Eger - hetilap, 1882
1882-10-05 / 40. szám
384 s i t v a sem a tanács, sem pedig a polgármester, végre nem hajtani. A városi közgyűlés határozatát csak egy újabb városi közgyűlés másíthatja meg: és ugyan nem valami incidentalis határozattal, mely nem akar érdemleges lenni, hanem az ügy újabb tárgyalása folytán hozott érdemleges határozattal. Ily határozat mindeddig nem hozatott, s az 1089 firt behajtása iránti közgyűlési határozat mégsem foganatosíttatott. IV. A polgármester ur; — kinek érdemeit többször elismertük s most sem vonjuk kétségbe — e kérdésben a szept. 3-án tartott közgyűlésen oly módon kelt a városi tanácsnak védelmére, hogy e tisztelt tanács többi tagjai méltán kiálthatnak fel igy: Uram, ments meg ily barátainktól, mert ellenségeink ellen majd csak megvédjük magunkat! Nem az a döntő kérdés: hogy K. K. urnák van-e ellenkövetelése ? hanem az, hogy miként történhetett az. miszerint a városi tanács sem nem teljesítette a közgyűlés határozatát, sem föl nem kérte a közgyűlést, hogy ez az 1089 frtnyi követelés behajtása iránti lépéseket elrendelő határozatát módosítsa. Mert a városi közgyűlés fölötte áll a polgármesternek s a városi tanácsnak; ezek tehát kötelezvék a városi közgyűlés határozatait foganatosítani, vagy a közgyűlési határozatnak czél- szerütlenségét bebizonyítani, s megváltoztatását haladéktalanul kikérni, nem pedig tetszésök szerint a városi közgyűlés határozatát végre nem hajtani. V. A szept. 3-iki közgyűlésen a polgármester ur e részben oly- kép nyilatkozott, hogy az 1089 frtnyi követelés behajtása iránt azért nem történt intézkedés, mivel K. K. urnák ellenkövetelése van. Hogy az ily válasz jogilag semmit sem ér: azt már fentebb bebizonyítottuk. Most azt fogjuk bebizonyítani, hogy ily jogilag semmis válasz alapján a történt interpellatio fölött egyszerűen napirendre térni lehet — a mint azt a szept. 3-iki közgyűlés tette, — de ily utón, ily félszegül, az ügy eldöntöttnek egyáltaljában nem tekinthető. N. B. közgyűlési tag ennélfogva méltán követelhette, hogy a fenforgó kérdés az ügyállás kiderítése végett a következő közgyűlés napirendjére tűzessék ki. 0 eziránti indítványát be is adta írásban; de eleinte beadványa visszautasittatott s csak később — módosítva — fogadtatott el. Micsoda eljárás ez ? nem kutatjuk, mert a kérdés további elmérgesítését nem óhajtjuk. Elég az hozzá, hogy N. B. közgyűlési tagnak az ügy felderítésére irányuló indítványa a szept. 27-iki közgyűlés napirendjére kitűzetett. De ekkor mi történt? Az, hogy az elnöklő polgár- mester ur az egész ügyet a szept. 3-iki közgyűlésnek az inter- pellatiój fölött történt napirendre térése által superáltnak nyilvánította, s teljesen mellőztetni kívánta. Már engedelmet kérünk, de az ügyállás az, hogy a szept. 3-iki közgyűlésen e kérdés tüzetesen nem tárgyaltatott, mellékesen pedig — egy interpellátióra adott egyszerű válaszszal — el sem intéztethetett. Aztán, az interpellatióra adott válasz azon alaphibában szenvedett, hogy tévedésen alapult: azon tévedésen tudniillik, mintha a máj. 28-án hozott közgyűlési határozatot a tanács az ellenkövetelés miatt végrehajtani nem tartoznék, habár e határozatát a közgyűlés azóta meg nem változtatta. Ily tévedésen alapuló választ tudomásul venni: épen nem jelenthet annyit, mint a közgyűlésnek előbbi határozatát megváltoztatni. Ily változtatáshoz az ügyet rendesen napirendre kell kitűzni s tárgyalni. így fogta fel ezt a szept. 27-iki közgyűlés, melyen a jelen- voltak úgyszólván egyhangúlag azon indítvány mellett nyilatkoztak, hogy ezen kérdés a következő közgyűlés napirendjére tűzessék ki, ugyanakkor pedig a folyóévi május 28-án és 29-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvei is — az ügy kiderítése czéljából — a közgyűlésen olvastassanak fel. Az elnöklő polgármester ur azonban feledve azt, hogy neki mint elnöknek feladata a tanácskozást vezetni, — nem pedig a felszólalókkal vitázni, — feledve azt, hogy ha a tárgy fölötti vitában mint érdekelt fél részt akar venni, akkor az elnökséget az alelnöknek kelene átengednie: váltig a fölött dictiózott, hogy ezen ügy már el van ejtve s hogy a fölött egyszermindenkorra napirendre kell térni. Nem csoda, hogy ezen eljárás rendkívüli izgatottságot keltett s viharos jeleneteket idézett elő: annál inkább, mivel az elnök a kérdést szavazás alá sem akarta bocsátani, azt vélvén, hogy nem tudhatja miképen tegye fel a kérdést. Minthogy azonban ezen egész ügy körül az elnök ur felfogása mellett senki sem szólott s igy ellenvélemény nem is volt: ennélfogva az elnök végre is — és legalább ez legyen ezúttal dicséretére mondva, — a közgyűlés határozatául azt mondotta ki, hogy ezen kérdés a következő közgyűlés napirendjére tűzetik ki s ugyanakkor a máj. 28-i és 29-i közgyűlés jegyzőkönyvei is felolvasandók lesznek. VI. Ezen határozat folytán az okt. 1-én tartott közgyűlésre volt kitűzve ezen kérdés tárgyalása. Azonban az idő előhaladottsága miatt az ügy tárgyalása a következő közgyűlésre halasztatott és ugyan a napirend első tárgyául lett kitűzve. Reméljük, hogy a legközelebbi közgyűlésen e kérdés — higgadtan, — minden indokolatlan érzékenykedés nélkül s minden fölösleges kíméletlenség kerülésével, fog tárgyaltatni; az elnökség pedig hivatásához képest ügyesen fog vezettetni: hogy igy a tanácskozásokban helyreálljon azon nyugalom, mely városunkban a közgyűlés sikeres működtetésének egyik előfeltételét képezi. A helyes eldöntés azonban csak úgy remélhető, ha az ügy a maga egész fontosságában mérlegeltetik. Itt elvi jelentőségű kérdés forog fenn, melyre vonatkozólag a következő szempontokat emeljük ki: 1. A közgyűlés határozata mindaddig érvényes, mig ugyancsak a közgyűlés — rendes tárgyalás utján — ama határozatot meg nem változtatta. Már pedig a máj. 28-i közgyűlésnek azon határozata, mely szerint az említett 1089 frt szükség esetében per utján is mielőbb hajtassák be: maga a közgyűlés által mindeddig feloldva nincs. 2. Az ily elvi jelentőségű kérdést amúgy incidentaliter eldönteni nem lehet, úgy eldönteni nem szabad; mert ha olyasmi egyszer történik, akkor ez veszélyes praecedens volna a jövőre nézve, mert igy aztán bármely k özgyülési határozat végrehajtása könnyen mellőztethetnék. 3. A szept. 3-iki közgyűlésen azt mondta ugyan a polgármester ur, hogy ezen határozat azért nem hajtatott végre, mivel az illetőnek a város irányában ellenkövetelése van. De ezen mente- getés téves, mert azon föltevésen látszik alapulni, mintha a máj. 28-iki közgyűlés a határozat végrehajtását feltétlenül nem parancsolta volna; pedig a május 28-iki közgyűlés annak daczára, hogy az ellenkövetelésről tudomással birt, határozottan elrendelte, hogy a város követelése hajtassák be és ugyan per utján, ha békés utón 8 nap alatt behajtható nem volna. — Ez lévén az ügyállás, igen világos az, hogy a polgármester ur tévedett, a midőn a szept. 3-iki közgyűlésben az ismert módon mentegette a tanácsot a közgyűlési határozat végre nem hajtása miatt. Ezen téves alapra fektetett mentegetést ugyan akkor a közgyűlés úgy incidentaliter tudomásul vette; de ezzel a máj. 28-iki közgyűlési határozatot meg nem változtathatta, mert közgyűlési érdemleges határozatot csak úgy incidentaliter és téves alapra fektetett mentegetés hibás indokából megváltoztatni nem lehet. Az csak közgyűlési érdemleges tárgyalás folytán változtatható meg. 4. Hanem igen is, most lesz helye azon kérdés eldöntésének a legközelebbi közgyűlésen: vájjon a helyzet annyira változott-e, hogy a május 28-iki közgyűlési határozatot módosítani szükséges ? vagy nem ? De igenlő esetben is kívánatos beigtatni a jegyzőkönyvbe azon elvet, hogy közgyűlési határozatok végrehajtása vagy végre nem hajtása nem függhet a végrehajtó közegek akaratától; tehát e közegek, ha a végrehajtást fölöslegesnek vélik, tartoznak a kérdést rendes tárgyalás végett mielőbb napirendre tűzni s újabb közgyűlés elé terjeszteni — nem pedig a közgyűlési határozatot félretenni s aztán később csak valami mellékesen — incidentaliter — a közgyűlési érdemleges határozatot megszüntetettnek tekinteni. 5. Végre megjegyzendő, hogy május végétől, mikortól a közgyűlés határozata 8 nap alatt végrehajtandó volt: már a szept. 3-iki közgyűlésig is több hónap telt el; azóta pedig megint egy hónapnál hosszabb idő múlt. Más esetekben ily ügyet oly sokáig halasztani nem tanácsos; mert habár a jelen esetben épen nincs is veszélyeztetve a város követelése; de más esetekben a végrehajtás halogatása miatt a város követelése behajthatatlanná válhatnék s igy végkép elveszhetne!
