Eger - hetilap, 1882
1882-09-07 / 36. szám
346 E szerint a következő számítás állítható fel: Búzából szükségeltetik : méterm. vetőmagnak 4.335,000 holdra mintegy 2,000.000 kenyérnek 8 millió lakos á 3075 hektár á 8 kgr. 19,680.000 A búzatermés 37,114.497 mm. maradna a búza mintegy 15,450.000 Rozs és kétszeresből szükségeltetik vetőmagnak 2.246,000 holdban mintegy 1.100,000 mm. kenyérnek 3 millió lakosra á 3075 hkt. á 72 kgr. 6.642,000 „ rozs és kétszeres szükséglet összesen 7.742.000 „ A rozstermés 15,537,860 mm. maradna fölösleges rozs és kétszeres mintegy 7.750,000. mm. Ha a burgonya jó termést fog szolgáltatni, valamint más nagyban fogyasztott élelmi szerek jól sikerülnek, ezek ismét emelhetik, — ellen esetben csökkenthetik — a kivitelre fenmaradó kenyértermények mennyiségét. Az uj ezresek. 1882. évi szeptember 1-én valamennyi bankintézetnél az osztrák-magyar bank 1880. évi május 1-ről keltezett 1000 frtos bakjegyeinek kiadása kezdetét veszi. A jelenleg a „Szabadalmazott osztrák nemzeti bank“ czime alatt forgalomban lévő, 1858. évi már- czius 1-ről keltezett osztr. értékű 1000 frtos bankjegyek bekiván- tatnak és bevonatnak. A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. kormánya és a magyar királyi kormány e tekintetben, egyetértve az osztrák-magyar bank főtanácsával, következőket állapították meg: 1) A jelenleg forgalomban lévő, 1858. évi márczius 1-ről keltezett osztrák értékű 1000 frtos bankjegyek az osztrák- magyar bank fő- és fiókintézeteinél 1883. évi május 31-ig fizetés és kicserélés utján elfogadtatnak. 2) 1883. évi junius 1-tól — 1883. évi augusztus 31-ig a bevonatni rendelt, 1858. évi márczius 1-ről keltezett osztrák értékű 1000 frtos banjegyek az osztrák- magyar bank föintézeteinél Becsben és Budapesten fizetés és kicserélés utján még elfogadtatnak ugyan, a többi bankintézetnél azonban már csak kicserélés utján vétetnek át. 3) 1883. évi szeptember 1-étől kezdve, a bekivánt, 1858. évi márczius 1-ről keltezett osztr. értékű 1000 forintos bankjegyek az osztrák-magyar bank által többé fizetés gyanánt el nem fogadtatnak, úgy hogy 1883. évi aug. 31-vel a bekivánt osztr. értékű 1000 frtos bankjegyek bevonatosának végső határideje letelik. Ezen határnaptól kezdve azonban ezen bekivánt bankjegyek az osztrák-magyar bank főintézeteinél Bécsben és Budapesten kicserélés utján még elfogadtatnak. Ily bankjegyekért való kárpótlás a fiókintézeknél már csak különös kérelemre az osztrák-magyar bank főtanácsának engedélyével nyujtatik. Ezen eugedély kieszközlése végett a megtérítendő bankjegyek a fiókintézetekhez jegyzék (Consignation) kíséretében nyújtandók be. 1889. évi augusztus 31-e után az osztrákmagyar bank már nem köteles (alapszabályok 89. czikke), a bekivánt 1858. évi márczius 1-ről keltezett osztr. értékű 1000 forintos bankjegyeket beváltani vagy kicserélni. Az uj ezres leírása. Az Osztrák-magyar bank 1880. május 1-ről keltezett 1000 forintos bankjegyei 180 millimeter szélességű és 126 milliméter magasságú létformával bírnak és a vízjel nélkül készült papír mindkét oldalán kettős nyomtatást mutatnak, egyik oldalon német, másik oldalon magyar bankjegy-szöveggel. A tulajdonképeni 164 milliméter széles és 111 milliméter magas bankjegykép közepén egy derékszögű, 77 milliméter széles és 47 milliméter magas, kiszökellő szögletekkel ellátott narancssárga alapszínű irásmezőt tartalmaz, beszegve kék sziliben nyomtatott derékszögű kerettel, mely a bankjegykép összes többi terét teljesen elfoglalja. Ezen keret uyolcz derékszegü egyenlőtlen nagyságú mezőre való szembetűnő fölosztást mutat, melyek közül három három egymás fölött csoportosuló mező a banjegykép jobb- és baloldali részét egyarányos alakban képezi, mig egy-egy mező az irás- mezőt fölül és alul egész szélességében bekeríti és egyúttal a két oldalrészt egymással összeköti. A bankjegykép ezen két, hármas felosztású, egymással egyenlő oldalrészének mindegyike egy nagyobb középső mezőből és két fölül és alul hozzá csatlakozó kisebb mezőből áll, melyeken hosszúkás disztáblácskák (cartoucheok) az arabs „1000“ számmal világos színben sötét kék alapon mutatkoznak. A két oldalrész középső mezőiben tulmagasitott. világos színben tartott tojásdad díszes kidolgozású keretek vannak alkalmazva, melyekből eszményi nőifők tekintenek, a baloldali gyöngyökkel és kalászokkal, a jobboldali rózsakoszoruval ékesítve. A fők kerete félkörökkel záródik be, melyeket viszont egy sötét keskenyebb ékitményü szalag vesz körül, mely, a félköralakból kiindulva, mindenik fő fölött és alatt, egy kis köralaku éremképet alkotván, derékszögű határoló-alakokba megy át s e mellett még jobbra és balra mii; len ilyen szalag-éremkép mellett apró mezőket képez, melyekben finom guillochozott rajzlapon gyöngéd lombminták láthatók. A köralaku éremképekben a német szövegű oldalon a bankczég német nyelvű „ÖUB“ kezdőbetűi, a magyar szövegű oldalon a bankczég magyar nyelvű „OMB“ kezdőbetűi mutatkoznak. A két derékszögű, hosszúkás mező, mely, az irásmezö fölött és alatt lévén, a bankjegykép jobb- és baloldali részének egymással való összeköttetését eszközli, egy keretet mutat ugyanolyan ékitményü szalagmintával, mint a milyen a főket környezi; finom guilloche-miuták által képezett alapjaik csak kevéssé láthatók, mivel az irásmezö fölött és alatt alkalmazott jelvényektől nagyobbrészt elfőhetnek. Az irásmezö felülről kerek ormóval van koronázva, mely közepében megszakítva, gyümölcs-füzérekkel körülvett paizst hord, melyben egy tojásdad mezejü disztáblácska (cartouche) foglaltatik. Ezen mezőben a német szövegű oldalon a bankczég német nyelvű „Ö U B“ kezdőbetűi, a magyar szövegű oldalon a bankczég magyar nyelvű „0 M B“ kezdőbetűi vannak alkalmazva. A keretnek, az irásmezőt alulról bekerítő részét balról és jobbról apró czifrázott gyámkövek s ezek között egy kisebb derékszögű irástábla képezik, mely alatt egy, szintén gyámkősze- rüen szerkezteit lombozattal körülvett női álarcz látszik. Mindkét szöglet-gyámkövet gyümölcsfüzérek kötik össze a közép gyámkővel. Eme kisebb irástábla finom pantografikus írásban a bankjegyek hamisításának büntetéséről szóló törvényes határozmányt tartalmazza. A bankjegy egész foképe még egy gyöngéd csipkeszerü, szintén kék sziliben kidolgozott ékitménynyel van bekerítve. A bankjegy narancssárga színnel nyomtatott alapja, a mint az leginkább a középső irásmezőn, a bankjegyszélen és a kék kép különböző világosabb helyein szembe tűnik, sokszorosan egybekapcsolt ékítményekből van képezve, melyekben az „1000“ szám mikroskopikus számjegyekben szabályosan ismétlődik. A bankjegynek a bank czég- jegyzésével ellátott szószerinti szövege a német és magyar szövegű oldalon a bankjegy középmezejében foglaltatik és a magyar szövegben igy hangzik : „Az osztrák-magyar bank ez utalvány átvétele mellett bécsi és budapesti föintézeteinél fizet legott kívánatra az előmutatónak osztrák értékű ezer forintot törvényes érczpénzben. Becs, 1880. május 1-én. Osztrák-magyar bank. Moser kormányzó. Wodianer Lconhardt főtanácsos. vezértitkár. “ A bankjegy német szövege fölött az irásmezöben a sorozat megjelölése, a bankjegy magyar szövege fölött ugyan olyan helyen a bankjegy száma, mindkettő vörös sziliben, látható. Bécs, 1882. augusztus 17-én. — A használ katlanná lett vagy tett ezresek becserélése tárgyában a következő hirdetmény szolgál tájékoztatóul: Az Osztrák-magyar bank főtanácsának, Bécsben 1881. aug. 4-én kelt hirdetménye által a „Wiener Zeitung“ 1881. aug. 6-án megjelent 179. számában és a „Budapesti Közlöny“ ugyanazon napon megjelent 178. számában közzétett „Szabályzat az 1880. évi 10 frtos használhatlan bankjegyek kicserélése és megsérült ily bankjegyek részletes megtérítése tárgyában“ az 1880. évi 1000 forintos használhatlan bankjegyek kicserélésénél és megsérült ily bankjegyek részleges megtérítésénél is, és pedig a 4., 6., 7. és 8. §§- at illetőleg a következő, a nyomtatás által szembetüntetett módosításokkal alkalmazandó. 4. §-hoz, Ha 1880. évi 1000 frtos használhatlan, de kétségkívül valódi bankjegyek, melyek mivoltából magából kitűnik, hogy szándékkal változtattak meg és ez által a közforgalomra nézve az osztrák-magyar monarchiában használhatlanná tétettek, különösen tehát idegen hozzátétellel ellátott, beirt, fölülnyomatott, befestett, bélyegzett, betűkkel átlyukasztott vagy egyébként külsejükben bármikép megváltoztatott bankjegyek a bankintézeteknek fizetés gyanánt vagy kicserélés végett átadatnak, az előmutató által a gyártási és kezelési költségek megtérítése fejében darabonkint húsz krajczár fizetendő. 6. §-hoz. A megsérült 1000 frtos bankjegyek megtérítési ösz- szegének kiszabása czéljából a bankjegy rété hálók ráillesztése által 100 egyenlő, négyszögü mezőre osztatik föl, melyeknek mindegyike 18 milliméter széles és 12.6 milliméter magas. 7. §-ához. Minden mező, melynek tere a háló alá fektetett 1000 frtos bankjegy által legalább fele részéig nem töltetik be, tiz forintba számítandó, mely összeg a bankjegy teljes névértékéből levonandó. Hiányzó részek, melyek két vagy több mező érint-
