Eger - hetilap, 1882

1882-08-24 / 34. szám

327 államellenes tendencziákat is rejteget, köpenye alatt. — E tár­sulat ügynökei, mint a „Sárosmegyei Közlönyében olvassuk, azzal csábítják a népet, hogy mennyire hasznos és kívánatos a félre, ha vagyonát oly társulatnál biztosítja, mely „semmibe sem veszi, a magyarositási mozgalmat,“ s kötvényeit is tót nyelven állítja ki. Az ily házaló missionáriusok annyira megmételyezik a nép jel­lemét, hogy az nem átalja magát nyíltan úgy szóval, mint tettel a magyarosodás nyílt ellenségének nevezni. Ha már az országos törvények megengedik az ily külföldi társulatok működését, szükségszerű volna azt korlátozni is oly képen, miszerint működési joggal hazánkban csak oly társulat bír­hat, mely hivatalosan az állam nyelvét használja. A gyakori tűzesetek meggátlását czélzó hathatós intézkedé­sek fő rugója és alapja gyanánt kell tekintenünk a házalás be­szüntetése után — első sorban a helységi s polgári őrségeknek, a szakaszbeli szolgabirák ellenőrzése melletti felállítását, — mely intézmény már az ország több tűzveszélyes helyein megvalósulást nyervén, rendkívüli előnyben részesítő s jelenleg is részesíti azon vidéket; ugyanis a helyi őrség által nemcsak a gyakori tűzesetek száma gyérittetik meg, hanem a vagyon és személybiztonság is hatalmas módon erősittetik. Ezen intézmény kitűnő voltát növeli még azon körülmény is, hogy annak rendszeresítése a szervezeti utasításon és a meg­felelő erélyes eljáráson kivűl egyáltalán semminemű pénzáldozatba nem kerül, és a mennyiben kivitele az illető helység minden al­kalmas egyénét egyenlően terheli, az a közteher legfőbb kelléké­nek, az igazságos megterheltetésnek is mindenekben megfelel. Ezen intézmény jótékony hatása nem maradhat el már azon okból sem, mert a speculans gyújtogatok neszét véve annak, hogy azon biztos talaj, melyen űzelmeiket eddig gyakorolták, vagyis a „fel nem fedeztetés“ tudata alólok elvonatott, s hogy a formasze- rű ártatlansági bizonylatok megszerzése többé nem egy könnyen eszközölhető, felhagynak eddigi bűnös foglalkozásaikkal s ez által megszűnnek a közjóiét kárhozatos megrontói lenni. Ily körülmények mellett bizton remélhető izgatott helyze­tünk jobbra fordúlása, elkerűlhetlen szükségét látjuk azonban a járási szolgabirók figyelmét felhívni arra, hogy minden tűzeset alkalmával a legszigorúbb eljárást, nyomozatot alkalmazzanak, s ártatlansági bizonylatot csak is ennek megtörténte után, vagyis a legcsekélyebb gyanút is teljesen kizáró esetben szolgáltassanak ki a károsúlt feleknek. Ezen czikknek a nyilvánosság terén történt közlésével csakis a közérdek és nagy közönségnek véltünk szolgálatot tenni mint­egy buzdítva és figyelmeztetve a gazdaközönséget, hogy, ha már a gondviselés bő aratás és jó terméssel áldott meg, igyekezzünk azt a magunk részére megtartani, magunknak biztosítani is, any- nyival inkább, miután azon valóban alig számbavehető csekély kiadás miatt, a mibe a biztosítás kerül, vétek volna egy egész év keserves munkájának édes gyümölcseit veszélyeztetni. Ne bizakod­junk el abban, hogy velünk szerencsétlenség nem történhetik, a véletlen nem válogat, a gazdaember nem tudhatja, melyik perczbe találja meg a catastrófa. Igyekezzünk felhasználni az előttünk levő kedvező helyzetet, biztosítsunk annyival inkább is, mert nem lé­vén előttünk ismeretlen azon körülmény sem, miszerint reális gaz­dánál habár biztosítva legyen minden vagyona, s kár esetén a va­lódi értékkel kártalanittassék is, anyagi teljes vesztesége soha sincs eléggé megtérítve, mert a biztosítás üdvös eszméje csak is speculans feleknél szokta nyerészkedés tárgyát képezni. (M.) Politikai heti szemle. Suez, aug. 20. Egy csapat angol tengerész-katona ma reg­gel a partra szállíttatott és Chalonif megszállására rendeltetett. Útközben és pedig a jelzett állomástól nem messze 600 főből álló ellenséges csapatra bukkant, mely erős földsánczokkal védett állá­sokból támadta meg az angol katonákat. Az ellenség megveretett. 100 halottat és sebesültet, 45 foglyot és egy ágyút vesztett. Az angolok négy embert vesztettek. Alexandria, aug. 21. A Reuter-ügynökség jelenti: Az aug. 19-én a Mahmudieh csatorna mellett vívott csatát Arabi pasa csa­patai kezdték meg, kik az angoloknak az „Automades“ kert kö­zelében lévő hadállásait ágyukkal lövöldözték. A csata meglehe­tős élénk ágyutüzelés után alkonyaikor ért véget. Az angolok nem szenvedtek veszteséget. Vasárnap délután négy angol ezred a Mahmudieh csatorna jobb partján kémszemlét tartott. Mindkét fél élénk ágyúzást folytatott. Arabi pasa csapatai megszállották Millahát. Alexandria, aug. 21. A khedive aláírta a rendeletet, mely Sherif basát bízza meg az uj kabinet megalakításával. E rende­lettel a khedive kijelenti, hogy teljesen osztozik a Sherif basa ál­tal kifejtett eszmékben, s azt hiszi, hogy a mostani bonyodalmas időkben a souverain tekintélynek a lakossággal szemben való köz­vetlen nyilvánulása és az állami ügyek vezetése nyomatékosabban és hathatósabban fog megtörténni; élni fog tehát jogával és a sa­ját elnökletté alatt fogja a minisztertanácsot összehívni, hogy vele a bel- és külföldi politika kérdéseit megvitassa. Azonkívül az egyip­tomi haderők feletti főparancsnokságot, mely az alkotmány értel­mében őt illeti, hatásossá fogja tenni anélkül, hogy a hadügymi­niszter jogait korlátozná. P á r i s, aug. 21. Lesseps erélyes tiltakozást intézett az an­gol főparancsnokhoz a Suez-csatorna megsértése miatt. Nejének ezt sürgönyözte: „A tengeri-rabló-féle tettek a Suez-csatorna sem­legességével szemben folyton erőszakosabbak. Legyen ön nyugodt, mi szilárdak és nyugodtak maradunk.“ London, aug, 21. A Suez csatornának tegnap történt meg­szállásáról a következő részleteket jelentik: Port-Saidot vasárnap délután 12 és fél órakor 500 kékzubbonyos és tengerész katona foglalta el. Hamdi Izmail kormányzó, a ki öt hét óta mint mene­kült tartózkodott egy gőzösön, hivatalába helyeztetett. Ellenállás nem volt. A helyőrséget képező 200 katona nyugodtan átadta fegyvereit és most az arab városrészben rendőri szolgálatot telje­sít. A kormányzó beszédet intézett a katonákhoz és kijelentette, hogy azok, a kik hűséget akarnak fogadni az alkirálynak, Port­saidban maradhatnak, de azoknak, a kik Arabi hívei, távozniok kell. A katonák szószólója azt felelte, hogy mindnyájan szolgálni akarnak az alkirálynak. Wolseley terve és csele teljesen sikerült. Még a dandárpa­rancsnokok sem ismerték a tervet. Sőt Hamley tábornok rendele­tet is kapott, hogy Abukir bombáztatását Ramlehból szárnymoz- dulattal támogassa és csak akkor tudta meg Wolseleynek igazi tervét, midőn vasárnap reggel fölbontotta a lepecsételt utasítást. A hajóra szállás előtt a katonák jó ebédet kaptak, azután másfél napra mindegyik élelmet és 100 töltényt vitt magával. Szombaton délután Ramleh mellett két ízben ágyuztak az angolok, hogy tévedésbe ejtsék az ellenséget. London, aug. 21. Anglia és a porta közt még most is fo­lyik az alkudozás. Az angol kormány ragaszkodik követeléséhez, hogy Wolseley tábornoknak kell intéznie az operatiót. Pár is, aug. 21. A „Post“ legutóbbi czikkéről sokat Írnak a lapok és Bismarck ravaszságát következtetik belőle, a ki Angliá­val vagy nélküle Egyiptomba akarta csalogatni a francziákat. Pár is. aug, 21. A ,.Temps“ vezérczikke constatálja, hogy Angolország tengeri haderői valamennyi többi hatalomét összevéve felülmúlják, és bizonyítgatja, hogy Angolország már is ura a Suez- csatornának és az is fog maradni, mert vagy át fog haladni an­nak holttestén, a ki a csatornát elzárni akarná, vagy pedig tet­szése szerint mindenki előtt el fogja zárhatni. A „Temps“ hozzá­teszi : „Szerencsére az angolok békeszerető nemzet, mely érdekét a méltányossággal igyekszik összhangzásba hozni. Ebből az tűnik ki, hogy a csatorna Angolország fővédnöksége alatt egészen tűrhető, biztos és kielégítő kormány alá fog kerülni.“ A „Temps“ tehát fel­szólítja a Konstantinápolyban székelő conferentiát, hogy a papírral és tintával takarékoskodjék és jövőben semlegességi jegyzőköny- vek és megvédési nyilatkozatok fogalmazásával ne foglalkozzék. Aleko pasa azzal fenyegeti a portát, hogy a tartomány- gyűlés le fogja szállítani 100.000 fontra a tributumot, ha Törökor­szág nem adja át Kelet-Rnméliának a rodope-kegységi 18 falut; to­vábbá, ha nem teljesiti e tartomány több kívánságát. Aleko pasa bizto­sította a török kormányelnököt és a konstantinápolyi nagykövete­ket, hogy Kelet-Rumélia magaviseleté nagyon loyalis, visszauta­sítja a panszlávok sugdosását, és hogy a rablókat kipusztitotta a kormány. A béke érdekében a tartományi kormány nem foglalta el erőszakkal a rodopei 18 falut, mert a portára számított, de a porta szítja e falukban az ellenállást és tisztviselőket küld oda, akik adót szednek és megtartják maguknak. A drinápolyi hatósá­gok nem tartják érvényesnek a tartományi kormány útleveleit, mert az útleveleken nincs a szultán czimere, a minek az a követ­kezménye. hogy Kelet-Rumélia jövedelme csökken. London, aug. 18. A képviselőház tegnapi ülésében a dub­lini esküdtszék által elitéit Gray képviselő elfogatása hosszabb vi­tára szolgáltatott alkalmat. Az elnök felolvasta a bíró levelét, mely tudatja az elfogatási. Gladstone kiemelte ezen esemény al­kotmányos fontosságát, kijelentette azonban, hogy, miután számos képviselő távol van, a ház vizsgálóbiró-bizottság kinevezésének praecedensét ezúttal nem követheti, és azt indítványozta, hogy a *

Next

/
Oldalképek
Tartalom