Eger - hetilap, 1882
1882-09-07 / 36. szám
345 2. A tényállásnak az 1-ső pontban körülírt irányok valamelyikében, a fótárgyalás alkalmával való módosulása esetére mely intézkedések vétessenek fel a bűnvádi eljárást szabályozó törvénykönyvbe azon czélból, hogy a vádrendszernek következetes alkalmazása mellett a) egyrészről a vád és védelem joga, és nevezetesen a vádhatóságnak ezen esetben különösen ügy elembe jövő hatósági köre, más hatóság beavatkozásától megoltalmaztassék ? és b) másrészről az anyagi büntető-törvény rendelkezéseinek lehetőleg megfelelve legyen?“ Előadó: Sélyey Sándor budapesti királyi táblai biró ur. Véleményes indítványok: Beksits Gusztáv budapesti kir. táblai fogalmazó, dr. Szegheő Ignácz trencséni kir. ügyész és dr. Székács Ferencz budapesti kir. törvényszéki biró uraktól. Második kérdés : ,.Föltéve, hogy a bűnvádi eljárás a vádrendszeren alapul és hogy ebből kifolyólag a közvádat — mellőzve az actio popularis-t, valamint eltekintve a sértett fél, illetőleg a károsított inditványozási jogától — kizárólag az állam által e czélra rendelt hatóság — a kir. ügyészség — oly terjedelemben képviseli, hogy az eljárás csakis az ő indítványára indítható meg, és az ő elállása esetében megszüntetendő: 1. Jogosan tagadhatja-e meg a kir. ügyész a bűnvádi eljárás megindításának indítványozását, a) ha cselekmény, mely miatt az megindítandó lenne, a törvény szerint bűntettet képez, azonban a vádhatóság meggyőződik, hogy a beszámítást enyhítő, a büntetőtörvénykönyvben különösen meghatározott körülmények, vagy más oly rendkívüli enyhítő körülmények mellett fordul elő, melyek folytán azon cselekményre, illetőleg annak tettesére és valamennyi részesére csakis a vétség büntetése lenne alkalmazható, és b) ha a vétségre vonatkozólag a törvényben meghatározott elévülés esete már bekövetkezett ? Továbbá: 2. a bűnvádi eljárás melyik stádiumában és különösen a vádkamra vagy az Ítélő bíróság által mondandó-e ki: hogy magá- banvéve bűntettet képező cselekmény, a concret viszonyok közt — vagy a beszámítás enyhítésére nézve a törvényben különösen meghatározott valamelyik eset vágj* rendkívüli enyhítő körülmények folytán, vétségre változott ?“ Előadó: dr. Szegheő Ignácz trencséni királyi ügyész ur. Véleményes indítvány: Helmbacher Nándor pestvidéki kir. törvényszéki biró úrtól. Harmadik kérdés: „Helyes-e és megfelel-e hazai jogfelfogásunknak, régibb törvényeinknek és a Curia gyakorlatának azon rendelkezés, mely valamely büntetendő cselekmény miatt, végérvényes . ítéletben megállapított pénzbüntetést, az erre itéltnek halála után, hagyatékából behajtatni rendeli?“ Előadó: Sárkány József budapesti kir. táblai tanácselnök ur. Véleményes indítványok: Battlay Imre kalocsai kir. ügyész, és dr. Werner Rezső kassai jogakademiai tanár uraktól. A polgári eljárásból, birós ági szervezetből stb. Első kérdés: „Szükséges-e az ügyvédi rendtartás reformja'; ha igen: mily irányban s mily elvek alapján?“ Előadó: Mr. Siegmund Vilmos budapesti ügyvéd ur. Veteményes indítvány: dr. Dell’ Adámi Rezső budapesti ügyvéd úrtól. Második kérdés: „A közigazgatási bíráskodás szabályozásánál. mely elvek legyenek irányadók a bírói szervezet, a hatáskör és az eljárás tekintetében ?“ Előadó: dr. Lánozy Gyula orsz. képviselő ur. Véleményes indítvány: dr. Concha Győző kolozsvári egyetemi jogtanár úrtól. 1882. évi október 4-én reggeli 9 órakor teljes ülés a magyar tudományos akadémia üléstermében. 1. A szakosztályok megállapodásainak, illetőleg a kisebbségi véleményeknek megvitatása és elfogadása vagy visszautasítása. 2. A szavazatszedő-bizottság jelentése alapján az állandó bizottság tagjai tekintetében megejtett szavazás eredményének kihirdetése. 3. A gyűlés beligazgatására vonatkozó esetleges indítványok tárgyalása. Összejövetelek és kirándulások. 1882. évi szeptember 30-án esti fél 8 órakor az „Európa“ szálloda első emeleti dísztermében: ismerkedési estély. 1882. évi október 4-én déli 2 órakor bankett. Állandó találkozási hely úgy délben, mint este: az „Európa“ szálloda éttermei. 1882. évi október 5-én külön kéjvonaton kirándulás Fiúméba, a mennyiben folyó évi október 3-án délig 200 tag jelentkezik. Ezen kirándulás előleges programmja a következő: Menetdij oda és vissza I. osztályú jegygyei 18 frt, II, osztályú jegygyei 12 frt. A jegyek visszamenetre bármely vonatra 14 napig érvényesek. Elindulás f. évi október 5-én délután a déli-vaspálya budai pályaudvarából. Vacsora Nagy-Kanizsán, reggeli Cameral-Moravi- czán. Érkezés Fiúméba f. évi október 6-án délelőtt 11 óra tájban. 2 órakor közös ebéd a „Deák“-szállodában; délután a kikötő és a város megtekintése. Folyó évi október 7-én kirándulás kisebb gőzösökön a tengerpart mentén Abbáziába; délután a Tersát-vár megtekintése. Este 6 órakor a tagok azon része, mely Fiúméban tovább időzni, vagy távolabb kirándulni nem kíván, visszaindul Budapestre, hol másnap délben érkezik meg. Azon tagok pedig, kik a trieszti kiállítás megtekintésére, esetleg Velenczébe is át akarnak rándulni, a Fiume-Trieszt, illetve Velencze közti kisebb távolságra a vasúti jegyet Fiúméban külön váltják és Fiúméba visszatérve, Budapestig ismét térti-jegyeiket használhatják az elindulástól számítandó 14 napon belül. Részletesebb értesítés a jogyászgyülés központi irodájában (Budapest VIII. kerepesi-ut 8. sz. a. az ügyvédi kamara helyiségeiben) nyerhető. Kelt Budapesten, 1882. évi augusztus hóban. Elnöki megbízásból: Dr. Siegmund Vilmos, a magyar jogászgyülés állandó bizottságának titkára. Figyelmeztetés. A jogászgyülés vidéki tagjai a Budapestre és visszautazás alkalmával a vasutakon és gőzhajókon a tagjegy és részben: egy külön igazolvány felmutatása ellenében a szokott vitelbér-kedvezményekben részesülnek. A külön igazolványokat — tekintettel az illető tagok által kijelölendő vonalokra — a központi iroda fogja kiszolgáltatni. Az idei aratás eredménye. A kereskedelmi miniszter hozzávetőleges kimutatást kívánt s ezt a következő módon állitá össze: A termés hektoliterekben mutattatott ki, könnyebb áttekintés végett azonban mmázsákra számíttatott át, vétetvén: 1 hektoliter búzára 0.80 métermázsa. 1 „ rozsra 0.72 1 „ árpára 0.64 1 „ repczére 0.65 1 „ zabra 0.39 1 „ tönkölyre 0.80 1 „ kétszeresre 0.74 A főeredmény a következő: Magyarországon (Horvát-Szlavonia nélkül) learatott búza ........................... 4.335,139 kataszt. hold „ rozs........................... 2.246,491 „ „ „ árpa........................... 1.687,100 „ „ „ repcze..................... 165,752 „ „ , . . zab és tönköly . . 1.741,652 „ „ Összesen . . 10.176,224 kataszt. hold E körülbelül 10 millió holdon termett: búza holdankint 8.57 mm. összesen 37.144,497 mm. rozs s kétszeres holdank. 6.92 „ „ 15.537,860 „ árpa holdankint 7.69 „ „ 12.982,911 „ repcze holdankint 3.93 „ ,, 651,861 „ zab és tönkoly holdank. 5.36 „ „ 9.328,324 „ Óhajtandó lévén, hogy legalább a búzára nézve nagyjából és hozzávetőleg megítélhessük, mennyi marad e termésből fölöslegül vagyis kivitelre, a következő, mindenesetre csak aproximativ számítás eszközölhető: Magyarország 13.5 millió lakosságából leszámítandó mintegy 2-5 millió, mely kukoriczával táplálkozik. Számításba veendő továbbá 3 millió inkább rozsot és kétszerest fogyasztó lakos. De a fenmaradó lakosság is az oly években, melyekben kivitel van, inkább rozsot és kétszerest fogyaszt. Ez okból mint főbb kenyérterményt a rozsot és kétszerest is számításba kell vennünk.
