Eger - hetilap, 1882

1882-10-05 / 40. szám

389 életnek és jólétnek első föltétele — a tiszta levegő. Lakásunkban is folyton erre kell ügyelnünk, különben az élet-folyam által ke­letkezett s egészségünket romboló anyagokat újra magunkba szív­juk. Ezt már természetünknél fogva érezzük, mit az is bizonyít, hogy az ablakot szép időben lehető soká nyitva hagyjuk. De ha zivatar, eső a vagy a tél áll be, s a kályhát ismét használni kezdjük: a gazdasszony óvatosan bezárja az ablak- és ajtóréseket, mintha csak az egészségügy minden szabályáról egyszerre meg­feledkeznék. A dolog csakugyan igy van, és télen át még sem érezzük a jó levegő hiányát, bár minden ember naponkint 2400 liter élenyt változtat át életfolyama által szénsavvá. Hogy van ez ? A talányra könnyen felelhet mindaz, a ki csak egyszer fordult meg az egyetemi vegytani előadáson, midőn az illető tanár a le­vegőnek a téglán és kövön át való átömlését bizonyítja kísérleti­leg. A tégla száz meg száz likacsán át perczenkint jön szobánkba fris levegő és pedig szüritett, azaz minden kártékony anyagtól megtisztult levegő, mely úgy minket mint a kályhát is bőségesen táplál. Ez azonban csak normális, azaz u. n. közönséges agyagos festékkel bemázolt falakon át történhetik. Azok a falak, melyek olajos festékkel vannak bemázolva, s ehez még nedvesek is, csak nehezen vagy egyáltalán nem bocsátják át magukon a levegőt. — Mindezt a természettudósok kísérletileg bebizonyitották, s nehány évvel ezelőtt egy természttudományi estély folyamán a fővárosi közönségnek is alkalmában volt; hogy a tudomány ez állításának igazságáról meggyőződjék. Önmagától értetődik tehát mennyire czélszerütlen és a közegészségre káros, a házaknak olajos festék­kel való bemázolása, vagy a szobáknak ily anyaggal való kifes- tetése. Az ily szobában az ablakok bezárása után, hosszabb rö- videbb idő múlva fülledtté lesz a levegő, s nemsokára érezni kezd­jük azt a sajátságos szagot, mely a légenytartalmu szerves anya­gokkal telt levegőt jelzi, s mely oka a szívdobogásnak, szédülés­nek, főfájásoknak és számtalan más betegségeknek. Ugyanily ha­tása van a fénymázzal bevont szőnyegeknek is, müveket újabban a falak betakarására szintén használni kezdtek. — Bölcseleti Füzetek. XXVIII. A Bölcselet Története. Irta Stöckl. Első rész. Az antik vagy Krisztus előtti bölcse­let. Ford. R é p á s s y János. — Fordító e füzet hátlapján figyel­mezteti t. megrendelőit, hogy ez idő szerint következő munkáit is adhatja intentiókért: a) Egyházi Beszédek. Két teljes évfolyam. Az első évf., melyből már csak 30 példány van, 15 intentio; a második (újabb )évf 16. — b) Csevegő Habok, humorisztikus gyűjtemény, 30 iv; 10 intentio. Nyolcz egyszer re megrendelt példányra egy tiszteletpéldány adatik. — c) A Népiskolai Hitoktatás Módszertana, hitelemzők, taní­tók stb. számára; 3 intentio. — A postabér a megrendelők terhe. — A „Magyar Lexikon“-nak, 110-ik füzete hagyta el a saj­tót. A füzet a „Maffei“ czikkszóval kezdődik és a „Magyar Tempe“ czikkszóig terjed. — Magyarország naptárirodalma. A folyó 1882. évre Magyar- országban összesen 116 naptár jelent meg; és pedig magyar nyel­ven 92, németül 11, tót nyelven 7, románul 5 és horvát nyel­ven 1. — A borpiaczröl. Az ó bor ára kezd emelkedni; sok nagyobb borvidéken a héten a bor ára hektoliterenkint máris 1/2—1 forin­tot emelkedett. A külföldről a lapok rósz kimenetelű eredményt jelentenek, sőt a franczia és svájczi lapok kilátásba helyezik, hogy e két állam az idén nagy importra szorul. Vájjon számita- nak-e az importnál Magyarország termésére is — ezt ma még nem tudhatjuk. Olaszország igen bő szüretnek örvend s a szüretbe már bele is kapott. — Francziaországba már eddig is 8 millió kilogrammon felül vittek be finomabb szőlőt, mely ott borrá dol- goztatik fel. Arra tehát már ma elkészülhetünk, hogy Franczia- ország és Svájcz szükségletének egy részét a jó szüretü Olaszor­szágból szerzi be s mi csak úgy tudunk Olaszországgal konkur­álhatni, ha idei borunk újévig valami türhetővé. fogna fejlődni s olcsón adhatnék, mire ép az idén van a legkisebb kilátásunk. — Gabonaforgalom a magyar állam vasutakon. Augusztus hó elejével kezdődött az a rohamos gabonaforgalom, melyhez hason­lót vasutaink fennállásuk óta még nem értek meg. Most azonban részint a beállott árcsökkenés következtében, részint pedig azért, mert a vasúti állomásokhoz vezető utakat az esőzések tönkre tették, úgy, szeptember 20-ka óta a rohamos gabonaforgalom vé­get ért. Érdekes lesz megtudni, hogy ez idő alatt (7 héten át) a magyar kir. államvasutak központi kállózatához tartozó vonalakról összesen 18,900 kocsirakomány mindennemű gabna szállíttatott el, minek mintegy 35 százaléka magyarországi állomásokra (legna­gyobb részben Budapestre), 32 százaléka az osztrák tartományok állomásaira és végre 33 százalék külföldre ment. — Az eső és a termés. A hiv. lap jelenti: A folytonos eső­zések következtébe a burgonya sok helyett, különösen az északi megyékben rothadásnak indult, a tengeri pedig érésében akadá­lyozva van. Egyébként a tengeriből közép, a burgonyából gyenge középtermés várható. — Kivételt képez e részben több volt er­délyi megye, a hol mindkét növény jó termést Ígér. A szőlő a nedves időjárás és a hideg éjszakák folytán igen sokat szenve­dett. A sarju általában közép, sőt néhol jó termést adott, de a nedves időjárás következtében behordható nem lévén, többhelyett, megromlott. A repcze-vetések szépen állanak. — Az egri vásár e hó 1-én és 2-án igen lanyhán folyt le. A hosszas esőzés folytán elromlott utak állapota idézte nagyrészt elő azt, hogy eladók és vevők kevés számmal jelentek meg a vi­dékről. A szarvasmarhák és a lovak aránylag olcsó áron keltek; szárnyasok és sörtések drágák voltak; ipari czikkek többnyire póton áron adattak s igy sem volt nagy kelendőségök. — A szüret e hó 4-én vette kezdetét városunkban. A na­gyobb területű szőlők tulajdonosai azonban még várnak a szüret­tel, mivel a szőlő többnyire éretlen s azt is reményük, hogy szá­raz meleg idő jön, mely még valamennyire tovább érlelheti a szőlőt. Ha azonban ily óhajtott időjárás nem következik be: úgy az idei bor nagyon gyönge minőségű lesz. — Időjárás. A múlt heti esőzés után, — mely a szőlőkben a rothadást tömegessé tette — vasárnap és hétfőn szép meleg napjaink volt. Kedden borongott; tegnap szép idő volt, — Gazdasági tudósítás Kápolna vidékéről. Oktober 1. 1882. A folytonos esőzés, minden előállott mezei munkát akadályoz. A cséplés, őszi vetésre való szántás, vetés, kukoriczatörés, krumpli-, és burgundirépa-ásás — a dohányszáritás pang, szünetel, nagy hát­rányára a mezei gazdáknak. A lekaszált lóherések, sarjuk az eső alatt dagadnak. A szőllők rohadnak, szemeik önként a tőke alá hullanak. A szeptember hó első napjaiban vetett ősziek szépen bokrosodnak, de igen sok van szántva őszi, mik el sem voltak vethetők, daczára, hogy sz. Mihály napja már el is múlt. — Ha a hosszú, lágy meleg ősz nem segíti ki a gazdákat — nagyon hátra esnek az őszivetés bevégzésével; megtörténik, hogy a vetések a téli hó alatt (ha lesz ?) csak kelhetnek ki — mint már voltak idők, midőn az alatt keltek ki, s azért volt jó aratás. Nagy baj, hogy a most kiásott krumplik többnyire rohadtak, — s mind ezen baj­nak daczára a legszebb egészséges Jakab-krumplinak hektoliteres zsákja, egy írtért is alig kelendő. — A szarvas marhák egész­ségesek. — Az „Egyetértés“ sze'pt. 24-iki számából vesszük a követke­zőt ! A legelőkelőbb bécsi napilapok, köztük a „Neue Freie Presse,“ „Deutsche Zeitung,“ „Fremdenblatt“ stb. f. év szeptember 10-iki számuknak „törvényszéki csarnokában“ alábbi következő közle­ményt hozzák: (Elkobzás és letartóztatás.) Az „Azienda“ osztrák- franczia élet és járadék, valamint az „Azienda“ osztrák-franczia elemi és baleset biztosító-társaságok nevében dr. Neuda Miksa ál­tal tett feljelentés folytán az „Assecuranz-Blätter“ kiadója Bato- vec Henrik Gyula által terjesztett „a két Azienda oszrák-franczia társaság“ czirnü röpirat elkoboztatok és Batovec fogségba vette­tett. Batovec ellen a vizsgálat zsarolás által elkövetett nyilvános erőszak bűncselekmény czimén indíttatott meg. Ezen közlemény magyarázatára meg kell jegyezni, hogy az „Azienda“ hosszabb idő óta jóhirét károsító módon támadtatott meg hirlapczikkek és röpiratokban, a fenyitő bíróság által most felelősségre vont és letartóztatott Batovec által, mig végre önvédelmi eszközökhöz nyúlt; helyesebben tette volna, ezzel nem késni. Eddig egyátalában az osztrák közönség, különösen a bankok és biztositó intézetek csakis saját közönyös engedékenységüknek és — sajnos, de igaz — az ilynemű sajtótermékek versenyczélokra irányzott felhaszná­lásának tulajdoníthatják, a páratlan bécsi revolversajtó ezen zsa­rolási vakmerőségét, s annak oly nagy fokú elfajulását, hogy ezen baj már csak a leggyökeresebb módon orvosolható és bécsi kolle­gáink kénytelenek a savanyu almába harapva, azon üdvös ered­ményt eüsmerni, melylyel a magyar hirlapiróegylet a hasonnemü irány ellen küzd, annak utánzását önmaguknak ajánlva. — Gabnapiaczunk e hét folytán sem nagy hozatalnak örven­dett, az árak csekély vételkedv mellett igy álltak: Tiszta búza 7.—8.20. Rozs és kétszeres 6.—6.40. Árpa 5.20—6.20. Kukoricza 8.20—8.40 Zab 5.60.—6.40. métermázsánkint. — Arany s ezüst árkelete: Cs. kir. arany 5 frt 65 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 45 kr. Száz ezüst forint 100 frt. Felelős szerkesztő: 3Dr_ Kiss

Next

/
Oldalképek
Tartalom