Eger - hetilap, 1882
1882-01-26 / 4. szám
32 ditványt s megbízza a titkárt a szekrény tervrajzának és költség- vetésének elkészítésére. Addig is ohajtandónak véli már a közelebbi tavaszon újabb régészeti ásatások eszközlését. 7. Titkár által indítványba bozatik még, hogy az egylet, a rendes szakközlönyökön kívül még mostanában szerezné meg a báró Nyári Jenő könyvét, az Aggtelki barlang leírását. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatik. 8. Egyletbe belépni akaró tagokul ajánltatnak a titkár által Blau Sámuel és Kobu Adolf urak. Elfogadtatnak. 9. Végül a legközelebbi közgyűlés megtartására február hónapja tűzetik ki. Jegyzetté: Milesz Béla, múzeumi ör. Politikai heti szemle. A krivosciai s boszni a-h erez egovinai mozgalmakról eddig terjesztett hirek túlzottaknak bizonyulnak. A jövőre nézve azonban aggályos előjelek mutatkoznak. A Polit. Corr. jelenti : Jovanovics altábornagy jelentése szerint január 16-án 200 felkelő megtámadta a 11. gy.-e. harmadik századához tartozó Spannbauer tizedest, a ki a Bilektöl északra fekvő Planikán elhelyezett pénzügyi őrség fedezetét vezényelte. A tizedes barmincz órán át védte magát egy házban és a felkelők egy részének elvonulása után keresztül vágta magát Koritóba. Spann- bauert az arany vitézségi éremmel tüntették ki. — Az élelmi szereket szállító csapat parancsnoka a lő- és élelmi szerekkel 20-án Koritóból Bilekbe megérkezett. Az egyik osztály jan. 19-én, a midőn az ut és a montenegrói határ közt fekvő hegyen áthaladt, folyvást harczolt a lázadókkal, a kik Bitarudina környékén várták és támadták meg katonáinkat. A felkelőket mindenütt visszaverték és az általuk megszállott és védett kunyhókat felperzselték ; az ott felhalmozott lőszer felrobbant. — A visszamenet alkalmával jan. 20-án a lazadók követték a hátvédet a nélkül, hogy támadást merlek volna intézni. Az osztály három sebesültet veszített. A jan. 16-ka óta Korito és Bilek közt végbement nyolcz összeütközésben Lalics hadnagy, és 2 altiszt megsebesült 3 katona megöletett és 1 elveszett, Lalics mellsebe folytán meghalt, A felkelők az összeütközésben jelentékeny veszteséget szenvedtek. Raguzában mozgó hadoszlop alakult, felvétették magukat az összes 20—23 éves lakosok. Szükség esetén kész minden ragu- zai fegyvert ragadni a krivoscsiak ellen, kikkel régóta ellenségeskedésben élnek. A viszály onnan származik, hogy a krivoscziak a montenegróia'ikal szövetkezve 1878-ban elpusztították és kirabolták az egész montenuovói kerületet. A raguzaiak ezt természetesen még mindig nem feledték el s bosszú után szomjaznak ; derék, bátor emberek ezek, kik legalább annyit érnek, mint a krivoscsiak. A kaszteiuuovoi kerületben is szerveznek egy mozgó badoszlopot ; nemcsak a katholikusok, a görög-keletiek is nagyobb bizalommal viseltetnek Jovanovics, mint Rodich iránt. Paris, jan. 19. A kamara osztályai megválasztották az al- kotmányrevisió javaslatának tárgyalására kiküldendö 33 tagú bizottságot. A megválasztottak közül 30-an ellenzik a kormány előterjesztését. A bizottsági tagok nagy többsége az alkotmánynak korlátlan revisióját óhajtaná és ellenzi a lajstromos választásnak az alkotmányba való felvételét. — A kormánylapok azt mondják, hogy a cabinet az alkotmányrevisiót illetőleg a cabinetkérdést fogja felvetni és minden változtatást vissza fog utasítani. Ujabbi értesítések nyomán az Agence Havas azt costatálja, hogy az osztályokban y3 a kormány mellett és 2/3 ellene szavazott. P á r i s, jan. 22. A harminczhármas bizottság által elfogadott határozati javaslat nem elégíti ki a cabinetet, mert, ámbár a reso- lutio beleegyezni látszik az alkotmány részletes módosításába, a lajstromos szavazás eszméjének az alkotmányba való felvételét mellőzi, azonkívül a bizottság jelentése souveraineknek és korlátlanoknak ismeri el a congressus jogait. Pár is, jan. 22. A harminczhármas bizottság mai ülésében Gambetta a felvetett kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy minden olyan határozat, melyet a congressus a képviselöházzal való előzetes megegyezés nélkül hozna, törvénytelen lenne. A congressus azáltal forradalmi helyzetbe jutna, és a köztársaság elnökének, mint az alkotmány őrének, kellene az ügygyei foglalkoznia. A bizottságban Gambetta és a bizottsági tagok közt váltott felvilágosítások főleg a congressus jogaira vonatkoztak. Gambetta azt állította, hogy a congressus jogai nem léphetik át a képviselöház és a senátus által előzetesen megállapított napirend határait. A bizottság a következő határozati javaslatot fogadta el: „A képviselöház az 1875. február 25-ki alkotmánytörvény VIII. czikke értelmében és a köztársaság elnökének kivánatára, tekintve az alkotmánynak a senátus szervezésére vonatkozó IV., VII. és VIII. czikkét, továbbá az 1875. július 16-ki alkotni ínytörvénynek a köznatalmak viszonyairól szóló I. czikk 3. §-a módosításának szükségességét, — kijelenti, hogy a fönnebb elősoroltak okot szolgáltatnak az alsotmánytörvények módosítására.“ A határozati javaslat 24 szavazattal 3 ellenében elfogadtatott. Az angol közvéleményben nagy igertiltség mutatkozik Gambetta, és bizonyos ingerültség lord Granville ellen, hogy Gambetta által az egyiptomi jegyzék-actióba be hagyta magát fonni. A fényes porta tiltakozó jegyzéke ellen jogi szempontból alig lehet kifogást tenni; de nem valószínű, hogy a porta álláspontja támogatást találna a többi hatalmaknál is. A saint-jamesi cabinet úgy látszik, hogy a visszavonulás utján van. Konstantinápoly, jan. 22. Az angol nagykövet mai kihallgatásán ismét szemrehányásokat tett a szultánnak, hogy Örményország érdekében még mindig semmi sem történt; a szultán megint csak azt Ígérte, hogy a szükséges tanulmányok befejezése után a porta haladéktalanul hozzá kezd a reformok valósításához. Konstantinápoly, jan. 19. Az egyenlöségi elvnek megfelelőig a nem mohamedán alattvalókra is kiterjesztik a hadkötelezettséget ; a porta elrendelte a népszámlálást, hogy a hadkötelezettek számát megállapítsa. Az újabb észak afrikai események azt a nézetet érlelték meg a szultán közvetlen környezetében, hogy jó volna az ott tapasztalható francziaellenes hangulatnak általánosb jellemet és Tunisz felszabadításán túl terjedő irányt adni: és hogy szerveztessék Afrikában olyan féle arab-liga, amilyen volt az albánoké nemrég. B e 1 g r á d, j*n. 22. A fejedelem trónbeszédje, melylyel megnyitotta a szkupstinát, örömteljes szavakban kiemeli, hogy a külfölddel való viszonyok folyvást javulnak, hogy Szerbia correct magatartása mindenütt elismerésben részesül; felemlíti továbbá, bogy a fejedelem meglátogatta a német császárt és köszönetét mond a német kormány által tanúsított rokonszenves magaviseletért. A fejedelem fogadtatása Péterváron szintén kellemes megemlékezést képez és újabb bizonyítéka azon rokonszenvnek, melylyel a czár Szerbia iránt viseltetik. Azon fogadtatás, melyben Ausztria-Magyar- ország uralkodója részesité a fejedelmet, újra meggyőzte az utóbbit Ferencz József császárnak és királynak Szerbia iránt táplált barátságos érzelmeiről, melyeket a fejedelem nagyra becsül és azokért őszinte és hálás köszönetét fejezi ki. A trónbeszéd elősorolja a megkötendő kereskedelmi szerződéseket, hangsúlyozza a törvényesen meghatározott külföldi képviselőségek kinevezését és jelenti, hogy törvényjavaslatok fognak előterjesztetni a közigazgatás újjá szervezéséről, a közlekedés és a közoktatás fejlesztéséről, az állam és az egyház viszonyának szabályozásáról, az elfoglalt területek agrárius viszonyainak rendezéséről, az adóreformról, egy nemzeti bank felállításáról és az alkotmány reformjáról. Országgyűlés. A képviselöházban a múlt hét végén s e hét elején folytatták a költségvetés fölött az általános vitát. Ennek folyamában Helfi Ignácz azon véleménynek adott kifejezést, hogy a mérsékelt ellenzék, mely most közeledik a függetlenségi párthoz, ez utóbbinak prog- rammjából sokat fog elfogadni. Ezen állitás ellen gróf Apponyi Albert és Szilágyi Dezső élénken tiltakoztak ; mert pl. ők csak végső esetben fogadnák el a külön vámterületet. A költségvetés ellen felhozottakra Tisza Kálmán miniszterelnök több ízben felelt. A többi érdekes felszólalásokat itt ismeretjük. Grünw al d Béla azt tartja, hogy a ki a költségvetést elfogulatlanul bírálja, nem meríthet belőle megnyugvást a pénzügy- miniszter és az előadó beszédei után sem. De aggasztó pénzügyi helyzetünk daczára némi megnyugvást meríthetnénk, ha azt látnók, hogy intézményeinket a nemzet szükségeihez képest átalakítottuk, a magyar államot rendeztük, és megszilárdítottuk. De mind ez nem történt. Nem akarja — folytatja szónok — a kormányt felelőssé tenni oly bajokért, melyeknek okai nem a kormány tevékenységében rejlenek, vagy melyek megszüntetése a kormány hatalmi körén kívül esik. Nem veti a kormánynak szemére azt sem, hogy minden áron többséget akart magának szerezni, mert ez a pártélet, a pártkormány természetében fekszik. Arról is vádolják a kormányt, hogy a választások alatt korrumpálta az embereket Ígéretekkel és jutalmakkal. Igaz, hogy ez megtörtént, de ha igazságosak akarunk lenni, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a kormánynak nem került nagy fáradságába az emberek korrumpálása, de
