Eger - hetilap, 1882
1882-09-21 / 38. szám
363 viteli czéloknak, hatalmas eszközévé válik, s az állami vasutak értéke növeléséhez járul. Ötödik kérdés, a stratégiai szempont. Bizonyítanunk sem kell, hogy ily összeköttetés, ez érdeket mindenek felett szolgálja. Úgy az Ózd-egri, de főleg a pétervására-egri irány mindig fontos stratégiai érdeket képviselt. Vasúti összeköttetése, csak növeli, s jobban kielégíti ezt. Fenmarad még a kérdés, hogy ezen tervezett vonalrészek, kifizetik-e magokat ? Kérdés sem fér hozzá, hogy ekként egymással kiegészítve, jövedelmezőkké lesznek. íme, hogy hasonlítást tegyünk, az eger-füzesabonyi szárnyvasut, mely semmiféle átmeneti forgalmat nem közvetít, s mely mintegy 18 kilométert tesz, kifizeti magát, — mint az állami hivatalos kimutatásból tudjuk. A Karczag-fiizesabonyi rész, mely a helyi forgalom mellett nagy átmeneti forgalmat biztosítana, a felvidék felé is, úgy az Ózd-egri, s Terenye- egri, mely a helyi forgalom mellett szintén a felvidéki nagy átmeneti forgalmat ölelné fel, ebből következtetve dúsan kifizetné magát. A karczag-fiizesabonyi rész, mintegy 60 kilométert tesz; az ózd-egri mintegy 41 kilométert, s a tere- nye-egri mintegy 40 kilométert. Hogy a jövedelmezőségre biztos számítást tehessünk, tudni kellene természetesen a kiépítésre befektetendő tőke- szükséglet mennyiségét. Ez azonban előttünk még ismeretlen. Példaképen csupán a rövid Eger-füzesabonyi szárnyvonal áll előttünk, mely mint említők, átmeneti forgalmat nem közvetít. Ha már most e szárnyvasut jövedelmezősége tisztán áll előttünk, jogos ama feltevés, hogy az egymást kiegészítő tervezett vonalak, melyek magukban állva esetleg nem jövedelmeznének nagyobb mérvüleg, igy felölelve az alvidék s felvidék egymásra utalt forgalmát, s az átmeneti forgalmat közvetítenék az állam budapesti vonalába — reménylett jövedelmet is biztosítanának, a befektetendő tőkének. Ekként bebizonyítva lévén, a tervezett hálózat minden tekintetben helyessége és szüksége, azon reményt táplálja Egerváros közönsége, hogy az érdeklettek a közös vállvetett együttműködést ennek megvalósítására, szükségesnek kimondván, a további teendőkre a kellő intézkedéseket erélyes akarattal határozattá emelik. Kelt Egerben, 1882. szept. hó 15-én tartott vasúti bizottság üléséből. Egervárosa vasúti bizottsága. Eger város és vidékének szellemi '% «r , ..... & es anyagi erdekei. (Díjnyertes pályamű.) Irta: dr. Szolcsányi Hugó. (Folytatás.) XII. A tervbe vett eger-nádasdi vasút kiépítése az egri és a környékbeli szőlősgazdáknak, egy eddigelé ke- vésbbé ismert anyagi foglalkozást fog kétségtelenül aszóié exportban megnyitni, a melyet különben már a jelen viszonyok között is nagyobb mérvben kizsákmányolnunk lehetne. Eger ugyanis ritka zamatu szölőfajokat bir, melyeknek még azon előnyök is van, hogy még a legtávolabbi helyekre is, természetesen gondosan elrakva, igen köny nyen elszállíthatok. Szőlőfajaink ezen előnyét tehát már eddigelé is fel kellett volna használnunk kereskedelmi összeköttetések létesítésére oly vidékekkel, melyek éghajlati, vagy egyéb viszonyaik miatt szőlőt nem termelhetvén, szőlőbevitelre szorulnak, — úgy a mint azt egyes, hazai szőlőbirtokos községeink, pl. Szobb és N.-Maros már régi idők óta cselekszik, melyek e módon szőlőtermelvényeiket sokkal jobban, kevesebb költség fáradság és gonddal értékesítik, mintha a termést bornak szűrnék. A tervbe vett vasúti szakasz kiépítése után pedig Eger és vidéke sokkal kedvezőbb helyzettel fog bírni, mint hazánk bármely más, szőlőt produkáló községe, a mennyiben az egész felvidék, melyhez, mint szőlőtermő hely a legközelebb fekszik, neki e czikkre nézve biztos pia- czul fog szolgálni. Sőt vidékünk egyenes missióval bir arra nézve, hogy az egész felvidéket úgy borral, mint szőlővel ő lássa el. S e végből szükség lenne már eleve ily piaczok megteremtéséről gondoskodnunk, a melyek valószínűleg már most is szívesen bocsátkoznának velünk kereskedelmi összeköttetésbe. Főleg most, midőn a nyugat szőlőültetvényeit a filoxe- ra oly rendkívül megtizedelte, s midőn a m agyar borvidékek fontossága mindinkább nyilvánvalóvá lesz, kétszeres tevékenységgel kellene oda hatnunk, hogy összes szőlészeti és borviszonyainkon lendítsünk. Itt az ideje, hogy borászati egyletünk, mint az itteni szőlőtermelők képviselője és érdekeik őre, eddigi hallgatag szerepét megváltoztatva a tevékenység terére lépjen, s életjelt adjon minden irányban, a szőlőtermelés minden ágában kifejtett cselekvőség által. Hogy pedig ezen, vidékünk javát előmozdítani czélzó eljárásában, az összes bor- és szőlőtulajdonosok anyagi és szellemi támogatására számíthat, az úgy hiszszük, senki által sem fog kétségbe vonatni. XIII. üjabb időben egy különös gyógymód kezd mindinkább terjedni, mely sajátszerűségénél fogva, nemcsak, hogy Eger és vidéke szőlőjének értékesítésére nézve lehetne előnyös hatással, hanem más tekintetben is anyagi hasznot hozhatna e vidéknek. Ez az újabb időben oly nagyon felkapott szőlőkúra, melyet említett tulajdonsága miatt, méltán Eger és vidéke érdekei sorába felvehetünk. Mert városunk e tekintetben sokkal több előnyt és kényelmet is nyújtani képes, mint akár a hazai, akár pedig a külföldi hasonnemü gyógy- és fürdőhelyek legnagyobb része. E szőlő-kúra, mely kivált, mint utó-kúra, számtalan bajoknál igen hatásosnak bizonyult, kivált két körülménynél fogva bírna Egerben igen alkalmas helylyel: mivel először, az megczáfolhatlan tény, hogy vidékünkön a szüretet megelőzőleg már igen korán, — jó időjárás mellett már aug. közepe táján, — a szüret után pedig még nagysokára is, jobbnál-jobb fajú szőlő, s a mi fő, oly olcsó pénzen kapható, mint kevés helyen; másodszor, mivel az is köztudomású, hogy városunk, úgy bel- mint külföldi tekintélyes szakértők által jeleseknek elismert fürdőkkel bir, amelyek eltekintve hőforrásaiktól, megbízható orvosi tekintélyek által nyilvánított vélemény szerint, számtalan betegségekben bírnak gyógyhatással. Azonkívül kényelmes berendezésűk, tág és mély, az úszásra is teljesen alkalmas meden- czéik, minőkhöz hasonló u. n. egyes fürdők, úgy a hazában, mint a külföldön igen kevés helyen lesznek találhatók, — nem különben a fürdők mellett elterülő és közhasználatra átengedett, nagy érsekkert, az országban párját ritkító fasoraival, mindig tiszta s ózonnal telt levegőjével, üdü* o
