Eger - hetilap, 1882
1882-08-24 / 34. szám
birő levele a liá: asztalán maradjon. — Az Írországi képviselők kevesen megtámadták a birő és az államügyész eljárását és felszólították a kormányt: intézkedjék, bogy Gray szabadon bocsáttassák. Öt órai vita után a ház este 9 órára halasztotta az ülést, melynek megnyitásakor egyetlen egy Írországi képviselő sem volt jelen, s igy Gray elfogatása fölött a vitát nem folytathatták. Moszkva, aug 19. A koronázási készületek folynak; szept. 15-re, vagyis a kitűzött határidőre, föl lesz díszítve a Kreml. A biztonság érdekében minden tekintetben megtétettek az intézkedések. A Tverszkaja utczán, a Vörös téren és a Megváltó kapuján való fényes bevonulás azonban elmarad. A Kreml udvarán emelvényeket készítenek, de csak 1500 néző számára, a kiket nagyon meg fognak válogatni. Az ünnepélyesség a legszűkebb határok közé szorittatik. Koronázás napjául okt. 1-je (szeptember 19-ke ó-naptár szerint) van kijelölve. TABCSA. Színészet. Szerdán Cs erváry Ilona jutalomjátékául Lecocq „Giroflé- Girolla“ operetteje adatott telt ház mellett. Sajátságos azonban, hogy ámbár a ház zsúfolásig tömve volt, az intelligens osztályból mégis alig volt látható néhány család. A jelen volt közönség a jutalmazandót nagy kitüntetésben kívánta részesíteni. Az egész tüntetés úgy látszik utánzása akart lenni azon szívélyes fogadtatásnak, melyben az egri nagy közönség kedvenczét, Vadnay Vilmát, jutalomjátéka alkalmával részesité. A darab maga sem zenéjére, sem meséjére nézve nem tartozik a kitünőbbek közé, s ép azért más darabot is választhatott volna Cserváry Ilona jutalomjátékául, a hol t. i. hangját és tehetségét jobban kifejthető, s a mi által feledtethette volna sajátos s nem egész magyar zamatu kiejtését. Nagy tetszést keltett ez este eleven játékával Latabár |(Don Bolero), ki ez alkalommal önalkotta komikumának teljes magaslatára hágott, a mennyiben rögtönzeteivel folytonos derültségben tartá a közönséget, mely is őt ezért bőséges tapsokkal jutalmazó. Ne vegye azonban ezt Latabár ur buzdításul a rögtönzetek gyakori alkalmazására, mert a mi sok, az még a jóból is megárt. Elősegité Latabárt mulattató szerepében Váczy Vilma (Aurora) kiről elmondhatjuk, hogy anya szerepeit, főleg a komikum terén, igen jelesen tölti be. Csatár (Murzuk) hangját kissé tulfeszité, a mi azonban néha ép hozzá illő volt szerepéhez. Érczy ■ (Marasquin) kellemes vőlegény volt, s énekében különösen erőteljes crescendoi által tűnt ki. A karok elég sikerültek. Csütörtökön Szigligeti Edének „Vid a nádorfi és a pogány magyarok-1 czimü nem ép a legsikerültebb énekes történeti színmüvét játszották kis közönség előtt. Krecsányi (Vid) a czimsze- repet tanulmányra valló technikával ábrázoló, azonban kissé több pathoszszal nagyobb hatást is kelthete, ám játéka igy is dicséretet érdemel, minek ép ellenkezőjét mondhatjuk Cséky Ilonáról (Hulla,) ki gyakran az álpathosz hibájába s túlzásába esett. Érzéssel és hatásosan játszotta le szerepét Medgyaszay Evelin (Rejtike,) s különösen az első felvonásban, az anyjának hitt Rozgától való elválást teljes elismerést érdemlő meghatottsággal adta. Figyelemreméltó buzgalommal törekedtek a darab hatását emelni Németh (Telegdy Csanád) és Somló (Jenő), kiknek játéka kellő képzettségre vall. Sikerült volt a darabban előforduló néma képlet is, melynek ügyes rendezéséért a dicséret Krecsányit illeti. Pénteken Louis Varney 3 felvonásos operetteje „A tiszt urak a zárdában“ került szilire. Ámbár az idő kedvezőtlen volt s egész nap szakadt az eső, ez nem igen tartotta vissza az élvezni vágyó közönséget, melyre az újság ingere felettébb látszik hatni, s ép ez volt az oka annak, hogy a folytonos eső szakadás daczára is szép kis közönsége volt ez operettének. Ez alkalommmal ki lett elégítve a közönség, a mennyiben mind magának a darabnak meséje és zenéje, mind a szereplők tevékenysége kellemesen összhangzó hatást gyakoroltak a hallgatóságra. Különösen kitűnt el- mésségével és ügyes játékával s mindezeket fölülmúló kedves hangjával Vadnay Vilma (Louis). Latabár (Narciss) megint benne volt szűnni nem akaró rögtönzeteiben, mi a közönségre még most is mulattató hatással volt, de ha még sokáig itt maradna, nagyon íélő, hogy nem esnék-e majd a meguntnak szerepébe. Cserváry Ilona (Mari) kissé lehangolt volt. Németh (Bridén) humoros abbé volt, s elég színpadi routinnal játszott. Érczy (Gontran) ma igen tisztán énekelt, s,az egész előadás kellemes egységgel folyt le. Szombaton Érczy Ferencz jutalomjátékául Offenbachnak 4 felvonásos operetteje „A kékszakálú herczeg“ adatott. Ez eléggé ismeretes s kedves zenéjü darabban Érczy Ferencz tiszta s különösen magasabb hangjaiban csengő tenorját szépen kifejtette, s ügyes játéka, valamint impozáns megjelenései szép hatást keltettek a közönségben, a mely pedig Németh (Bobéehe) komikumával egészen el volt telve, s igy a nevetségesből a kellemesbbnek, majd a kettőnek együttes élvezésébe merült el. Vadnay Vilma az este csupán kellemes megjelenésével bájolta el a nézőket, a mennyiben szerepében (Hermina) sem kedves hangját, sem ügyes játékát ki nem tüntethető. Megemlékezünk ez alkalommal Kantay Tér őzről is, ki a megbetegedett Derűjén Mari szerepét (Boulotte) átvé- vén csinosan énekelt. Latabár (Oskár gróf) ez este úgy látszik nem a legjobb kedvében volt. Különben a darab sikerült volt, s közönség is meglehetős számú. Vasárnap Raymund Ferdinándnak „A tékozló“ czimü tündérregéje került színre. Tanulságos meséje miatt eléggé élvezhető ugyan, de nem igen felel meg a magasabb mi'iigényeknek. A czim- szerepet Abouyi játszotta le elég egykedvűséggel. Csatár a koldus rövid szerepében elég szépen énekelt és alakított. Különösen emelte a darabot Latabár ügyes játéka, ki ez alkalommal kerülve a gyakori rögtönzeteket, kellemes jelenség volt, ennek daczára is, még a karzati közönség előtt is. Medgyaszay Evelin a tündér szerepét ügyesen s hatásosan tölté be. Meg kell emlékeznünk Kantay Teréz, Boránd Gyula és Váczy Vilmáról is, kik törekedtek a darab hatását játékuk által emelni. Hétfőn Krecsányiné — Kiss Verőn jutalomjátékául Benedix 4 felvonásos színmüve „A hamupipőke“ került színre szép számú közönség előtt. E kedves meséjü darab hatását még kedvesebbé tette Krecsányiné kellemes és szeretetreméltó játékával, s azon nagyszerű mimikájával, melynek párját vidéki színtársulatoknál hiába keresnők. Krecsányiné tűzről pattant, eleven, minden izében zamatos, életliü és igaz játéka különösen a színmüvekben tűnik ki, a mit megmutatott ez este is, — azonban ha nem is erős de elég tiszta csengésű hangjával, élénk-pezsgő kedélyével, köny- nyen pergő nyelve és fesztelen modorával az operettekben és népszínművekben is dominál. Kedves emléket hagy maga után távozásakor az egri közönségnél, mit megmutatott azon sok szép virágcsokor és koszorú, melyekkel jutalomjátéka alkalmával a közönség megtisztelő. Elismerést érdemlőleg játszott ez este Abonyi is (Eichenau gróf) kinek szép alakja s erőteljes férfias hangja a színpadon mindig megteszi hatását. Németh (Weltenius), valamint Váczy Vilma (Ursulya) minden erőltetéstől ment játékaik által tűntek ki, mi a közönséget egészen kielégítő. Dicséretet érdemelnek Csatár (Rothberg gróf), Kantay Teréz (Gertrud anyó) és Medgyaszay Evelin (Kunigunda), kiknek tehetségre valló játékuk nem kevéssé emelte a darab hatását. Kedden f. hó 22-dikén, „A bőregér“ Strauss kedves zenéjű operetteje került, telt ház előtt, színre. — Vadnay Vilma (Or- lovszky, herczeg) fényes megjelenése s kedves hangja által emelte ki kis szerepét. Cserváry Ilona (Adél) játéka nehézkes, hangja fátyolozott volt. Demjén Mari (Rozalinda) szerepében ügyes játéka és szép hangja által hatást keltett, Érczy (Alfréd) alakítása sikerült, dalai szépek, Csatár, Latabár és Németh teljesen megfeleltek feladatuknak. A karok jól működtek. Szerdán utolsó előadásul: „A sárga csikó“ népszínmű adatott. — Apostoli Királyunk ö Felségének születésnapja, — aug. 18-a, — ez évben is méltókép ünnepeltetett meg városunkban. A székesegyházban d. e. 9 órakor tartott nagymisén, melyen Érsek Ur ő Excellentiája fényes segédlettel környezve pontificált, a hatóságok tagjai testületileg f s a közönségből nagyszámú ajtatosko- dók jelentek meg. Délben Érsekünk ő Nagyméltóságának asztalánál fényes diszebéd volt, mely alkalommal a szives házi gazda poharat emelvén: éltette az apostoli királyt, kérve az egek Urát, hogy ő felségére áldását áraszsza s ő felségének drága életét hű népei örömére az emberi kor legvégsőbb határáig nyújtsa. A jelenvoltak lelkes éljenzéssel kisérték a felköszöntést. — Szent István első magyar király ünnepén, múlt vasárnap, a székesegyházban d. e. 9 órakor tartott nagymisén Kovacsóczy István prépost-kanonok ur ő nsga pontificált. A templom az ajta- toskodókkal teljesen megtelt. Ugyanaznap a várban búcsú volt, melyben a közel vidékiek körmenetei is részt vettek. — A Rókus-temetö kápolnájában vasárnap, az évenkint szokásos búcsún, nagy számú ajtatoskodók jelentek meg, daczára a feneketlen sárnak.
