Eger - hetilap, 1882
1882-11-16 / 46. szám
439 seregelnének ide, ha egyéb tanintézeteink is volnának, miből hogy nem éjien kicsinylendő anyagi haszon háramlik a lakosságra : bizonyítja azon körülmény, hogy az iskolai évek kezdetén polgáraink közöl nagy számmal fordulnak meg a főgynmasium elöljáróságánál olyanok, kik tanulók élelmi ellátására ajánlkoznak. Néhány év előtt a város küldöttség által kérelmezte is a közoktatási ministeriumnál egy reáliskolának Egerben való felállítását. De, mert azon kérdésre: „Mivel hajlandó a város a kért iskola létesítéséhez járulni?“ a deputatio „Semmivel“ felelt, igen természetes, hogy ama philosophiai axióma szerint, hogy „ex nihilo nihil fit“ — a „semminek“ eredménye is „semmi“ lett. S ekként a reáliskola eszméje ismét szépen elaludt. De elvégre itt van már az ideje, hogy Egerben egy má sodik közép t anoda, egy polgári, vagy egy reáliskola felállításának égető szükségét, elkerülhetetlenségét belássuk! S ha valamikor, épen most van erre a legkedvezőbb alkalom, midőn a reáltanodák fejlesztésének kérdése az intéző kormánykörökben épen szőnyegen forog. Ha e kínálkozó alkalmat erélyesen fölhasználni ez úttal is elmulasztjuk, félni lehet, hogy az soha se jő meg többé. Erős a meggyőződésünk, hogy ez alkalommal valamelyik reáliskolának Egerbe való áthelyezése könnyen keresztülvihető lenne, ha ehhez a város némi áldozattal járulni hajlandónak mutatkoznék. De az áldozat!? Honnét vegyük, mikor a város oly szegény, hogy igy is súlyos pótadóból él! ? — kiáltják a kislelkűek. No, mi erősen meg vagyunk győződve, hogy az az Eger városa, mely színházra ezreket tudott áldozni, akkor sem lesz fukarabb, ha egy nagy horderejű közművelődési intézet, égj’ reáltanoda felállításának kérdése jő szóba. Ha jól vagyunk értesülve, csak rövid idő kérdése már, hogy megyénk egy nagyobb szabású kaszái' n y á t fog a vásártéren építeni. Ez esetre a város szabadon fog rendelj kezhetni a mostani, úgynevezett gymnasiális kaszáin nyával, melyet aztán, eredeti czéljának visszaadva, reáliskolának könnyen felajánlhat s némi áldozattal föl i$ szerelhet. *) (Folyt, köv.) Városi ügyek. Eger városának 1882. évi nov. 12 ón tartott közgyűléséről. I. A bor- és husfogyasztási adót. melyet a város a kormánytól évi 28.217 ftért bérel, a kormány a jövő évtől kezdve emeltetni kívánja. Hasonlókép emelést követel a kávé- és czukor- adóra nézve. A közgyűlés a bor- és husfogyasztási adót az eddigi összegért kívánja bérelni; a kávé- és czukoradóra nézve pedig 5700 ftot ajánl, mely az eddigi átalánynál nagyobb. II. Bénisz Bertalan Egerben egy negyedik gyógyszertár felállítására kér engedélyt. A közegészségügyi bizottság a kérvény ellen nyilatkozott s a közgyűlés többsége ezen értelemben határozott. III. Az Eger érdekében tervezett vasútvonalakra nézve elhatároztatott. hogy azok előmunkálataira valahára haladéktalanul engedély keressék : miután a Gyürky-Károlyi féle consortium a hozzá egyezkedés iránt intézett felszólításra akkép válaszolt, hogy Eger és érdektársai előbb szerezzék meg maguk számára az előmunkálati engedélyt s hajtsák végre az előmunkálatokat mielőbb, hogy igy velők alkudozni lehessen, mielőtt a Károlyi- consortium a vasút kiépítéséhez fogna; mert már akkor Eger többé szóba nem jöhetne. *) T. ügybarátunk, midőn e sorokat irta, még nem bírhatott tudomással arról, hogy az oktatásügyi minister fölhívására Eger városa legalább oly reáliskolát készül felállítani, melyben a tanulók hetenkint egypár órán át fognak taníttatni. Ez azonban nem elégséges; azért t. iigybarátunk fentebbi javaslatát a t. városi atyáknak figyelmébe ajánljuk. . Szerk. IV. A városi malmok 6 évre, évi 285 ftért, Kopper Pálnak mint legtöbbet Ígérőnek adatnak át. V. Az árvaszéki pótszabályrendeletnek a ministerium által történt megerősittetése tudomásul vétetett. VI. Tudomásul vétetett Trefort Ágoston m. kir. minister ur rendelete, melyben köszönetét szavaz azért, hogy Eger város közönsége évi 100 ftnyi ösztöndíjat alapított a budapesti állami középipartanodába járó egri illetőségű növendék számára. (Hevesmegye hevesmegyei illetőségűek részére évi 200 irtot szavazott meg, mely alapítványért a minister szintén köszönetét nyilvánította.) VII. A főtemplom mögötti vásártéren, egy katonai laktanya építésére, a város 4200 négyszögölnyi területet ajánl tel. VIII. Balogh János honvéd főhadnagy, Eger vár történetéről irt munkájából 250 példányt oly feltétel alatt ajánl fel a városnak. hogy e példányok jövedelme (mely 300 ftot képvisel) Eger hős védőjének, Dobó Istvánnak, Egerben emelendő emlékoszlop költségeire fordittassék. Az emlékoszlop ügyében leendő jelentéstétel végett: Csiky Sándor, Danilovics Pál és Kiss István tagokból álló küldöttség bízatott meg. Észrevételek: városunk nehány közérdekű ügyéhez. I. Sok apprehensióval találkoztunk a miatt, hogy egypár héttel ezelőtt sürgettük; nyújtsa be már valahára jelentését azon városi bizottság, melyet a f. é. aug. 13-án tartott közgyűlés oly utasítással küldött ki, hogy jelentését „mielőbb“ terjeszsze elő. Végre e hó lá-én, vagyis három havi időköz elteltével, e jelentés napirendre került, — de egy héttel azelőtt tartott közgyűlés napirendjére még nem volt kitűzve s igy csak legközelebb elkészültnek tekinthetjük a jelentést. Ebből azt lehet következtetni, hogy nálunk a „mielőbb“ kifejezés épenséggel három hónapot jelent. Ezen értelmezésen szörnyen nevetnek másutt; de azért mégis helyesnek akarják elismertetni késedelmezésöket az illetők. Hogy a curiosumok ily példányai léteznek-e valahol ? ez nem is lehet kérdés. Igen is léteznek. . . . II. Az egészségügyi viszonyok roszul állnak Egerben. E tekintetben lapunk múlt számában Sz. J. tollából a következő sorok jelentek meg Egerről: „Rendkívüli előnyös fekvésénél fogva az al- és felföld érintkezési határán, éghajlati viszonyaink kitűnők. Mig egyrészt az éjszak zord időjárásai ellen az ős Mátra erdőfedte bérczei oltalmazzák ; másrészt a délvidék malariás légkörének ártalmas hatásaitól egészséges hegyi levegője védi meg. S ha mégis lakosságának soraiban a statistikai kimutatások időnkint a halandóság megdöbbentő mérveit tüntetik föl: ennek okát rendkívül elhanyagolt egészségügyi viszonyainkban kell keresnünk.“ Ez azonban nálunk — fájdalom nem határoz. „Minden úgy jó, a mint van !“ ez a jelszó. Csak aztán meg ne bánjuk keservesen. III. Egernek f é. nov. 12-én tartott közgyűlésén egy folyamodvány tárgyaltatott, melyben egy negyedik gyógyszertár felállítása kéretik. Az egészségügyi bizottmány e kérvény elutasítását oly érvekkel indokolta, melyek közderültséget idéztek elő. Indítvány tétetett ezen bizottsági véleménynek elfogadása iránt s az indítvány el is fogadtatott. Az elleninditványok ezzel mellőztettek. Az egyik elleninditvány az volt : hogy Egerben szükséges egy negyedik gyógyszertár. A másik elleninditvány pedig, mint közvetítő, abban ponto- sult össze, hogy ugyan hadd maradjon meg az eddigi három gyógyszertár; de mivel azok úgyszólván egy rakáson vannak, s miután ekkép a város legtöbb lakosára nézve nagyon is messze esnek ; továbbá, minthogy mind a három gyógyszertár árvizterü- leten van s 1878-ban az árvíz idején mind a három gyógyszertár úgy elpusztult, hogy több napig Egerben ne ni lehetett gyógyszereket kapni; végre minthogy mind a három gyógyszertár nedves talajon fekszik, hol is a gyógyszerek igen könnyen elromlanák: ennélfogva szólittassék fel e három gyógytár tulajdonosai közül a két czivil arra, hogy gyógyszertárukat árvízmentes és száraz egészséges területre helyezzék *
