilag, rendőrileg a szegény népen és a segédmunkásokon, a tőzsde, a tőkepénzesek és a gyárosok rovására, ebben áll a kormány-programm veleje. Taaffe elfogadta a német szocialisták alapelvét: „Staatshilfe“, melyet Lasalle tanított s ezt akként alkalmazza, hogy az állam segíti a munkásosztályokat, de tőlük cserébe a kormány számára az állam omnipotenczíáját követeli. Taaffe és a konzervatív többség elkeseredett osztályharczot indítanak az alkotmány- párti elemek, a gazdag polgárok s kivált a tőkepénzesek ellen. E végből a következő törvényjavaslatokkal állnak elő: erősebben magadóztatják a részvénytársulatokat, a tőkekamatot, a jövedelmet vagyonból és a személyes keresetet, mint idáig, még pedig progresszive, ellenben a szegény néposztály direkt adóját leszállítják, vagy egészen elengedik. Ezen szocialisztikus adótörvényeken kívül a bankároknak igen fog fájni a részvénytársulatok szabályozásáról szóló törvényjavaslat; a gyárosoknak nem lesz Ínyére a gyármunkások viszonyainak rendezése és az ipartörvény revíziója, mely a kézműveseknél a kvalifikácziót és a társulási kényszert mondja ki, vagyis a czéhrendszert közelíti meg; a segédmunkásoknak balesetek és betegség elleni biztosítása, részben a gyárosok terhére, szintén nem lesz a gyártulajdonosok kedve szerint. A parasztok konzervatív osztályát a tőkepénzesek kizsákmányolása és az osztály ellen, az osztrák kormány a paraszttelkekre nézve behozandó majorátusok által egy örökösödési novellában akarja megmenteni. A bányászokat a bányatársulatok kiaknázása ellen a bányamunka és a bányász segélypénztárak törvényes szabályozásával akarja óvni. Tehát agrárius és szocialisztikus politika finánczpolitíkával vegyest. A tőkepénzesek és gyárosok két tűz közé vétetnek, egyik az állam, mely több adót követel rajtuk, másik a munkások, kikről gondoskodni köteleztetnek és kik nem tartoznak jövőre annyit dolgozni mint idáig. (B. H.)

— Beküldetett. — Csetényi Emil és Kovács Lajos kereskedő segéd urak között történt tettleges becsületsértés lovagias úton kiegyenlittetett.

— A dadai hulla, —• mely a tisza-eszlári ügyben oly sokszor volt emlegetve, — legközelebb kiásatott s most Budapestre szállittatik s ott fog vizsgáltatni kitűnő szakértők által.

— A bukovinai magyarok egy küldöttsége járt e napokban Budapesten. A király ő felsége által, s több minister által is fogadtatott e küldöttség s kérelmére azon örvendetes választ nyerte, hogy minden lehető meg fog tétetni a bukovinai magyaroknak Magyarországba való áttelepítésére.

— Hieronimi államtitkár és Rohonczy képviselő, a képviselőházban történt összeszóllalkozásuk miatt pisztolypárbajt vívtak. Egyikök sem sérült meg. Szomorú illustratiója viszonyainknak, hogy a párbaj esetei folyton szaporodnak.

— A bibomok-primás — hir szerint — elrendelte, hogy a főváros összes katholikus templomaiban rendesen magyar istentisztelet és vasárnaponkint magyar prédikáczió is tartassék.

— A vidéki pénzintézetek országos értekezlete. Százhetvennyolcz vidéki pénzintézet képviselője rándult fel múlt hó utolsó napjaiban Budapestre, hogy ott, az ország fővárosában tiltakozzanak ama törvényjavaslat ellen, mely a „betét-tőkék“ megadóztatását czéloz- za. Az eredmény egy, az országgyűléshez benyújtandó kérvény szövegezése.

— A képviselői mandátumok, három évről öt évre való kiterjesztése tárgyában — mint a P. N. jelenti — már ismét megindult a kormánypárt körében az actió. Az említett czélu indítványt számos képviselő irta alá.

— A filloxera ügyében a közgazdasági miniszter e hó 19-ére újabb enquetet hivott össze, melyben számos szőlőbirtokos, valamint több gazdasági egylet képviselője fog résztvenni.

— Időjárás. A sok szép hó elolvadt s gyakori esőket kaptunk. Az utak feneketlenek.

— Gabonapiaczunk. Ezen heti forgalmat igen csekélynek nevezhetjük; a hozatal gyenge volt; a vételkedv nem igen nagy. Tiszta búza 7.80—8.40.Rozs és kétszeres jobban keresve 6.—6.40.

Árpa 5.50—7.50. Kukoricza 4.80—5.20. Zab 5.30—5.60. méter- mazsánkint.

— Arany s ezfist árkelete: Cs. kir. arany 5 frt 65 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 50 kr. Száz ezüst forint 100 frt.

Szerkesztői üzenetek.

— A „M. ünnep" leírását későn kaptuk.

— B. urnák Budapesten. A másikra is rákerül a sor.

— „A halálhoz.“ Nem közölhető.

Felelős szerkesztő: ZDr. HZiss István. Árverési hirdetmény.

Alulirt kiküldött végrehajtó az. 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel,küzhirré teszi, hogy az egri kir. trvszék 5447/881 számú végzése által Kubaf Gyu- láné Kapuy Anna, egri lakos végrehajtató javára Pap János f.-abonyi lakos alperes ellen 585 frt tőke, ennek 1872. év deezember ho 31. napjától számítandó 8°/0 kamatai és eddig összesen 83 frt 94 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag foglalt és 600 írtra becsült 3 db. pej ló, két darab fehér szőrű tehén és két vastengelyű kocsiból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak.

Mely árverésnek az 5230/1882. sz. kiküldést s a f. évi 3635. számú árverést rendelő végzés folytán a hely színén, vagyis Egerbeu a kir. járásbíróság udvarán leendő eszközlésére 1882-ikév deezember hó 22-ik napjának délelőtt 10 órája oly megjegyzéssel tűzetik ki, hogy ha az ügy ki nem egyenlitetnék, az árverést megelőző napon az érdekelt ingóságok kiküldött által fognak Egerbe beszállittatni és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak.

Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő.

Kelt Egerben, 1882-ik évi deezember hó 8. napján.

Kovács Endre,

kir. bírósági végrehajtó.

(362) 1*