Eger - hetilap, 1882

1882-08-31 / 35. szám

XXI. év-folyam. 35. szám. 1882. augusztus 31-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 , 50 r Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „• Egyes szám . — 12 EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábo/.ott pétit sorhely után 6, bélyegarló fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy péti: - sorhelyért 15 kr fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Az eger-felföldi s az eger-alföldi tervezett vasút ügye. I. Eger városa f. é. alig. 13-án tartott közgyűléséből a vasut-iigyben kiküldött 21-es bizottság, augusztus 24-én kezdte meg működését. Ez alkalommal a bizottság beható- lag foglalkozott azon kérdéssel: mily lépések volnának te­endők arra nézve, hogy Eger egyrészről a felfölddel s más­részről az alfölddel a lehető legrövidebb vonalon vasúti összeköttetésbe hozassák ? Sz. N. bizottsági tag előadta, hogy az alfölddel való ösz- szeköttetés azon vonalon legkiváhatosabb, mely Füzesabo- 113'on át Karczag felé irányul; ezen irányban, vagyis a fü- zesabony-karczagi vonalon, gr. Cs. és társai már fölmérése­ket is eszközöltettek. K. bizottsági tag inditványozta, hogy mindkét vonal —- úgy az eger-karczagi, mint az egér-nádasdi, mely utób­binak előmunkálataira az engedélyt az egri ált. ipartársulat utján bírjuk, — karoltassék fel; de mivel az utóbbi még nincs felmérve, ennek felméréséhez szükséges költségek fe­dezésére mielőbb pénzgyüjtés indíttassák meg; a pénzgyirj- tés időtartama alatt pedig mindkét vonal kiépítése érdekében combinative tétessenek lépések. A bizottság ezúttal V. B. bizottsági tag indítványa folytán abban állapodott meg, hogy: készíttessék egy em­lékirat, melyben mindkét vonalnak közérdekű volta fejtendő ki s adatokkal támogatandó; kéressenek fel az ügy pártolá­sára az egri érsek ur ő Excellentiája, az egri mélt. és főt. káptalan, a megye, s a két vonalba eső községek s nagy- birtokosok; végre pedig e vonalak érdekében a minisztérium­hoz egy városi küldöttség menesztendő. Aug. 27-én felolvastatott egy belgiumi vasútépítő tár­saságnak — általunk már többször említett — levele, mez­ben az eger-nádasdi vasútvonal kiépítésére ajánlkozik bizo­nyos feltételek alatt, melyek közt legfőbb a jövedelmezőség s az, bogy a kormány az állami vasútvonalak közé eső ezen vasúti szakaszra megadja-e egy külföldi társulatnak az engedélyt. (A jövedelmezőség kétségtelen; az engedélyt pedig a kormány vagy megadja, vagy ha nem, akkor kell, hogy maga építtesse ki a vonalat.) V. B. bizottsági tag- mély alapossággal fejtette ki, hogy ezen levél szövegének ismerete folytán ez Ínyben már most minden késedelmezés helyett — K. bizottsági tagnak múltkori indítványa értel­mében is, — az előmunkálatok minél előbb foganatositan- dók volnának, s azokhoz megkivántató költségek előterem­téséről gondoskodni kell. Az indítvány oly hozzátétellel fogad­tatott el, hogy egy szakértő állami vasúti mérnök által a vonal előleges bejárása eszközöltessék, hogy hozzávetőleg tudni lehessen, mennyibe fognak kerülni az előmunkálatok; azután pedig az összes érdekeltség felszólittatik, hogy ezen költségekhez aránylag hozzájáruljanak. Nem kevesbbé fontos határozat hozatott az iránt is, hogy ezen vonal Füzesabo­nyon túl lefelé mely irányban folytattassék. Sz. N. in­dítványa folytán ugyanis abban történt megállapodás, hogy legczélszeriibb azon füzesabony-karczagi vonal, melynek elő­munkálatai már készen vannak. Ezen vonal Füzes-Abony- tól Dormándon és Tisza-Nánán át Madarason keresztül van tervezve Karczag felé. Az ügy ezzel igen örvendetes lendületet nyert. Aug. 29-én B. szakértőnek igen érdekes előterjesztése folytán határozatba ment, hogy egy nagy értekezlet liivas- sék össze Egerbe, mely értekezlet a szóban levő vasúti összeköttetések kérdésében követendő egyöntetű eljárást ál­lapítaná meg. De már most három vonal terveztetik: 1) eger-füzesabony-karczagi, 2) eger-apátfalva-pétervásár-teren- nyei, s 3) eger-apátfalva-ózdi. Az utóbbi az eddig tervezett eger-nádasdi vonal helyébe lép, — mely változás azért szükséges, mivel az állam egy társulattal az iránt szerző­dött, hogy ez Bánrévétől üzdig — de csak eddig s nem Nádasdig — alakítsa át II. osztályúvá a vasúti vonalat; ekkép Egerből czélszerűbb azonnal Ózdig tervezni a vasutat. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése Debreczenben. A 22-ik vándorgyűlés volt ez; s aug. 23-ától 27-ig tartott. Aug. 23-án a gyűlést Révész Bálint elnök nyitotta meg. Dr. Török József értekezett a magyarországi meteorkövekről. Popper Alajos emlékbeszédet mondott dr. Kain Albert fölött. Végül Bó- dogíi Albert a betegségek örökölhetőségéről beszélt. Délben a vá­ros költségén diszebéd volt. A vendégek közt kiosztatott Debre- czen város épen megjelent monographiája, egy 1000 lapra terjedő érdekes mű. Debreezen, aug. 24. Ma délelőtt a főiskola termeiben a szakosztályok megalakultak. Az orvosi szakosztályban a megnyitó beszédet dr. Török József tartotta. Értekezéseket tartottak a meg­alakulás után: dr. Lichtenberger Kornél a fűlészetről, dr. Faludy Géza a resorcin legújabb szer hatásáról. — A gazdasági szakosz­tályban a megnyitó beszédet dr. Király Ferencz debreczeni ka­marai elnök tartotta, értekezvén „A felső Tiszavidék közgazdasági viszonyainak feltüntetéséről.“ Felolvasást tartott dr. Vedrődy Vik­tor a cognac-gyártásról. — A természettudományi szakosztályt meg­nyitotta Hunfalvy János, „Erdők befolyása a kiimára“ értekezés­sel. Értekezést tartott angol nyelven Rodwell an goi tudós a „Mo­dern vulcanologiáról“, a melyben kiterjeszkedett a tudomány ere­detére, a vulcanicus tünetek létrejövetelének feltételeire, a föld belső melegének okaira, ritka vulcanicus képződményekre, Island, Hekla, Aetna, Vezúv stb. tűzhányókra, földrengésekre, a vulcano- logia irodalmára és a vulkanikus sziklák jellemző vonásainak föl­ismerésére vezető módszerekre. Az orvosi szakosztályban az első értekezést dr. Lichtenberg Kornél fővárosi orvos s a fülgyógyászat egyik elismert specialis­tája tartotta a Méniére-féle fülszédülés tüneteiről és ezeknek vi­szonyáról a tengeri betegséghez. A Méniére-féle fülszédülés (ver­

Next

/
Oldalképek
Tartalom