Eger - hetilap, 1882
1882-10-05 / 40. szám
383 Mór, továbbá: Nánásy Ignácz, Ivády Miklós, Kováts Kálmán, Támár József, Elek Dezső, Dubrovszky Sándor, Halasy Kázmér, Jenőfy Imre, Szalay György, Kosenberg Károly, sat. sat. birtokosok, és érdekképviseletek. Mely alkalommal Tavasy Antal, mint Egerváros polgármestere, a nagy számmal megjelent érdekeltséget a város nevében üdvözölve, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja, s a mai tanácskozás vezetésére egy elnök és jegyző választását kéri eszközöltetni ; minek folytán: a mai tanáeskozmány vezetésére elnökül: Lengyel Miklós püspök, s egri főkáptalani nagyprépost; jegyzőül pedig Dusárdy József Egerváros főjegyzője egyhangúlag megválasztattak. Ezt követve Lengyel Miklós püspök és nagyprépost az elnöki széket elfoglalva a benne helyezett bizalmat megköszöni, s a közgyűlést felhívja a mai napra kitűzött vasúti ügy tárgyalására, előterjesztvén egyúttal, az ózd-apátfalva-egri, Terennye-pé- tervásár-egri, s a kai'czag-füzesabonyi vasúti tervezet érdekében, Egervárosa vasúti-bizottsága által készített emlékiratot; mely is egész terjedelmében felolvastatván, ennek úgy az előterjesztett indítványok alapján határoztatott: az érdekeltségi közgyűlés a felolvasott emlékiratban indokolt felvidéki és alvidéki összeköttetést czélzó Ózd-Apátfalva-egri, Terennye-pétervásár-egri, s a karezag-füzesabonyi vasúti tervezetet leghelyesebbnek és e vidék érdekeinek is, egyedül megfelelőnek tartja. E végből a vasúti tervezet érdekei tovább vezetése s fejlesztésére az érdekeltség köréből egy vasúti bizottságot alakit. Első sorban pedig elhatározza, hogy kellően indokolt kérvénynyel a kormányhoz járúl, melyben tekintve e tervezet fontosságát, annak állami költségén leendő kiépítését kérelmezi, s e kérvényt megfelelő küldöttséggel nyujtandja be. A kérvény szerkesztésével, s további intézésével a megválasztandó vasúti bizottságot bízza meg; s egyszersmind felhatalmazza arra is, hogy a tervezett vonalra nézve, az előleges munkálatokra „Egervárosa és érdektársai“ részére az engedélyt megszerezze; annak alapján a nyomjelzést eszközöltesse, s a nyomjelzés költségei mikénti beszerzése iránt is intézkedjék. Végül azzal is megbízza, hogy gróf Gyürky Abrahámmal, mint a Karczag-Kaál-terennyei vonalra nyert engedményessel, a közös érdekek lehető kiegyenlítése tekintetéből érintkezésbe lépjen. A bizottság következőleg alakíttatott meg, elnökök: Lengyel Miklós püspök és nagyprépost, gróf Erdődy Rudolf, és Tavasy Antal Egerváros polgármestere. Tagok: Egerváros vasúti bizottságának tagjai, továbbá : idősb. Samassa János, Schlauch Nándor, Babies János, Zsendovics József, ifj. Samassa János, Nánásy Ignácz (Lelesz), gróf Keglevich Gyula (Pétervásár), Bárczay Gyula (Roff), Papp Elek (Karczag), Losonczy Mihály (T.-Szalók), Elek Dezső (Monosbél), Beniczky György (Csehi), Fáy Manó (Arló), Ivády Miklós (Ivád), Kováts Kálmán (Donnáiul), Laczkovits János (Salgó-Tarján — Pálfalva), Farkas Sándor (Madaras), Bubla József (T.-Szalók), Kováts Andor (Lelesz), Schvorbauer Lajos (Kömlő), Támár József (Apátfalva), Saári Ágoston (Kisköre). Végül Lengyel Miklós püspök s nagyprépostnak, a mai ta- nácskozmány szives vezetéséért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. Ezen jegyzőkönyv hitelesítésével Vavrik Béla, és Szederkényi Nándor érdekeltségi tagok bízattak meg. Meghitelesitették : Vavrik Béla, Szederkényi Nándor. Jegyzetté Dusárdy József közgyűlési jegyző. Városi ügyek. Nehéz kérdések városi közgyűléseinken. I. Nagy baj nálunk: a túlságos érzékenykedés. Nagy hiba az; hogy midőn az ügy érdekében szó emeltetik, mely bizonyos matadorok tetszésével találkozni nem szerencsés: már mindjárt megvan az appreliensió. Pedig a város érdekei előbbvalók az egyének érzékenységénél. Részünkről tiszteljük az egyéneket akkor is, midőn eljárásukkal egyet nem érthetünk; de az ügy érdekében megköveteljük, hogy saját személyöket mint ilyent ne tolják előtérbe döntő érv gyanánt, midőn közügyről van szó, mely elől minden személyi érzékenykedésnek háttérbe kell szorulnia. Tisztelet a személyeknek; de ezek részéről is tisztelet a tényeknek s tisztelet a törvénynek! Eger városának folyóévi szept. 3-án tartott közgyűlésén N. B. közgyűlési tag panaszt emelt a miatt: hogy egyrészről a patakszabályozási némely hibás munkák kijavítása körül a rendes ut nem tartatott meg s igy megint csak hibás állapot következett be; másrészről pedig, hogy nem foganatosittatott a folyóévi május 28-án és 29-én tartott városi közgyűlésnek azon határozata, mely szerint K. K. fel lett volna szólítandó, hogy a városnak ellene fennálló 1089 frtnyi követelését beperlés terhe alatt 8 nap lefolyása alatt fizesse le. A folyóévi szept. 3-án tartott közgyűlésen ezen panaszra az elnöklő polgármester azt válaszolta: hogy egyrészről a patakszabályozás kérdésében N. B. által emelt panasz alaptalan; másrészről pedig, hogy K. K. azért nem szólittatott fel az említett 1089 frt lefizetésére s be sem pereltetett, mivel K. K. a város irányában 2000 frt követeléssel bir, s igy itt leszámolásnak — computusnak — lesz helye. Ezen válasz első részére azt mondjuk, hogy annak alaposságában részünkről nem akarunk kételkedni, legalább addig, míg az ellenkező be nem bizonyittatik, — a mit pedig bebizonyítani ily bonyolult ügynél, mint a patakszabályozás — fölötte nehéz. A válasz második részére azonban a tények határozottan azt felelik, hogy a városi tanácsnak figyelmét az említett közgyűlés határozata kikerülte s igy a városi tanács — megengedjük, akaratlanul — nyilvánvaló mulasztást követett el. Ugyanis alkalmunk volt a város legközelebbi közgyűlésén, a május 28-i közgyűlés jegyzőkönyvébe betekinteni, s ebben lényegileg véve az van kitüntetve, hogy: miután K. K. a hozzá több Ízben intézett felhívás daczára sem fizette be a városnak azon 1089 irtot, melylyel e városnak tartozik: ennélfogva K. K. felszólítandó a városi tonács által, hogy ezen összeget különbeni következmények terhealatt 8 nap alatt fizesse le. K. K. urnák akkor is volt már — s régebben azelőtt is volt — a város irányában 2000 frtnyi követelése, mint a patakszabályozás vezetéséért járó tiszteletdij. De a város mindig fentartotta magának azt a jogot, hogy a szóban levő tiszteletdijból le fog vonatni mindaz, a mit a patakszabályozás vezetése körül netalán bebizonyítható hibák miatt a város helyreigazításul költeni kénytelen lesz. Epen azért, a máj. 28-án tartott közgyűlés a 2000 frtnyi tiszteletdij kérdését nem akarta összezavarni a városnak azon 1089 frtnyi követelésével, melyet akkor a közgyűlés 8 nap alatt különbeni beperlés terhe alatt behajtatni rendelt. Ebből következik, hogy habár föl lehet is tenni, miszerint K. K. ur 2000 frtnyi tiszteletdijának kifizetése ellen semmi kifogás nem lesz — a mint óhajtjuk is, hogy ne legyen — mégis a két követelés egymástól annyira különálló, hogy az 1089 frt behajtása iránt a városi tanács mindenesetre köteles lett volna folyóévi junius első napjaiban intézkedni és pedig, végső esetben per utján is. Ezt a városi tanács nem tette. Hinni akarjuk, azért nem tette, mivel figyelmét kikerülte a közgyűlés határozata. Mert ha ez nem kerülte ki figyelmét s ha azt hitte, hogy a vái’osnak említett követelése eléggé biztosítva van a beperlés elkerülése mellett is: akkor a városi tanácsnak kötelessége lett volna, ezen ügyet ily értelemben újra a városi közgyűlés elé vinni, hogy a városi közgyűlés a maga előbbi határozatát ily értelemben változtassa meg. De a városi tanács ezen ügyben sem nem teljesítette a máj. 28-iki közgyűlés határozatát, sem a határozat módosítása iránt az azóta tartott közgyűlések egyikét sem kereste meg. Tehát a máj. 28-i közgyűlés határozata most is érvényes ; mivel pedig ezen határozat mindeddig végre nem hajtatott, ennélfogva a városi tanács e tekintetben, — megengedjük, hogy akaratlanul, de kétség- bevonhatlanul — mulasztást követett el. Ennyit a tanácsnak, melyet különben teljesen tisztelünk s ügyekkel való túl halmozottságát a mulasztás mentségéül elfogadjuk, ellene tehát kíméletlenül nyilatkozni nem akarunk; de a mulasztást mint tényt semmiféle szarvas okoskodássalel vitat hatónak nem tartjuk. III. Azt hiszszük, hogy a tanács épen nem tartozik hálával a polgármester urnák, a folyóévi szept. 3-án tartott közgyűlésben tett azon nyilatkozatáért, mely szerint az említett 1089 frtnyi követelés behajtása iránt azért nem tétetett semmi lépés, mivel ott ellenkövetelés is van. A városi közgyűlés határozatát nincs jogo* II.
