Eger - hetilap, 1882
1882-09-07 / 36. szám
— 344 szükséges költségekhez való hozzájárulást az érdekeltség Ígérje meg. Aztán az előmunkálatokra — kivévén a már nyomjelzett füzesabony-karczagi vonalat — a ministerium- tól engedély fog kéretni. III. E hó 1-én a vasúti bizottság a következő határozatokban állapodott meg : 1) A legközelebb tartandó városi közgyűlés elé ily értelmű javaslatot terjeszt: kéressék fel küldöttség által az egri érsek ur őnmlga s az egri mélt. és főt. káptalan, hogy ezen tervezett vasútvonalak ügyét pártolni méltóztas- sanak. 2) A tervezett vasútvonalakba eső érdekeltség tagjai hivassanak meg egy Egerben tartandó értekezletre, mely a folyóévi szept. 24-én d. e. 10 órakor az egri városház nagytermében jönne össze. Ezen javaslatokat a városi közgyűlés e hó 3-án elfogadta. Felhívás. Mi azon hiedelemben vagyunk, hogy az egri husfogyasztó közönség türelme már kimerittetett, és nem hajlandó továbbra is az egri mészárosok néha rossz áruját 16%-lékkal drágábban fizetni, mint bárhol az a megyében fizettetik; mert Hevesmegyében a marhahús ára kilonkint 36—48 krig változik és csak városunkban emeltetett a mészárosok összebeszélése folytán 56 krra. A fogyasztó közönség ezen imlokolhatlan túlterhelése többek által megbeszéltetvén, a többség azon megállapodásra jutott, hogy a helyzetnek a fogyasztók előnyére leendő megváltoztatása csak társulás által érhető el. Á kisebbség azon nézete, miképen minden társulattá alakulás nélkül egy újabb mészárszék nyittassák, — azon indokból, mert egyrészről oly vállalkozó ki 50—100 egyénnel alkudozzék, és egyenkint szerződjék, alig szerezhető; másrészt ha akadna is, de ha ez szerződését megszegné, ismét egyenkint 50—100 egyén kényszerülne őt hatóságilag szerződése betöltésére kötelezni; mind ez annyi kellemetlenséggel járna a fogyasztókra nézve, miképen tekintve még azon körülményt is, hogy a hús árak gyakoribb változásoknak alávetvék s igy a szerződés csak rövidebb időközre köthető, annak megújítása pedig minden egyes esetnél újabb hosszadalmas tárgyalásokat idézne elő — kivihetetlennek találtatott. Mind e hátrányok mellőztetnek, ha az érdeklettek társulattá alakulnak. A társulati tagok titkos vagy nyílt szavazatai által megválasztott bizalmi férfiak az összes fogyasztók érdekeit képviselik, és nemcsak azon czél éretik el, hogy a tagok jobb és olcsóbb hússal láttatnak el, de a kifejlendö concurrentia folytán a nem társulati tagok is, minden esetre olcsóbb húshoz fognak jutni. Felkéretnek tehát mindazok, kik a fenti czél elérése czél- jából létesítendő „egri husfogyasztási szövetkezethet megalakítani és abban mint társak részt venni akarnak, miképen az egri ó- és uj-kaszinóban úgy az „Eger“ kiadó hivatalában kitett aláírási iveken e hó 14-ikének d. u. 6 órájáig magokat bejegyezzék és minden további meghívás mellőzésével a f. év szeptember 17-én az ó-kaszinó naggtermében d. e. 10 órakor tartandó alakuló gyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Ez alkalommal a társulat alapszabályainak tervezete alulírott által bemutattatni és a társulat ügyeinek további vezetésével megbízandó társulati tagok megválasztatni fognak. Az „alapszabályok tervezete“ alulirtnál a közgyűlést megelőzőleg is megtekinthető. Megjegyezzük, miképen a szövetkezet tagja lehet minden feddhet-len életű önjogu egyén nemi külömbség nélkül, valamint testületek is. Kelt Egerben, 1882. szeptember 3-án. Az értekezlet megbízásából Gáspárdy Geiza. A Vlll-ik magyar jogászgyiilés programmja. A Budapesten 1882-ik évi október hó 1 -4-ig bezárólag tartandó nyolezadik magyar jogászgyiilés programmja ekkép hangzik : Teljes ülés. 1882. október 1-én reggeli 10 órakor a magyar tudományos akadémia üléstermében V. kerület, akadémia-palota. 1. Megnyitás. 2. Elnök és alelnök választása. (Négy jegyzőt az elnök választ). 3. Jelentés a jogreform terén fölmerült jelenségekről. 4. A számvizsgálók jelentésének elintézése. 5. Egy 3 tagú számvizsgáló bizottság választása. 6. Egy öttagú szavazatszedő bizottság kiküldése az elnök által. 7. Az állandó bizottság által elfogadott indítványoknak az illető szakosztályokhoz utasítása. Szakosztályi ülések. 1882. évi október 2-án és 3-án reggeli 9 órakor és délután 3 órakor a magyar tudományos akadémia termeiben. A szakosztályok első ülésén elnök, esetleg elnökhelyettes és két jegyző választandó. A szakosztályok közül: az első és harmadik délelőtt, a második és negyedik délután tartja üléseit. Szakosztályi tárgysorozat. Véleményes indítványok. A magánjogból. Első kérdés: „A vizijog szabályozásánál mily elvek legyenek irányadók? A magánjogi törvénykönyvben szabályoztassék-e az, vagy külön törvényben ?“ i Előadó: dr. Dell’ Adami Rezső budapesti ügyvéd ur. Véleményes iuditvány: Marsovszky Gyula közlekedésügyi miniszteri osztálytanácsos úrtól. Második kérdés: „A harmadik javára kötött szerződéseknek mily hatály tulajdonítandó az alkotandó magyar magánjogi törvénykönyvben ?“ Előadó : dr. Ságliy Gyula budapesti egyetemi jogtanár ur. Véleményes inditványok: dr. Biermann Mihály nagyszebeni jogakadémiai tanár, dr. Bozóky Alajos nagyváradi jogakadémiai tanár és dr. Kleckner Alajos kassai jogakad. tanár uraktól. Harmadik kérdés: „A telekkönyvi szabályok átvizsgálása alkalmával fentartassék-e azon szabály, hogy telekkönyvi bejegyzések csak okiratok alapján történnek; vagy nem volna-e czél- szerü, hogy a tulajdonjog átruházását ezélzó bejegyzések a feleknek élő szóval tett bevallásai alapján eszközöltessenek ? Minő alaki kellékek állíttassanak fel a telekkönyvi bejegyzések alapjául szolgáló okiratokra nézve?“ Előadó: dr. Kovács Gyula budapesti ügyvéd ur. Véleményes inditványok: Enyiczkey Gábor sátoraljaújhelyi ügyvéd és Halmossy Endre legfőbb itélőszéki biró uraktól. A hiteltörvényekből. Első kérdés: „Szükséges-e törvényhozási intézkedés a takarékpénztári betevők jogainak megóvására, és ha igen, mily irányban ?“ Előadó: dr. Herich Károly kereskedelmi miniszteri osztály- tanácsos ur. Véleményes inditványok: Hegedűs László budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki biró, dr. Schnierer Gyula, kereskedelmi miniszteri osztálytanácsos és dr. Weisz Béla budapesti kereskedelmi akadémiai tanár uraktól. Második kérdés: „Az állami és egyéb értékpapíroknak részletfizetés melletti eladása szabályoztassék-e és ha igen, mily vezérelvek szerint?“ Előadó : dr. Apáthy István budapesti egyetemi jogtanán ur. Véleményes indítvány: dr. Nagy Ferencz budapesti egyetemi tanár úrtól. A büntető jogból és eljárásból. Első kérdés: „Megegyeztethető-e a vádrendszerrel, hogy az esetben, ha a bíróság a főtárgyalás eredményéből azon nézetre jut, hogy az eljárás tárgyát képező cselekmény 1. vagy más szempontból büntetendő, vagy súlyosabb büntetendő cselekményt képez, mint a melylyé az a vádhatározatban, illetőleg a kir. ügyész indítványában minősíttetett; vagy, hogy vádlott a vádhatározatban meghatározotton fölül, még más büntetendő cselekmény gyanújával is terheltetik: az Ítélethozatal felfüggesztésével, a vádnak ezen, a bíróság nézetével megegyező előterjesztésére figyelmeztesse, illetőleg felhívja?
