Eger - hetilap, 1882

1882-09-21 / 38. szám

364 lésre alkalmas oly sétahely, melylyel — szerénytelenség elkövetése nélkül elmondhatjuk, — nagyon kevés u. n. park képes megmérkőzni. XIV. Városunk még más tekintetben is előnyt képes nyúj­tani azoknak, kik fürdőinket felkeresnék. Már csak azon körülményből kifolyólag, hogy fürdőink a város beusejében fekszenek, származik azon roppant előny, hogy a költségek tekintetében sokkal gazdaságosabb beosztást engednek, s sokkal olcsóbbak, azon fürdőhelyek­nél, melyek akár a hazában, akár másutt, mint valami te- lepitvények, csak korlátolt számú lakással, s rendszerint méregdrága konyhával bírnak. Városunkban ugyanis, ter­mészetesen privát házaknál, igen tisztességesen berendezett hónapos szobák kaphatók 7 —10 frt. havi bérösszegért, ho­lott más fürdőhelyeken csak egy heti időtartamra is, töb­bet kell e czimen fizetni. És igy van az az élelmezés dol­gával is, mert mig a más fürdőhelyeken egy személynek napi kiadása az 5 frtot is meghaladja: nálunk 4 ft. napi kiadás mellett egy 3 tagú család igen tisztességes élelme­zésben részesittetnék, sót egy személynek élelmeztetése s hozzá házhoz hordva sem kerülne többe havi 30 ftnál. Hogy pedig ennyi előzmény után sem képes fürdőnk nevezetesebb fejleményeket ölteni és a szölőkúra nálunk meghonosulni, tehát a város anyagi gyarapodásának haté­kony közegévé válni, annak okai keresendők ; 1) Az orvosokban, kiknek nagy része betegeiket még napjainkban külföldi fürdőkbe küldi, holott azok itt éppen oly jó és hatásos fürdőre, kevesebb fáradság- és költ­séggel tennének szert. 2) A divatban, mely már minden téren befészkelte magát, és ide is átcsapott, s a mely bizonyos fürdőt fel­kapni szokott, tekintet nélkül arra: hatásos-e az, vagy sem. Végül 3) abban, hogy fürdőink érdekében nem kö- vettetik el úgyszólván semmi. Ma nap, mikoron a reclam, a lárma korszakát éljük, a világ úgyszólván elvárja, hogy neki minden nagyhangú szavakkal kínáltassék. A szájhős ma, fájdalom, minden téren diadalt arat. A reclam csiná- lását legjobban értik a külföldi fürdősök, kik. nem egyszer túlzott hangú felhívásokban ajánlják fürdőiket. A közönségnek tetszik a reclam annyira, hogy néha talán akaratlanul is, lépre megy, és nem egyszer későn kénytelen meggyőződ­ni arról, hogy rútul rá van szedve, és hogy azt, mit ott talált, itthon bizonyára könnyebben, kevesebb bajjal, ké­nyelmi igényeinek megfelelőbben és sokkal jobb ered­ménynyel is megszerezhette volna magának. Mi ugyan nem akarunk fürdőnk érdekében alaptalan hüllőt csapni, hanem igen is oda kellene iparkodnunk, hogy a nagy közönség megismerkedhessékjfürdőnkkel. an­nak jeles tulajdonaival, s azon előnyökkel, melyek hasz­nálatával járnak. Miért is gondoskodni kellene arról, hogy a hírlapokban időközönkint, némely főbb forgalmi helyeken, — pl. a budapesti, hatvani, füzes-abonyi,- kassai stb. in- dóházak várótermeiben — állandó hirdetmények által fel- hivassék a nagy közönség figyelme úgy jeleseknek tartott fürdőinkre, valamint a szőlőkurára is, mely itt oly alkal­mas térrel bírna. Mert csak igy lehet reménylenünk, hogy e fürdő feltűnést keltvén, az idegeneket körünkbe vonzza, és azokat a nem egyszer kevésbbé megfelelő és bizonyára sokkal költségesebb fürdők látogatásától visszatartóztassa. Mivel, mint a közmondás tartja, szerény koldúsnak üres a tarisznyája, ezért a máskülönben oly hatásos és a többi fürdők sorában is kiválóbb rangot elfoglaló fürdőink for­galma igen helyies természetű marad, a mennyiben pusz­tán a helybeliekre, vagy a legközelebbi vidék lakóira van szorítva. XV. A bor értékesítésének, főleg silányabb termés alkal­mával egyik nem megvetendő módja gyanánt említendő a c o g n a c-f ő z é s. É czélból a pinczegazdáknak közkölt­ségen telepet kellene felállitaniok, annál is inkább, mivel a kevésbbé erős borok javítására czélszerűbb s ártatlanabb anyagot úgy sem ismerünk. XVI A szőlőszettel a legszorosabb összefüggésben van a gyümölcs-tenyésztés. Vidékünknek múlt évi si­került gyümölcstermése megmutatta, hogy környékünkön nemcsak csak sok, hanem igen felséges zamatú gyümölcs is terem, és beigazolta azt is, hogy a termelés ez ága nem hálátlan foglalkozás, a mennyiben sok pénzt hozott termelőinek. Tudjuk, hogy távolabbi vidékekről is jöt­tek gyümölcskereskedők városunkba, gyümölcs bevásár­lásit czéljából, és nagyon jól fizették meg azt. És e gyü­mölcskereskedés még nagyobb fejleményeket fog ölteni, az eger-nádasdi vonalszakasz kiépítése után. Miért is itt az ideje, hogy a gyümölcstenyésztésre nálunk nagyobb gond és figyelem fordittassék, hogy lakosságunk a gyii- mölcsnemesités módjával megismertessék, hogy a törvény megkívánta faiskolák úgy községünkben, mint a vidéken létesittesseuek és gondosan kezeltessenek; végül, hogy a szőlő- és kert-tulajdonosok, a kibocsátott és a községi elöljáróság végrehajtása és ellenőrzése alá bízott rendele­tek értelmében szigorúan köteleztessenek arra, hogy a gyümölcsfákról a hermókat, legfeljebb rnárczius végéig leszedjék vagy leszedessék, a nyári hernyóknak esetenkinti pusztításáról pedig gondoskodjanak. Ezen rendeletek áthá- gói kell, hogy a legszigorúbban büntettessenek; minek eszközlése végett nagyobb erélyre és utánjárásra hívjuk fel hatóságainkat. Végül egy gyümölcsészeti tanfolyam volna szervezendő, és vagy a vasárnapi iskolával vagy az ajánlott vinczellérképezdével összekötendő. (Folyt, köv.) Az 1880-iki népszámlálásnak végeredménye.*) in. (Xy) A népességnek nem szerinti elosztásának kutatása, a népszámlálás egyik legfontosabb feladatát képezi. Mert „jelen társadalmi viszonyaink között, hol a nő pl. sokban még el nem foglalja a neki megfelelő, vagy általa betölthető helyet, másrészt meg számtalan foglalkozás csakis a férfinak van fentartva, más meg, mint pl. a katonáskodás és honvédelem kötelessége csakis a férfi által róható le: a nem szerinti megkülönböztetés és felvé­tel né lkülözhetetlen. “ E viszony megfigyelése alkalmából a legsajátszerűbb ered­mények lettek constatálva. Mert daczára annak, hogy több fiú született mint leány, mégis a nőnem általában, még pedig némely államban nem csekély mérvű, túlsúlyban van a finem felett. Hogy több finemü gyermek születik mint leány, azt a statistika már régen kétségtelenné tette; így pl. Wappaeus, ki 15 államnak e tekintetbeni viszonyait hosszabb időkön keresztül észlelte, úgy találta, hogy átlagosan 100 leányra, 106, hazánkban 104—105, sőt a holtan szülötteknél 140 fiszülött esett. Hogy pedig az egész népességben mégis a nőnem van túlsúlyban, azt a következő okoknak tulajdoníthatjuk: 1) az elhaltak között általában, de fő­leg az élet első szakaiban, a finem sokkal erősebben van képvi­selve, mint a nőnem, úgy, hogy 100 elhalt leány után 108—112 finemű halott számítható. Hazánkban különösen 1000 elhalt gyer­*) Lásd: az „tíger“ f. é. april. lii iki 15-ik számát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom