Eger - hetilap, 1882
1882-10-05 / 40. szám
388 száma. E mellett igen terjedelmes és beható két czikkben tárgyalja a gőzeke-müvelést, kiterjeszkedvén annak minden egyes részére ; részletesen ismerteti a gőzeke-rendszereket s képekben is bemutatja az egyes gépeket és eszközöket. A megelőző szám közli továbbá gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszternek s az orsz. gazdasági egyesület elnökének sikerült arczképét és életrajzát. Ugyané számokban fejezi be Sarlay Károly nagyérdekű czikkso- rozatát a meteorologia és fóldmivelés viszonyáról. Dr. Rosenspitz Sándor Amerikában élő hazánk fia fölötte érdekes és tanulságos levelet közöl Amerika gazdasági viszonyairól, stb. Szóval, mint ezekből is látható, a Gazdasági Mérnök szerkesztősége minden lehetőt elkövet, hogy lapját a gazdaközönség részére tanulságossá, hasznossá és élvezetessé tegye. A szerke-ztőség és kiadóhivatal októbertől kezdve uj előfizetést nyit, negyedévi 2 írtjával, mely összeg a lap kiadóhivatalába (Budapest, Csillag utcza 8. sz. a.) küldendő. Ismételten és a legmelegebben ajánljuk e közhasznú vállalatot különösen a müveit gazdaközönség szives figyelmébe és tömeges pártolásába. — A bécsi egyetem és a magyarok. Most jelent meg a bécsi egyetem hallgatóiról a statisztikai kimutatás, melyszerint a téli félévben 4833 rendes, 579 rendkívüli hallgató volt bejegyezve, ebből hittani 191, jogi 1880, orvosi 1206, bölcsészi 456. Ebből erdélyi: 7 pap, 18 jogász, 54 orvos, 29 gyógyszerész, 121 bölcsész, összesen: 129. Magyarországból: 60 pap, 95 jogász, 436 orvos, 29 bölcsész, 14 gyógyszerész, 33 rendkívüli hallgató, ösz- szesen : 667. Horvátországból: pap 1. jogász 23, orvos 7, bölcsész 2, gyógyszerész 7, összesen: 40. Tehát a bécsi magyar alattvaló tanulók összes száma 836; 1206 az orvostanhallgatók összes száma, s ebből 497 magyar. — Megugrott tolvajbanda. Szabó Bernát egri lakos házába 9 vándorczigányból álló tolvajbanda tört be s onnan több értékes ruhaneműt, asztali eszközöket s mintegy 290 frt készpénzt ellopott. A károsult tulajdonos a lopást észtrevevén, a czigányokat, többedmagával üldözőbe vette s a bocsi elöljáróság segélyével sikerült is őket Pétervásár alatt kézre kériteni. Itt az egri törvényszékhez leendő kisérés végett 2 pandúrnak adattak át, de ezektől a körösi pusztán levő birkahodályból, hol útközben pihenőt tartottak — megszöktek. A nyomnélkül eltűnt czigányoknak országszerte leendő köröztetése elrendeltetett. — A budapesti állami középipartanoda igazgatóságától. A föld- mivelés ipar s kereskedelemügyi m. kir. Ministerium által a budapesti állami középipartanodában a gépkezelők és fűtők számára rendezett második tanfolyam f. évi november hó első napján fog megnyittatni s hat hónapig tart. E. tanfolyamon a stabil gőzkazánok és gőzgépek, továbbá a gőzmozgonyok (locomobil) és a cséplőgépek szerkezete és kezelése fog taníttatni. Tanulókul felvétetnek az önálló lakatosok, kovácsok, ezek segédei, továbbá a különböző gépgyárak munkásai, okleveles gazdák, valamint oly gazdák is, a kik a természettani tudományból annyi ismerettel bírnak, hogy a tanfoíyamot kellő sikerrel hallgathatják, végre gyár- tulajdonosok. A beiratások az intézet helyiségében (VIII kér. bodzafautcza 28. sz.) október hó 1-ső napján kezdődnek s e hó folyamában a köznapokon estve 6 órától 7-ig, a vasár- és ünnepnapokon pedig délelőtt 8 órától 12-ig tartatnak. Az előadások naponkint estve 7 órától 9-ig, a vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9 órától 12-ig tartatnak; az utolsó hónapban gyakorlati oktatás lesz működő gépek mellett. A felvételre jelentkező munkások főnökeiktől igazolványt tartoznak előmutatni arról, hogy jelenleg melyik szakban dolgoznak. Bővebb felvilágosításért Hegedűs Károly úrhoz, az állami középipartanoda igazgatójához lehet fordulni. — Krajna tartománygyülésében a szlovének megtámadták a német „Schulverein“ működését és germanizálónak és törvényellenesnek nyilvánították. — Korai tél. Máskor, mint tapasztalt vadászok mondják, a vad csak október végén váltja fel nyári gúnyáját a télivel; az idén már most lőnek oly őzeket, melyek meleg téli szőrrel fedvék. Még a lovak is vedleni kezdenek már, és az egész világ, a fa- és szénkereskedők kivételével, sajnálja, hogy az esőbe fullasztott nyár után a rendesen meleg őszt is jég, hó temeti el. — A református zsinat határozatai. A hivatalos lap jelenti': A magyarországi helvét hitvallású egyház országos zsinatának múlt évi október és november havában lefolyt ülésszaka által készített és legf. helybenhagyás és megerősités alá felterjesztett szervezeti javaslatra legf. helyen némely észrevételek tétetvén, az országos zsinat f. é. szeptember hó 10-én megkezdett folytatólagos üléseiben azokat tárgyalás alá vette, s a módositott szakaszokat az uj szerkezetben ismét felterjesztette. A vallás- és köz- oktatásügyi magyar kir. miniszter addig is, mig a szervezeti javaslat teljes szövege ismét felterjesztethetnék, legalázatosabb előterjesztést tett ő Felségéhez a módositott szakaszok uj szövegének előleges helybenhagyása iránt, a mire ő császári és apostoli királyi Felsége a következő legf. elhatározást méltóztatott legkegyelmesebben kibocsátani: „Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem jelen előterjesztését helyeslő tudomásul vevén, s a magyarországi helvét hitvallásuak országos zsinata által az egyházszervezeti javaslaton tett módosításokat előlegesen jóváhagyván, megengedem, hogy az ekképen megállapított szövegű egyházi törvény az általam egyúttal szintén helybenhagyott jóváhagyási és megerősítési záradékkal ellátva, nevezett miniszterem által aláírásom alá terjesztessék.“ — Karánsebesen szeptember 26-án Pausz János volt szö- rénymegyei alispán sikkasztási ügyét tárgyalta a törvényszék a közönség rendkívüli érdeklődése mellett. A vádat képviselték Ferku alügvész, Armbrust alapitványi ügyvéd és Nádasy megyei ügyész; védőül Bessenyei Ferencz temesvári ügyvéd szerepelt. Az ügyész a sikkasztás egész összegét 23,727 frt 73 krra teszi. A vádirat pontonként fölolvastatván, a vádlott néhány pont kivételével teljes beismerésben van. Az ügyész a bizonyítási eljárás befejeztével hivatalos sikkasztásban kéri a vádlottat bűnösnek kimondani, mig a védő mentő körülmények felsorolásával hűtlen pénzkezelés vétsége mellett emelt szót. A törvényszék délután 5’/s órakor hirdette ki az Ítéletet, mely szerint az ügyészi indítvány értelmében Pausz Jánost a sikkasztás vétségében mondca ki bűnösnek s őt 3 évi börtönre s polit kai jogainak 3 évig való felfüggesztésére ítélte. A börtönbüntetésbe azonban a 2 évi vizsgálati fogság be- számittatik. Mind az ügyész, mind pedig a védő fölebbeztek. — A tiroli és karinthiai árvízkárosultak fölsegélyzésére kiadott legfelsőbb rendelet következőleg hangzik: 1. §. Kormányom felhatalmaztatok, hogy Tirol herczegitett grófságom és Karinthia herczegségemnek ez év szeptember havában vizáradások által sújtott vidékei segelyre szorult lakosságának állami pénzekből a tényleges szükség mérve szerint segélyt nyújtson és pedig Tirolnak 500,000, Karinthiának 200,000. írtig. 2. §. A 700,000. frtnyi főösszegből a kormány 250,000. frtot vissza nem fizetendő segélyezésekbe fordíthat és pedig 200,000 frtot Tirol és 50,000 frtot Karinthia számára. 3. §. Az államsegély többi része a községeknek, megrongált utak és épületek, megkárosított községi objectu- mok helyreállítására, úgyszintén segélyre szorult és megkárosult községi tagoknak adható, mely utóbbi esetben a községek kezességet vállalnak az általuk községi tagjaiknak kiadott előlegekért. 4. §. Az előlegek visszafizetése 1886. január 1-én kezdődik öt egyenlő évi részletben. 5. §. A nyújtott előlegekről fölvett okiratok. kiállított beadványok és jegyzőkönyvek bélyeg- és illetékmentesek. A mennyiben a községek szükségesnek tartanák, hogy a maguk jótállása mellett egyes községi tagjaiknak adott előlegeket telekkönyvileg biztosítsák, ezért illeték nem fizettetik. 6. §. A hátralékos részletek azoktól, kik előlegekben részesittettek, köz- igazgatási utón hajtatnak fel. — Czélszerü-e a házakat olajos festékkel bemázolni ?. A házak festése épen most folyik a legjavában. Egyik angol lap tehát időszerűnek tartja a házak festésmódjávai foglalkozni és tekintettel arra, hogy a házaknak olajos festékkel való bemázolása mindinkább divatba jön, felteszi azt a kérdést, vájjon a közegészség- ügy szempontjából czélszerü-e ez a máz ? Az orvosi tudomány e kérdésre „nem“-mel felel. Az ember minden lélekzetvétel alkalmából az ót környező levegőbe vízgőz és szénsavon kívül gázalaku- szerves elhasznált anyagokat bocsát, melyek részint a véráramlás közben történt oxydatió, részint pedig a táplálkozás folytán keletkeznek. S valamint az ember szervezetében az élet folyamán, épen úgy a nedves mocsáros vidékeken szerves anyagok lassú égése áll elő, számos fojtó gáz keletkezésének kíséretében, a mi az ily vidékeket lakhatlanná teszi. E gázt mindenki ismerheti sajátságos szagáról, ha mocsáros vidékeken, nedves lakásokban, vagy oly helyeken fordult meg, hol sok ember lakik együtt. Az ily helyeken való tartózkodás az emberben tompa, aggálylyal eltöltő érzetet szül, melyet Agnus Sraith-ig a levegő kevés éleuy, de sok szénsav tartalmának tulajdonítottak. Csak Pasteur nagyszerű vizsgálatai. Tyndall kísérletei és Smith vegyelemzései. kik mind e romlott levegő vizsgálatával foglalkoztak, derítették ki a tudomány kétségbe vonhatlan bizonyságával, hogy e rósz levegőben a szerves anyagok szétbomlása folytán keletkezett légenytartalmu gázok hatnak oly kártékonyán az egészségre. E nagy fölfedezések teljesen megváltoztatták az egészségügyi intézkedéseket; ezeknek köszönhető az, hogy ma a közegészségügyi hatóság oly nagy fontosságot tulajdonit mindenféle szemét, szóval rohadó anyag és álló viz eltávolításának. Abban mindenki egyetért, hogy az emberi