Eger - hetilap, 1882
1882-08-03 / 31. szám
296 senberg Hermann, Grosz Márton, Klein Ignácz, továbbá Hersclikó Dávid, Matej Tgnácz, Szmilovics Jankel tutajosok. Szabadon bocsáttatnak Wider Mór tokaji zsidó kereskedő és a legutóbb elfogott két máramarosi zsidó: Vogel Ancsel és Mendelovics Niszán. Ez utóbbi háromra vonatkozólag a kir. ügyész följebbezett a kir. táblához; melynek ítélethozataláig tehát ezek is fogva tartatnak. A táviratok feladatásmódját szabályozó ministerij rendelet. A m. kir. belügyminiszter következő körrendeletét bo- csájtotta ki: 32103 szám. A közmunka, és közlekedési m. kir. minister úr f. évi május 27-én 17744 sz. a. a következő rendeletet bocsáj- totta ki, a távirat-feladási lapoknak f évi augusztus 1-től kezdve díjfizetés mellett való kiszolgáltatása tárgyában. Hogy a távirat-feladási lapok mostani nagymérvű pazarlásának vége vettessék, és a távirat feladási, és kiadási lapok előállításával járó költségek a távírdát igénybe vevők által fedeztessenek, a megfelelő eddigi nyomtatványok használata és szokásban volt ingyenes kiszolgáltatása, a f. évi júliushó végével megszűnik, és azok helyett, a t. évi auguszt 1-ső napjától kezdve kötelező használatra a következő új távirdai nyomtatványok adatnak ki: A magyar korona területén fennálló valamennyi állami, és nyilvános használatú vasúti távírdánál d b o n k i n t 1 krért, és 100 dbot tartalmazó csomagokban 1 írtért kap ha tó lag: 1) az állami táviratok feladására rózsaszínű papírra nyomtatott, 63 (a, b, vagy c,) számmal jelölt feladási lapok. 2) a sürgős magán táviratok feladására (melyekért a távirdai dij 3-szorosan fizetendő) zöld színű papírra nyomtatott, és 61 (a, b, vagy c,) számmal jelölt feladási lapok. — 3) a sürgős kivételével bármely más fajú magán távirat feladására fehér színű papírra nyomtatott, és 60. (a, b, vagy e,) számmal jelölt feladási lapok. — B) Ingyen kiszolgáltatásra szánva : fehérszinű papírra nyomtatott, és 65. (a, b, vagy c,) számmal jelölt kiadási lapok. — A távirat feladójának szabadságában áll akár nyomtatott feladási lapra, akár pedig tetszése szerint választott más papírra Írva adni fel; — ha az első esetben az állami táviratnak megfelelő színű távirdai nyomtatványra lett hogy Írva legyen, az utóbbi esetben pedig tartozik a feladó a nyomtatott lapért, melyen a táviratot az elfogadó távirdai hivatalnok köteles felragasztani, az 1 krnyi dijat megfizetni. — Elrontott táviratlapok vissza nem vétetnek. — Hitelre elfogadott táviratoknál a feladási lap ára is kitételeztetik. Hatóságok vagy erre jogosított társúlatok által a távirat feladásának, s a befizetett távirási dij - jak igazolása czéljából két példányban bemutatott táviratok Il-od példánya közönséges papírra Írva mutatandó be. — Ezen másod példány nyomtatott lapra nem ragasztatik fel. hanem az igazolás megtörténte után a Kiadónak minden díjkövetelés nélkül adatik vissza. Díjmentes közérdekű táviratok jövőre csak közönséges papírra adandók fel. — Ezek szolgálati táviratokként fognak kezeltetni, és mint ilyenek díjmentes nyomtatványlapokra ragasztatni. Miről a törvényhatóságot tudomás, valamint az alantas hatóságoknak, és közegeinek megfelelő értesittetésök végett azon figyelmeztetéssel értesitem, hogy a fentebbiekre vonatkozólag a közmunka és közlekedési m. kir. miniszter úr részéről kibocsájtott rendelet a budapesti közlöny 131-ik számában hivatalos részében közzé tétetett. — Budapesten 1882. júniushó 19-én. A miniszter helyett Prónay József, s. k. államtitkár. Politikai heti szemle. Konstantinápoly, jul. 30. A török meghatalmazottak a nagyköveteknek a következő írásbeli nyilatkozatot nyújtották át: „A porta készül Egyptomba csapatokat küldeni. Ezen intézkedés a nagykövetek julius 15-ki jegyzékében foglalt s a confe- rentia legutóbbi ülésében megvitatott és a porta által tudomásul vett föltételek alapján fog végrehajtatni. Bízva a hatalmak méltányosságában és azon jóindulatú elhatározásában, hogy a szultán fónhatósági jogai tiszteletben íognak tartatni, reméli a porta, hogy mihelyt a török haderők Egyptomba megérkeznek, az Alexandriát megszállva tartott idegen csapatok onnan távozni fognak.“ A nyilatkozathoz mellékelt függelék azt mondja, hogy a katonai reform kérdése, minthogy kapcsolatban van azon reformokkal, melyek Egyptomban a statusquo helyreállítására czéloznak, csak az al- király és a porta együttes működése által fog szabályoztatok A Kairóban e g y b e g y ü 11 egyiptomi nemzetgyűlés áll e város 150 notábilisából s a vidéki városok ugyanannyi küldöttjéből. Kairo küldöttjei közt van a sheik-ül-izlám is, aki az elnökséget viszi s vele 18 uléma s az arab egyetem tizenöt tanára; továbbá a dervisek öt seikje s kilencz beduin seik; a kopt patriarcha négy diakonjával; a chacham basi (főrabbi) négy zsidó bankárral. A gyűlés mindjárt első ülésében bizalmat szavazott a nemzeti minisztériumnak s Arabit generalissimussá nevezte ki. Alex a n d r i a, jul. 30. Ozman-Rifki pasa és azon cserkesz tisztek, kik az Arabi pasa ellen állítólag tervezett összeesküvés miatt Egyptomból száműzettek, a szultánnak egyik cserkesz hadsegéde kíséretében Konstantinápolyból ide érkeztek és ünnepélyesen fogadtattak. London, jul. 29. A „Times“ alexandriai tudósítója két menekült elbeszélése nyomán részleteket közöl az ország belsejében elkövetett kegyetlenségekről. Az egyik menekült, Castelnuovo ur, a ki Tantahtól négy mértföldre fekvő kis faluban arabnak öltözve rejtőzködött, ezeket beszéli: 85 keresztyén általában európai, gyilkoltatok meg. Holttestük az utczán hevert. A meggyilkoltak teste megcsonkittatott és egyes tagjaik ide-oda dobáltattak. S k u t a r i, jul. 29. Az egyptomi események miatt nagy elkeseredés uralkodik a keresztyén és a török lakosság közt. A napokban nagy verekedés támadt az itteni bazárban és számos hegyi lakó, a kik a ramazán vége előtt dohányoztak, kegyetlenül megveretett. Ezután ezeknek rokonai körülbelül százan, megfogtak egy hodsát (török papot), levetkőztették, levágták szakállát, keresztet csináltak homlokán és szabadon bocsátották. London, jul. 28. Cavendish állítólagos gyilkosa Obrien nevű ir egyén, Puerto-Cabellóban önkényt jelentkezett a rendőrségnél és bevaílá, hogy a gyilkosságot három czinkostársa segélyével, kiknek neveit is megmondá, követte el. P á r i s, jul. 29. A képviselőházban az egytomi hitel kérdése volt napirenden. Freycinet indokolja a javaslatot. A békés politika hívei — ngymond — bátran aggodalom nélkül megszavazhatják a hitelt, mert a kormány nem akar a szó tulajdonképeni értelmében vett beavatkozást; ez voltaképen hadmüködés volna, mely jelentékeny eszközöket igényelne és számos kényes kérdést támasztana. A kormány elfogadta volna európai megbízatás nyomán a beavatkozást, ez azonban ilyen megbízatás nélkül sem bölcs sem eszélyes dolog nem lenne. A Suez csatorna megvédelmezése semmiféle politikai kérdést és semmi nehézséget nem támaszt. Az Európával való összeütközés veszélye eltűnik, mert a csatornánál valamennyi hatalmasságnak ugyanazon érdeke van. A csatorna védelme tisztán anyagi természetű lévén, nem fajulhat politikai természetű ténynyé. A ház azonban az egyptomi hitelről szóló törvényjavaslatot 450. szavazattal 75 ellenében elvetette. P á r i s, julius 29. A kamara mai szavazata következtében a miniszterek Grévy köztársasági elnökhöz mentek, hogy lemondásukat átnyújtsák. A köztársaság elnöke arra kérte a minisztereket, hogy az uj kabinet megalakításáig tovább vezessék a kormányügyeket. TAECZA. Ottó. *) Az úri csarnok forr, pezsg, zajlik, éled, Gertrúd mulat s a kedvencz németek, — Kik borba fojtják a tisztes szemérmet, Kiknek szemében ittas gúny nevet — A felsikoltó, lázba jött zenének Hangjára sok könnyű alak lebeg; A domború, igéző lábfejecske, Már akkor is divatba’ volt felette . . . Melinda ül csak búsan: férje távol; Rózsás ölének hulló szirma ő; Elsöpri a szél: ott küzd a csatákon, De mindig, ismét, újra visszajő. — Ahogy tavaszkor rügy zsendül az ágon — . . Bohó fejében tervet tervre sző; Azt számitgatja most is ujjain, Hogy meddig tart az elválási kín. *) Részlet a fiatal szerző „Bánkban“ czimfi nagyobb szabású müvéből.