Eger - hetilap, 1882
1882-11-09 / 45. szám
431 egy pengő lesz. Vörösmarty, Vachott Sándor és Szigligeti voltak megbízva verseim átnézésére, s ezek, barátom, vagy tizenötöt kivetettek belőlök, s nagy részint bordalokat. Csak nézd, a szomjas ember tűnődését is kiakarták küszöbölni, de már ezt nem hagytam. Ilyenformán állok verseimmel. „A mi a színész pályámat illeti . . . annak vége van. Igen, barátom, lemondtam a színészetről, s július elsejétől a Regélő szerkesztője leszek Vachott Imre mellett. Ezentúl tehát kirekesztőleg az irodaturának, vagyis literadalomnak vagy irodalomnak élendek. Ha jól emlékszem, ezt is te tanácsoltad. Érgó úgy lett. Junius közepéig itthonn leszek szüleimnél, hova leveledet minél előbb elvárom. Derék társaid szives, baráti emlékezetébe ajánlva magamat, ölellek: barátod Petőfi.“ **) Legyen ez a rövid czikk emlékeztető két halhatatlan költőnkre. kik egy nemzet kegyeletét s a világ bámulatát bírják. Énekes Imre. Felsö-Tárkány. Kedves emlékül fölajánlva 1882-dik évi julius 6-a alkalmából: Tekintetes E. I. úrnőnek tisztelete jeléül: D. A. által. II. Felsö-Tárkány magyar falu Borsodvármegyében, Miskolcztól 8 s Egertől 11/i mértföldnyi távolságban, fekszik a Bükk hegység keleti oldalán igen kies és tágas völgyben. Földes űr az egri érsek. Határkiterjedése az 1860-dik évi tagosítás és bir- tokelkülönités jegyzőkönyve szerint 13350 hold 1600 Q ölével számítva, ebből terméketlen 616 hold. Az uradalom birtoka a következő: szántóföld 68 hold. kert 18 hold, rét 128 hold, legelő 251 hold, erdőség 10095, terméketlen 397 hold, összesen : 10957 hold. A lakosság birtoka pedig a következő: szántóföld: 1097 hold. kertek 76 hold, rét 66 hold, szőllők 73 hold, legelő 488 hold, erdőség 374 hold, terméketlen 219 hold, összesen 2393 hold. A fentemlitett 1097 hold szántóföldből, mely 36Y4 telket képez, csupán 6 '/2 telek van teljesen tagositva, és egy darabban kihasítva ; a többi 293/4 telek birtokosai három nyomásban, és itt sem egy-egy darabban vették ki illetőségüket, úgy hogy a ken- derfóldet is beleértve 11 darabból áll egy-egy telek, ugyanannyi különféle helyeken. A telkes gazdák száma 104, a zselléreké 85. Házak száma a pinczékkel együtt 323, ez összegből épített házakra esik 220, azonban az úgy nevezett új-vár os-ban számos pinczekelyiségben is laknak a szegényebbek. Az összes lakosok száma 1539 és pedig férfi 748, nő 791; vallásra nézve 1522 rkath. 1 görkath. 1 helv hitv. 15 zsidó; nyelvre mindnyájan magyarok. * A mi már Felsö-Tárkány történetét illeti, mint már IV. Béla királyunknak 1261-dik évben a tatárok kiűzetése utánni diplomájából kitűnik, (Lásd: Fehér Cod. Dip. Tom IV. vol. III. pag. 36.) ezen község Felső- és Alsó-Tárkány név alatt, és mint az akkori egri püspökség tulajdona igen régen ezelőtt virágzott. Már maga a T á r k á n y név, melyet hazánkban több község visel. — úgy mint T á r k á n y magyar falu Komárommegyében. T á r- kány magyar falu Biharvármegyében, Kis-Tárk ány magy. falu Zemplénpaegyében, Mező-Tárkány népes magyar falu Hevesmegyében, Nagy-Tárkány magy. falu Zemplénmegyében, azonkívül Tárkánya vagy Kis-Tárk ány oláh falu Biharmegyé- ben, - régi eredetre mutat, mint mely Tarnuch. Tar eh an, T a r n i ac h, Darcha n, Tere h u n nevezetek alatt a legrégibb hún-szittya, sőt későbben is és maiglan a turkomán, mongol, úgy a perzsa és árab, törzsek között előfordul. A fent idézett IV. Béla király diplomája idejében két Tárkány, t. i. felső, és alsó létezett, mit azonkívül a szájhagyomány is bizonyít, mely a tulajdonképeni Felső-Tárkányt a mostani úgynevezett felső kereszt tájára helyezi, hol mai napiglan is a régi temetőnek nyomai mutatkoznak. Mikor szűnt meg azonban az egyik vagy a másik, mikor egyesittetett a két község: aryól Hallgat a krónika, és csak is az 1333-ki évi pápai tizedlajstromokban általában Thargan név alatt fordulván elő, nem valószinütlen, hogy a tatárok pusztításai idejében ő is a haza közös sorsában részesült, és későbben egyesülten a Felsö-Tárkány nevet nyerte, ellentétben a már akkor létezett Mező-Tárkánynyal. További sorsáról kedves községünknek történeti hiteles adató. I. tűink nincsenek, azonban a hagyomány, és írásbeli jegyzetek, melyekről 1st. bold. Szöghy István egri kanonok úr, volt kedves főnököm és elődöm által értesültem, tanúsítják, hogy Estei H y p- polit bibornok, midőn Bakács Tamás egri püspökkel Mátyás király halála után az esztergomi érseki széket fölcserélte, és ezen vidékre, mint püspöki jószágába jött, mely természeti bájai által őt nagyon is emlékeztette hazájára, hol édes atyja mint modenai és estei herczeg uralkodott, és egy Fuorcontrasti nevű kastélylyal birt, annak mintájára egy díszes fejedelmi kéjlakot épített, hol azon időben, melyet az egri megyében töltött, lakott. Azonban ezt, minden egyébbel együtt a török hódoltatás korszaka, melynek minden becses régi emlék áldozatul esett, szintén elpusztította. Száz évnél tovább lakván és uralkodván e tájékon a török, Egerrel együtt F.-Tárkány is tökéletesen törökké lett, és annyira meghonosodott itt ezen elem, hogy a F.-Tárkánytól Felnémethig terjedő völgyben, melyet a rajta átfolyó patak arra igen alkalmatossá tett, rizstermelést kezdett, és sikeresen folytatta. Ezen termelésnek emlékét tartja föl mai napig a felnémethi határban létező rizskása-malom. Midőn végre valahára a váltság órája ütött, és hazánk a török igától fölszabadult, Eger is visszaadatott ősi urának, az egri püspöknek, akkoriban a lángbuzgalmú Telekessy Istvánnak, és ő a nagyon fölszaporodott és itt telepedett török lakosságnak azon alternatívát tette kötelességül, vagy elveszi mindenüket, és elmehetnek Törökhonba, vagy pedig mindenüket megtarthatják, itt maradhatnak, de a kér. kath. vallásra kell térniük. Es az egri és f.-tárkányi törökök annyira megkedvelték az itteni lakást, any- nyira ragaszkodtak most szülő földjükhöz, hogy inkább Mohamed vallását hagyták el. és kikeresztelkedtek, hogysem kedves hazájuktól megváltak volna. Az Ali, Hamza, Bajzát, Bakongyi, Bóta, Kakuk és egyéb nevek Egerben és Tárkányban is bizonyságai ezen eseménynek. Yallyon volt-e a valaha a Felsö-Tárkány fölötti hegyekben lakott karthauziaknak is e megtérésben érdemük: azt történelmi adatok hiányában nem lehet meghatározni. De hogy a buzgó püspök az új megtértek taníttatásáról és lelki szükségleteikről az akkori paphiány mellett is eléggé buzgólkodott, bizonyítja az, hogy mint a legrégibb anyakönyv kimutatja, 1696-tól fogva nemes Kazay Tamás licentiatus, azaz világi tanító, ki a keresztelésre, eske- tésre, temetésre és tanításra fölhatalmazva volt, viselte gondját a f.-tárkányi híveknek, miglen aztán 1705-ben valóságos lelkészt nyervén, újra a plébániák sorába emeltetett, a mikor is Fel-Németh és Szarvaskeő fiókegyházakként hozzá csatoltattak. Telekessy Istvánnak második utódja szalaí gróf Barkóczy Ferencz, (1745—1761.) egri püspök, romjaiból föléleszté az elhamvadt Fuor-Contrasti kastélyt, és a f.-tárkányi völgyet bezáró hegyek tövében egy szép és kies fekvésű dombon, melyről az égé i völgyön végig lehetett tekinteni, egy nagyszerű két emeletes kastélyt renaissance stylben, mint az egri irgalmas rendnek házában őrzött arczképének hátterében látható, emeltetett, hol az évnek nagy részét töltötte, és honnan tágas egyházmegyéjét igazgatta, mint azt számos: „Datum in valle nostra déliéi a r u m ad Fuor Contrasti prope F.-Tárkany,“ keletit levele bizonyítja. Hogy vallásos buzgósága ama mulató kastélyban létező kápolnát is bokezüleg ellátta, bizonyítják meg ma is a f.- tárkányi egyház tulajdonát képező ezüst és gazdagon megaranyozott széni ségtartó és kehely, melyeken ezen fölirat: C a p e 11 a e Yallis Auxilii ad Fuor-contrasti D. D. 1757. azaz: a Fuor contrasti mellett lévő Segedelem-völgye kápolnájának ajándékozta 1757. szalai gróf Barkóczy Ferencz egri püspök, máig is hirdeti műpártolását, fejedelmi nagylelkűségét, és Isten házának diszéért lángoló szeretetét. Az ő kormányzásának idejében 1750-dik évi april 24-én történt azon nagy szerencsétlenség, hogy a falu nagyrészével annak temploma, parochiája is megégett. Az anyakönyvek III. kötetének végén, Mathejovics János beélhegyi remete, ki a tűzvésznek szemtanúja volt, emlékezetnek okáért a többi között ezeket is oda jegyezte: „Ugyancsak a tűzvész napján megjelent maga a kegyes Főpap, Nagyméltóságu gróf Bárkóczy Ferencz úr is ki minket megégetteket megvigasztalt, megígérvén, hogy ő maga egy sokkal szebb templomot fog építeni, a mi meg is történt.; mert azonnal fát és anyagot hordatott az új épületek számára, és igy két év lefolyása, alatt fölépittetett az új templom, mint jelenleg is látható.“ — Úgy szinte az ő idejében vettettek meg alapjai az utódja által a mostani nagyságban fölépített plébániai laknak is. (Acta Visit. Can. a. 1768.) Esztergomi érsekké és Magyarország herczeg-primsáává neveztetvén ki gróf Barkóczy Ferencz, utódja lettaz áldott emlékű Galant**) Ugyanazon gyűjteményből.
