Eger - hetilap, 1882
1882-08-31 / 35. szám
334 tige otopatique) alatt — úgymond a felolvasó — olyan betegséget értünk, mely süketség, fülzugás és szédülési rohamokkal van egybekötve. A szédüléssel az egyensúlyi zavaroknak minden neme fordulhat elő, a többi tünetek között még megemlítendő az ájulás, undor és hányás. A bántalomnak pathognomikus jele a nagyfokú, rendesen gyógyithatlan és progressiv süketség. Az előbb említett tünetek a rossz hallással, megfordított arányban állanak, azaz ugyanazon viszonyban javulnak meg, a mennyiben a süketség előre halad, és tökéletesen megszűnnek, ha teljessé vált a süketség. A bántalom legvirulóbb egészség közepette, vagy különféle előzmé- nyes tünetek után is, melyek a közérzetre befolyás nélkül maradtak, léphet fel; a beteg egyszerre elkezd panaszkodni, hogy kábult, szédül, zug a füle, fáj a feje, nemsokára undor és hányás kiegészítik a rohamot. Ez gyakran oly heves, hogy a beteg mozdulatlanul és érzés nélkül fekszik a földön, vagy máskor nem veszíti el öntudatát, de sem állni, sem magát fentartani nem tudja. Ha fel akar kelni, a tárgyak forogni látszanak körülötte, ingadozik, mintha a föld elsiilyedne lába alatt. Az egyensúlyi zavarok még más módon is mutatkoznak a Méniére-féle fülszédülésnél, igy a beteg gyakran csak liallucinatiókban szenved, mert azt hiszi, hogy ő forog, vagy forogni látja a külső tárgyakat — ez az egyszerű szédülés. A szédülésnek egy másik neme olyan, hol a beteg maga is forog. A rotátiők kivitelénél a beteg tisztán passiv szerepet játszik, mert nem állhat ellen azon állítólagos magasabb őt kergető hatalomnak. Megjegyzendő, hogy a vízszintes helyzet a rohamokat gyengíti, mig a függélyes positió azokat nagyobbitja. A mi a fülszédülésnél jelenlevő hallási zavarokat illeti, ezeket a beteg gyakran a kocsi robogásával, a tenger morajával, a katlanban levő viz forrásával hasonlítja össze, máskor meg a szél fütyülésével, a golyó suhogásával, harangszóval, vagy a vasút robogásával. Gyakran a zugás olyan, hogy a zenészeti hangokhoz vagy egész melódiákhoz hasonlít. Az egyéni sensatiók rendesen jelezni szokták a közeledő rohamot. Ezen tüneteken kívül kivétel nélkül undor és hányás mindig van jelen és ez is szokta bezárni a betegség menetét, továbbá ájulás és főfájás; de ez utolsó két tünet nem állandó. Az érverés és a légzés rendes, a látás gyakran nagyon homályos; a hallás minden roham után gyengébb lesz és a beteg csak akkor gyógyul meg, ha teljesen — megsiketült. így néz ki a Méniére-féle fülszédülés. Létezik azonban még egy kóros tünetcsoport, mely a leirt betegséggel feltűnően analog, és ez a tengeri betegség — Naupathia. Mindkét esetben a közérzetnek egyensúlya meg van zavarva; mindkét esetben a beteges tünetek fejfájás, fülzugás, szédülés, sápadtság és hideg verejtékben nyilvánulnak; mindkét esetben — fülszédülés és tengeri betegségnél — undor és hányás zárják be a rohamokat és biztosítanak a betegnek ideiglenes s aránylagos könnyebbülést és végtére mindkét esetben gyengíti a horizontális helyzet a rohamokat. Nem keletkezik-e mintegy magától azon kérdés, hogy a tengeri betegség legalább részben a fül tömkelegében lévő félkör alakú iveknek sérüléseiken alapszik, mint a Méniére-féle fülszédülésnél, mely utolsó körülményt Hőgyes, a kolozsvári egyetem kitűnő tanára, legújabb élettani kísérleteivel oly szépen bebizonyított.— Dr. Faludy Géza a resorcin legújabb szer hatásáról értekezett. Ezen előadáshoz érdekes vita fűződött, melyen nevezetesen Dulácska és Hochhals orvostudorok vettek részt. Dr. Molnár a spártai gyermekek neveléséről értekezett, orvosi szempontból világítva meg e rendszert, mig dr. Spitzer debreczeni orvos nagy tetszés mellett a szemmütétekről szólott. Délután dr. Tóth Selmeczről a bányamunkások vérszegénységéről értekezett górcsövészeti készítmények bemutatásával. A szocziálgazdasági osztályban a közönség nagy érdeklődése mellett dr. Király Ferencz hazánk gazdasági viszonyairól értekezett. Délután- Antalik Károly tanár fizikai kísérletekkel összekötött előadást tartott a villamosság hatásairól. A szakosztályok holnap folytatják működésüket. Debreczen, aug. 25. A szakosztályok ma délelőtt folytatták munkálkodásukat. Dr. Dubay az eskórról s a metallothera- piáról értekezett. Kovács budapesti egyetemi tanár tanulságos előadást tartott a hasdaganatokról. Dr. Báron J. budapesti egyetemi magántanár, a sebészeti szakosztály előadója, az ujabbkori sebkezelési műszerekről tartott előadást. A sebkezelés régebben alkalmazott módszereit ismertető bevezetés után a lobgerjesztőket illető újabb kutatásokról s arról értekezett, mily befolyást gyakorolt az ujabbkori kezelésre annak kiderítése, hogy a lobok általában s különösen a sebek járulékos betegségei rothadásgerjesztő baktériumok által történt infekció eredményei. Majd azon intézkedésekről szólott, melyeket a sebek észszerű kezelésénél foganatosítani kell, hogy azok tökéletes desinfekciója eléressék s ezután áttért sajátképi tárgyára: az antiszeptikai sebkezelés egyes módszereinek ismertetésére. Dr. Báron azon következtetésre jut, hogy mai nap- ság minden sebkezelési módszernek fertőtlenítőnek kell lenni. Ezután dr. Bódogh a távollevő dr. Kun Tamásnak az anti- szeptikus kezelésről, az igazságszolgáltatás szempontjából szóló értekezését olvasta fel; majd dr. Chyzer Kornél egy praeparatumot mutatott be, mely az orvostudományi irodalomban állítólag unikum, nevezetesen sok ezer légy álczát, melyek az ember gyomrában tartózkodtak, s képesek voltak magukat fentartani. A szociálgazdasági szakosztályban ma délelőtt dr. Montede- goi Albert Ferencz a születési s halálesetek statistikájáról, Szűcs Mihálykánál’ az elevátorokról s azok befolyásáról a mezőgazdaságra, Simonffv Sámuel kir. tanácsos az István-gőzmalomról s a debreczeni czukorgyár múltjáról s jelenéről szólották. Debreczen, augusztus 26. Az orvosi szakosztályban ma tartott értekezletek közül megemlitendők: dr. Patrubány fővárosi főorvos statistikai jelentése, melyet dr. Kelen budapesti orvos olvasott fel, valamint dr. Dulácska Géza budapesti orvos értekezlete az idült agylobról egy eset kortörténetével illusztrálva. Délután Weber Antal tanár nyilvános előadást tartott a földrengésekről mig este dr. Montedegoi Albert Ferencz egy tudományos estélyen népszerű csevegést tartott a csillagászati tudományok köréből. Debreczen, aug. 26. Az orvosi szakosztály kivételével a vándorgyűlés minden szakosztálya befejezte már munkálatait. Dr. Tomm Béla a községi s járási orvosok közti viszonyról szólt s találó szavakkal vázolta ezen orvosi hivatalnokok szomorú állapotát. Dr. Róth Ferencz (Budapestről) az idült gyomorhurutokról s a gyomorkimosásról szólott, beteg bemutatása mellett. Dr. Hochhalt Károly (Budapestről) a Hübner-féle agyütérbetegségről értekezett. Ezt a betegséget csak 10 éve ismerik; specifikus affekciók után keletkezik, dr. Hochhalt egy érdekes kórtörténetet is közölt. Ossikovszky kolozsvári tanár a foszformérgezésről tartott előadást s különösen azon kérdésre terjeszkedett ki, miként ismerhető az fel akkor is, ha a beteg a méreg bevételét tagadná. Ma osztatott ki Debreczen városa ünnepi ajándéka, Hajdumegyének dr. Vajda Géza által szerzett monográfiája a vándorgyűlés tagjai között. Ezen érdekes munka több szaktudós segítségével készült. Debreczen, augusztus 27. Az orvosok és természettudósok zárgyülése ma délelőtt a „Bika“ szálloda dísztermében nagy közönség előtt folyt le. Elhatároztatott hogy a jövő gyűlés 1883-ban Buzi ás on tar tátik. Elnökké Ormós Zsigmond Temesmegye főispánja, alelnökökké Hunfalvi és C biz er Kornél választattak. Egyéb választások és intézkedések a központra bízattak. A központi választmány 14 fővárosi, s hat vidéki taggal egészitte- tett ki. Chizer Kornél nagyhatású értekezést olvasott Magyarország gyógyvizeiről, azok értékéről, s értékesítéseiről. Ezután elnök Révész Bálint szép emelkedett zárbeszédet mondott. Zajos éljenzés követte e szép beszédet, mely után Simonffy Imre polgármester intézett a vendégekhez köszönő és buzdító szavakat. Végül a város szives vendéglátásáért dr. Montedegoi Albert Ferencz mondott hálás köszönetét. Politikai heti szemle. London, aug. 29. Wolseley tábornok jelentést küldött, mely Izmailiában 25-én este 10 órakor kelt és igy szól: Ma korán reggel ismét kivonultam. Az ellenség Mahalla (Ranzes) mellett elsán- czolta magát. Tegnap bátor támadásából azt következtettem, hogy ma is vitézül fog harczolni. Azonban ágyúikat (tizenkettő volt) az éjjel elvitték. Ma előnyomultam az első hadosztállyal, az egész angol lovassággal és 16 ágyúval. Mind a két nap Willis tábornok volt a parancsnok és mind a két nap kitünően végrehajtotta utasításaimat Szándékom az volt, hogy bal szárnyamat a töltésre támasztom, a mely Magfar és Mahalla közt fele utón van és a jobb szárnynyal, úgy fogok működni, hogy oldalba fogjam az ellenséget és az Édesviz-csatornába kergessem. A lovasságot megbíztam tehát, hogy az ellenség balszárnyinak megkerülésével az egyptomiak háta mögé kerüljön és esetleg” mozdonyokat és vaggo- nokat hódítson. Ez a mozdulat jól végrehajtatott. Ma a lovasságra és a tüzérségre nehezedett a súlyos föladat, A lovasság Drury- Lowe tábornok alatt megtámadta az ellenséget hátulról, a hol Mahszame állomás mellett nagy tábort készített, Lowe tábornok elfoglalta a tábort és meghátráltatta az ellenséget; öt Krupp- ágyut és 75 megrakott vaggont, nagy mennyiségű munitiót és Remington fegyvereket ejtett zsákmányul. Ámbár nehány napig nem szándékozom Ramzesen tulmenni, lovasságunk mai sikere olyan, hogy elhatároztam a csatorna kaszaszini zsilipjét holnap megszál- lani. A zsilip 2 ’/2 mértföldre van nyugat felé a mahszamei állomástól és az a positio biztositja az átkelést azon a pusztán, mely
