Eger - hetilap, 1882
1882-08-03 / 31. szám
XXI. év-folyam. 31. szám. 1882. augusztus 3-án. Előfizetési díj: Egész évre . 5 írt — kr Félévre. . . 2 „ 50 . Negyed évre . 1 30 , Egy hónapra. — 45 . Egyes szám . — 12 „ Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket, elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílttériéi] egy petit- sorhelyért 15 kr íi/.etendő. Városi ügyek. Eger város részéről 1882. Julius 30-áu tartott képviselői ülésben következő ügyek nyertek elintézést: Schvarcz István ezég nyilatkozata, mely szerint a város és közötte fennálló szerződés értelmében nem tartja magát kötelezettnek arra, hogy az általa bérelt városi malomnál szintén általa alkalmazott gőzgépet a város birtokába bocsássa: — tekintettel azon körülményre, hogy a szerződés második pontja szerint bérlő Schvarcz István ezég, a bérlet letelte után a meglevő összes malomszerkezetet, és gépezetet tartozik a városnak díjmentesen átengedni ; — beperlés végett a városi főügyésznek kiadatott, — a malom további bérletének mikénti kiadására vonatkozó feltételek megállapítása pedig egy szűkebb körű bizottságra Hibáztatott. A Generális-hidnál készítendő pataklejárásra vonatkozó terv és költségvetés, melyben egy a patakba vezetendő, mindkét oldalon faragott kövekkel burkolandó kocsilejárás költsége 1421 frt 14 krral van előirányozva, elfogadtatik, s az árlejtés megtartása- és a szerződés megkötésével a városi tanács megbizatik. A városi mérnök előterjesztése folytán: a szépészeti bizottság felhivatik, miként az érvényben levő szépészeti szabályrendelet 12-ik §-a alkalmazásának mikénti értelmezésére véleményt adjon. A szépészeti bizottság jelentése a vágóhidak s temetőkre vonatkozólag tudomásul vétetik, s az ide vonatkozólag ígért javaslatoknak mielőbbi bemutatása elváratik. Addig is azonban, mig a temetők rendezéséről szóló szabályrendelet megalkottatni fog, az Egerben lévő szerzetes házak főnökei felhivandók, hogy a menynyiben templomaik alatt lévő sírboltok közegészségi szempontból a törvény kívánalmainak nem felelnének meg, azokat ahhoz képest átalakíttassák, a kápolnák kriptáiban letéve levő hullák pedig 8 nap alatt temetői sirgödrökbe ásassanak el; megvitatván jövőre egyáltalában a kápolnák kriptájábani temetkezés. Ugyancsak a szépészeti bizottság véleménye folytán: Az „árnyék_szala“ ez időszerinti kiköveztetése — azon indokból, mert a belváros utczáinak sok része is új kövezést és javítást igényel, jelenleg elejtetik; úgy azonban, hogy jövőre azon utak sorába, melyek javítandók lesznek, felvétessék. Az utczai lámpák világítása: tekintettel azon körülményre, hogy e czélra 1882-ik évre előirányzott 3700 frt már ki van merítve, sőt a kifizetett számlák összege f. év junius 20-áig már az előirányzott összeget 224 frt 93 krral felülhaladja; — ez alkalommal, tekintettel a jelenlegi rövid és világos éjjelekre, egyidőre beszűntettetik; s az utczai lámpáknak jövőre miként leendő világítására vonatkozó véleményadással Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt: Babies István, Fülöp József, Vavrik Béla képviselők, G-rónay Sándor rfkapitány és Dusárdy József főjegyző bízatnak meg. Hevesmegye felirata a képviselöházhoz: nyomtatványoknak rendészeti utón történt s igy törvényellenes elkoboztatása miatt. Mélyen tisztelt Képviselőház! A m. kir. belügyminiszter folyó évi julius hó 1-én 2355/eln. sz. alatt kelt s az ország törvényhatóságaihoz intézett körrendeletével, az ország keresztény vallásu lakosait a zsidóság ellen gyűlöletre, sőt tettleges támadásra izgató nyomtatványoknak, s ezek közt a „Tiszaeszlári vértanú leány s az ó-hitű zsidók“ czi- mü röpiratnak terjesztését és elárusitását, a rendőri közegek által megakadályoztatni, az eladásra szánt példányokat lefoglaltatni s azokat a törvényes megtorlás czéljából teendő további intézkedés végett fölterjesztetni rendeli. Mi nem kívánjuk jelenleg vizsgálat alá venni, hogy a mi- nisteri rendeletben megnevezett nyomtatványok törvénybe ütközők-e ? s azok előleges lefoglalására törvényes ok forog-e fenn ? mert mindkét kérdésre igen-nel felelve is csak azon következtetésre, csak azon meggyőződésre jutunk, mennek törvényhatósági állásunkból kifolyó kötelességünknek tartjuk kifejezést adni, hogy t. i. a törvénybe ütköző nyomtatványok lefoglalásának, jobban mondva, vagyis törvényesebben kifejezve — zár alá vételének nem az a törvényes módja és formája, mely a ministeri rendeletben előszabva, és meghagyva van. Nem szükséges ezt a mélyen tisztelt képviselőház előtt bővebben fejtegetnünk; elég csak az előleges vizsgálatot eltörlő s a sajtó szabadságát megalapító 1848. évi XVIII. t.-cz. 22. §-ára hivatkoznunk, mely ekképen szól: „A bűnvizsgáló bíró a vád feladása után a nyomtatványokat, vagy metszvényeket, ha szükségesnek ítéli, tüstént zár alá veheti, mely eljárásról rendes jegyzőkönyvet készít. Ha a vád alól a panaszlott feloldoztatik, a le- zárottakat a vizsgáló bíró köteles 200 frt büntetés terhe alatt azonnal kiadni.“ Kitűnik innen, hogy a törvénybe ütköző s izgató voltuknál fogva veszedelmes nyomtatványok lefoglalása, illetőleg zár alá vétele, törvényesen, csak bírói végzéssel s nem kormányrendelettel, nem közigazgatási intézkedés folytán eszközölhető. Kétségtelen tehát, hogy a belügyministeri körrendelet, mely ez ügyben közigazgatási utón intézkedik, s a vizsgáló bíró által még zár alá vétetni nem rendelt nyomtatványok lefoglalását rendeli el. sérelmet ejt a törvényen, törvényeink egyik legfontosabbikán. a sajtószabadságnak, a szabadságok szabadságának s a szabadságok egyik legfőbb biztosítékának törvényén, melyet minden nemzet egész erejével siet oltalmazni minden illetéktelen beavatkozástól, mert a ma elnézett — bármily okból történő s bármily csekély mérvű túllépése a törvényes korlátoknak, holnap már praecedenst alkothat nagyobbra — s ily módon a törvény, a gyakorlatban, értelmét és hatályát vesztheti. Hivatalos tisztelettel kérjük tehát a mélyen tisztelt Képviselőházat : hogy e törvénysértésért a m. kir. belügyminisztert felelősségre vonni s az iránt, hogy hasonló törvénysértések ezentúl el ne követtessenek, törvényhozói hatalmával kellőleg intézkedni méltóztassék. Kelt Egerben, 1882. évi juliushó 24-én tartott rendes évne- gyedes bizottsági közgyűlésünkben. Hevesmegye közönsége. Az egri általános ipartársulatnak Hevesmegye hatóságához benyújtott nyilatkozata: az ipar emelése érdekében. (Tárgyaltatott s a minisztériumhoz fölterjesztetni rendeltetett: Hevesmegye f. é. julius 24-i közgyűlése által.) Az „egri általános ipartársulat“ már hivatásánál fogva is gyakran foglalkozott hazánk iparának miként leendő fölvirágozta- tása ügyével; miért is csak örömmel fogadta a földművelés-, iparés kereskedelemügyi miniszternek 7472. számú leiratát, valamint Hevesmegye bizottsági közgyűlésének 132. sz. alatt kelt határozatát, melyekről Eger város tanácsának 2611. számú végzése utján oly felhívással lettünk értesítve: hogy a megyénkben
