Eger - hetilap, 1882

1882-11-09 / 45. szám

432

hai gróf Észt erházy Károly, (1762—1799.) ki — fájdalom — legelsőbb teendőinek egyikéül a fentemlitett Fuor Contrasti mulató kastély lebontását tartá. Mint a halottak anyakönyve bizonyítja, már 1766-ban egy felső-tárkányi lakos a lerontás alkalmával a ledőlő falak által agyonüttetvén, hirtelen halá\\aV múlt ki. A kastély köveiből részint az egri lyceum, részint a helybeli és más templomok is épültek a hagyomány szerint; faragott párkányzatának néhány köve a plébániai istálló falazatában szomorúan bizonyítja a földi dicsőségnek múlandóságát. A hajdani kastélynak most már csak helye látszik; de a körülötte levő földek és rétek most is nagy kert nevet viselnek, és igen hihető, hogy a még jelenleg is gondozott 10—12 holdnyi szép park, melyről I. czikkünkben megemlékeztünk, és hol az egriek kivált oly sok szép napot élveznek, a nevezett kastély kertjének maradványai; valamint a tó is egész alkatával és környezetével bizonyítja, Irogy itt hajdanában nagyszerű pistráng- és lazacz- tenyésztés létezett. De erre még visszatérünk.

Hogy a fentemlitett templom ujitása, mint a két év alatt történt befejezése is mutatja, csakis ideiglenes lehetett, hisz 1768-ban csak is csekély fatoronynyal birt az egyház, — kitűnik abból is, hogy ugyancsak gróf Eszterházy Károly püspök nem sokára indíttatva érezte magát arra, hogy a most is létező nagyszerű templomot építtesse, mely hosszasabb idő alatt elkészülvén, miután alapjától fogva valódi fejedelmi bőkezűséggel úgy folállittatott, mint fölszereltetett a boldog emlékezetű főpap által, megbízásából 1791-ik évi sz. Mária Magdolna ünnepén, Kárai József borsodi fő- esperes és egri kanonok által fölszenteltetett. — Előbb azonban már 1789-dik évben Felnémeth és Szarvaskeő fiókegyházak tőle elszakittattak, és az előbb nevezett helyen önálló lelkészség állíttatott föl. -— A jelenlegi plébániaiak is teljesen jelenlegi kiterjedésében a nagynevű főpap által emeltetett.

/ Azóta különösen nevezetes esemény alig jegyezhető föl, kivédve tán azt, ,.hogy 1810-ben bold, emlékű báró Fischer István egri érsek ünnepélyesen megtartá az úgynevezett V i s i t a t i o C a n o n i- cát, és hogy ugyanazon évben junius 1-ső és 2-dika közti éjjel oly nagy dér és fagy volt, mely a kertekben a gyümölcsöket, a földeken a veteményeket, és a szőllőben a termést egészen tönkre tette.

1829-dik évi junius 22-én itt azon ritka dolog történt, hogy Durtsák János kisprépost és egri kanonok egy. a nándorfehérvári török pasa szolgálatában volt szer ecsen török katonát, ki Afrikában ismeretlen arabs szülőktől származott, s Selim Ab dúlnak hivatott, 29 éves korában megkeresztelt. Ez Károly János nevet kapott a sz. keresztségben; keresztszülői Bogcha Fe- rencz és nővére Bogcha Erzsébet kisasszony voltak. A mostan é- lők között is sokan emlékeznek a koromfekete képű A b d i r a. ki több évet, mint inas a plébánián töltött. Egy gróf Szirmai, ki keleten utazott, szöktette ki magával, igy került Pestre, onnan Párkányba. Azonban nem sokáig időzött itt, mert Szirma-Bese- nyőre költözött által, hol állítólag meg is nősült és fiai is maradtak.

Talán érdekes lesz a volt felső-tárkányi plébánosok névsorát is ideigtatni. Első lelkész volt Kecskeméti Pál 1705. szept.

6-tól, azután következett Pálfy Mihály 1716. okt. 15-én, Bakos Ferencz Simon 1728. okt. 1-től, Benkó Miklós 1734. junius 19- től, Rados József 1759. márt. 5-től, Czene Dániel 1759 nov. 15-től, Nagy József 1762, aug. 14-től, Kerek Izrael 1765. nov. 1-től, Szabó Tamás 1778. okt. 24-től, (itt halt meg, és az egyház alatti kriptába temettetett), Koczka József 1794 máj. 10-től, Tungli István 1799. april 8-tól, (szintén itt halt meg, sa köztemetőbe helyeztetett örök nyugalomra), Rózsa András 1812 okt. 22-től, Horváth Imre 1816 jan 15-tól (1828-ban leköszönvén, még több évig helyben lakott és itt halt meg), utódja lett máj 10-től Györki János, Hanusóczky János, ki 1829. febr. 13-án jött F.-Tárkányba, két hó múlva eltávozott és meghalt mint török-sz.-miklósi alespe- res plébános. Ot követte 1829. april 11-én Bogcha Ferencz, ke- kerecsendi plébános, utóbb czimzetes egri, végre valóságos veszprémi kanonok. Szöghy István 1838. jan. 3-tól. Később kápolnai plébános, alesperes, utóbb egri kanonok lett. Eperjesy János 1846. auguszt. 1-től fogva 1874. január 20-ig kormányozta a f.-tárkányi parochiát; egyszersmind alesperes és szentszéki ülnök volt. Meghalt mint kápolnai plébános 1880. auguszt. 25-én. Utódjául kineveztetett 1874-dik évi april 22-én Dolánszky Alajos eddig szent-mihályi lelkész, ki ugyanazon évi május 7-én tettleg elfoglalta állomását, és 1876. junius 22-én ünnepélyesen beigtattatott.

Hálával említem meg, hogy a fentebbi jegyzetek nagyobb részét bold, elődömnek irataiból szedtem ki; miután azonban még sok érdekes mondani valóm maradt, azokat egy következő czikk- re kell hagynom. _________

— Halottak napja estéjén városunk lakossága is lerótta a kegyelet adóját, megemlékezvén mindenki az elhunyt szülő, rokon, jóbarát s ismerősről, azok nyughelyt t — a temetőt kereste fel. — Temetőinket ezer meg ezer mécsfény árasztá el s telve voltak ajta- toskodó és szemlélő közönséggel. — Az idén a szokásos bucsurue- net a Rokusz temetőben volt. — Láttunk több igen szép sirdiszi- téseket melyek az illető családok tiszteletét az elhunyt iránt meglepő sziliben tüntették fel. — Koszorús költőnk Mindszenti Gedeon, úgy a 48-as honvédek síremléke koszorúk és mécsekkel igen szépen volt díszítve. —

— Az egri jogászok a jogászbál lady patronesseiil Hevesmegye főorvosa dr. Frantz Alajos úr kedves nejét Albert Adél ő nagyságát voltak szerencsések megnyerni.

— Rudiik Ignácz kőmives mester és városi képviselő f. hó

8-án reggel szélhüdés következtében hirtelen meghalt. Béke poraira!

— A heves-szolnokmegyei nőegylet által árvaháza javára tartandó Katalin t á n c z e s t é 1 y rendezősége megalakulván, rendezők lettek: Beniczky Sándor, Dobrányi Lajos, Elek Árpád, Eördög Rudolf, Eötvös József, Fekete Eligius. Kele József. Lefévre Dezső, Ligetkuty Iván. Mészáros Kálmán. Molnár Gyula. Pásztor Bertalan, Petróczy János, Pillér Ede, Simko Kálmán, Sir Antal, Subich György és Szabó Gyula.

— A heves-szolnokmegyei nőegylet által árvaháza javára f. hó

É

5-én tartandó Katalin-tánczestélyre az előkészületek nagyban jlynak s mint halljuk szépeink köréből már is sokan készülnek, liből ítélve igen sikerültnek Ígérkezik. — A rendezőség városunk s a vidék legbuzgóbb tánczosaiból alakult, kik mindent elkövetnek. hogy az estélyt minél kedélyesebbé tegyék. — Zenésznek Palócz Kálmán van felfogadva, ki most több uj tagot szerződtetett, s ez alkalommal újabbnál újabb és jobbnál jobb tánczdara- bokkal fog fellépni. Tekintve a jótékony czélt, reméljük, hogy a nagyérdemű közönség támogatni fogja a rendezőség buzgalmát, hol önmaga mulatni, a szegény árvákat pedig segélyezni, minél nagyobb számmal fognak megjelenni. — Meghívók helyben nem küldetnek

—. Katalin-tánczestélyre a meghívók a vidékekre elküldettek. — Felhivatnak mindazok' kik ezen meghívóra igényt tartanak, miként a meghívás iránt a rendezőség bármely tagjához fordulni szíveskedjenek; különben meghívó nélkül is szívesen láttatnak. —- A rendezőség.

— A hevesmegyei nőegylet elhunyt tagjaiért a gyász-szentmise f. hó 13-án, hétfőn lo' órakor fog megtartatni az irgalmas- nénék templomában, melyre az egylet t. tagjai tisztelettel meghivatnak. Nánásy-Csernyus Amália, elnök.

— Tűz. F. hó 3-án déli 12 órakor a főutczán özv. Pásztor Józsefné házának hátsó részében tűz ütött ki. mely az ő. úgy özv. Galambos Lipótné házát is egészen elhamvasztá. — A tűz kezdetének oka ismeretlen. — A tűzoltók segélye most igen későn érkezett, mi annak tulajdonitható, hogy a toronyőr most mással foglalkozott s jelzést nem hogy ő adott volna; hanem a tűzoltók őrtanyájáról még öt kellett figyelmeztetni, hogy tűz van s hogy merre van ? Ez már nem első eset s e bajon segíteni kell, mert ily éber őrködésnek igen nagy szerencsétlenség lehet következménye. — A patak közelsége daczára a víznek igen nagy hiánya volt, fél és óra hosszáig kellett várni, mig egy hordó s lajt viz érkezett s csakis a csendes időnek köszönhető, hogy az egész városrész le nem égett. — E városrész a patakszabályozás által a pataklejárástól elzáratott, s most a 8—10 lépésre volt pa ta khoz itt hozzá férni nem lehetett, helyette a piaczig és a nagy kertbe kellett fáradni. — Mennyi időveszteség! Ezen szomorú eset után hiszszük, hogy a városi képviselő testület a lakosság azon kérelmét, melyet már mintegy fél éve beadott, elintézi, s a pataklejárást a főutczán is lehetővé teszi.

*** Az egri dalkör alapszabályai a magy. kir. Belügyminisztérium által a szokásos bemutatási-záradékkal ellátva pár nappal előbb leküldetvén, ez alapon az egyesület f. hó 4-én tartott közgyűlésében magát törvényszerüleg megalakultnak kimondva, tisztikarát, karnagyait és választmányát az összes egyleti tag (63) közreműködésével — következőleg választotta meg: elnökül: Dr. Danilovics Pál, társ-elnökül: Ivapácsy Dezső k a r- n a g y u 1: Pokorny József, tár s-k a r n a g y ul: Izsépi Béla, p é n z- tárnokul: Komáromy József, ellenőrül: Berzy László, e^ g y- h ang u 1 ag megválasztatván, jegyzőkké: szótöbbséggel Valyi Albert és ifj. Székely János, — választmányi-tagokká pedig tölkiá- tás utján: Párizsa János, Rudassy János, Eliássy Ferencz, Med- nyászky Sándor, Fejéi' Béla és Dr. Akantisz Jusztin lettek meg