Eger - hetilap, 1882
1882-08-03 / 31. szám
294 és városunkban létező életképes vagy azzá tehető iparűzés emelése, esetleg gyáriparrá alakítása, vagy uj iparágak megteremtése iránt nyilatkozzunk. Mi is osztjuk és üdvözöljük azon igazságot, melyszerint a városok fejlődésének és vágyónosodásának egyik alapfeltételét képezi iparuknak minélinkább versenyképessé tétele, melyet szerintünk jó akarattal, s ebből folyó némi csekély áldozattal létesithetőnek is tartunk: ha erre nézve a kormány által igen helyes kezdeményezést közös akarattal magunkévá téve, a társadalom utján is oda törekszünk, hogy hazánkat iparos állammá emeljük, hogy szükségleteink beszerzését első sorban hazai gyártmányból fedezzük, hogy az ipar fejlesztését előmozdító iparos iskolák felállítását eszközöljük, hogy az idegen árú iránt való túlságos előszeretetben a hazai készítmények felett magunkat mérsékeljük. Ha ezek igazságától áthatva azok szerint cselekszünk; azon esetre él bennünk a hit, hogy gyermekeink boldogabb napokat fognak élni a most élő, és inkább tengődő, minden rendet nélkülöző iparosoknál, kiknek helyzetét, az alább jelzett iparok hanyatlása is sajnos világításban tünteti elénk. Tudva levő, hogy Eger városa alig egy félszázaddal előbb nemcsak Dobó vitézségéről volt hires; hanem iparáról is, mely uralta az egész alvidéket. Debreczen, Nagyvárad, Szolnok és a tiszavidék lakossága még ma is emlékszik az egri ipar terményeire, milyenek czipész, szűr szabó, szűcs, kalapos, stb. munkák. Ugyancsak Szerbia és Törökország ismerte városunkban szövött vásznainkat, mely vászonszövés itt annak idején oly fejlett állapotban volt, hogy Egernek mintegy specialitását képezte. Hová lettek ezek ma, hol vannak csak romjaik, vagy azok sem léteznek már ? könnyű eltalálni. A szakképzettség és vállalkozás hiánya, a külföldi árú iránt való szeretet, a közlekedési erek megnyílása folytán behozott idegen áruk, bizonyos osztály kapzsisága; végül a féktelen szabadipar mind megannyi eszközök, melyek képesek még ma is haladásunkat meg-meg- akasztani. A) Először is azon iparágakat említjük fel, melyek a múltban városunkban virágzásnak örvendettek. Ezek: 1. A szövő-fonó, azaz az úgynevett takács ipar, mely igen szép virágzásban létezett városunkban. Mai nap is vannak itt még takácsok, kik csupán a községekből behozott fonalak feldolgozásával, régi rozzant szövőszékeken dolgoznak. Pedig ez iparág még ma is életképes ezen vidéken, ha azt a közönség pártolása kisérné, ha e nembeli munkásaink haladásra ösztönöztetnének, hogy megismerve a jelen technikai haladás műszereit, az azzal való bánásmódot eltanulnák. Lehetne és igen kívánatos volna annak fejlesztését előmozdítani, már csak azért is : mert az Eger környékén levő falvakban a kendertermelés és annak félkészitmény- nyé tétele által a vidéki lakosságnak is újabb foglalkozást és keresetet teremtenének; mert hegyközeink völgyein csergedző for- rás-folyók észszeriileg a legjobb kender-áztatók alakítására felette alkalmasak; másrészről, minthogy búzatermelésünk jövedelmezőségét Amerika és Oroszország nagymérvű behozatala által fenyegetve látjuk, ezen kereskedelmi növény termelésére a népet buzdítani elengedhetlen hazafiui kötelességeink közé sorozzuk. Ezen iparág érdekében szükségesnek látjuk, hogy a kormány városunkba is, úgy mint a Szepességbe, s z ö v ő-s z é- keket és vándor tanárt küldene le, ki megösmertesse a technikai vívmányok terén alkalmazható műszereit. 2. A t i m á r-i p a r is azok közé tartozik, melyekben Eger alig egy negyedszázad előtt még az első iparos városok közt foglalt helyet. Számtalan telepen létezett, az úgynevezett melegvíz melletti városrészben, mely ipar jövedelmezősége folytán boldog, s mondhatni jómódú vagyonos családok voltak, kik készítményeikkel nemcsak helyben, hanem, kiváltképen keresett fontostalp bőreikkel, az országban több piaczon dicséretesen versenyeztek. Ez iparág városunkban ma kihaló félben van, pedig a gyártáshoz megkivántató minden kellékek ma is megvannak; de ezen ipart is a külföldről beözönlött ipartermény semmisítette meg. Tekintve azon kincset, mely az ily gyártmányok előállításához ki- vántató jó vízben áll, milyen az egri melegforrás, kellő tőkével egy nagyobbszerű bőrgyár felállítása igen üdvösnek és hasznosnak Ígérkeznék; különösen, ha a vállalkozónak reménye lehetne, hogy saját készítményei, elsősorban a megyében, városban és kerületében elhelyezett honvédség, a megyei és városi szolgaszemélyzet és rendőrség által fogyasztanának. 3-szor. A kihalt iparágak közé tartozik még a reszelővágás mestersége is, mely hajdan Egerben nevezetes szerepet vitt; most azonban a nevezett czikk ócska állapotban összevásároltatván, a kereskedők által újra kivágás végett külföldre küldetik. Felemlitésre méltónak azért tartjuk, mivel ezzel is egy iparágat veszítvén, az abból bejöhető haszonnal a külföldnek áldozunk. A hajdan virágzott egri ipar még feni evő maradványai sem állanak a legjobb lábon. Ismételjük: az ipar mesterséges enyomásának hatásán kívül itt is a szakképzettség hiánya az^ok. Mindenek fölött hiányzik az iskola, minek következtében jómódú szülők, kik gyermekeiket taníttatni képesek, irtóznak gyermekeiket iparosokká képeztetni. Iparosnak legtöbbször szegény, iskolát sem látott gyermekeket adnak, kik azután mind értelmiségben, mind vagyonban szegények lévén: lehet-e tőlük várni, hogy ezek támogatás nélkül emeljék az ipart ? B) Most áttérünk a városunk határában szükséges és kivánat-os ipartelepek elősorolására, szem előtt tartva azt, hogy csak olyanokat hozzunk javaslatba, melyeknek anyaga itt feltalálható, melyeknek piacza biztos, melyek úgy a közönségre, mint a vállakozóra nézve hasznothajtók és üdvösek. Ilyenek: 1. Egy gazdasági gép-gyár, gőzerőre berendezve: kisebb gazdasági gépek, milyenek járgány-cséplőgépek, rosták, ekék, borsajtók, stb. készítésére. Ezen gyár felállítása a lehető legjobban kifizetné magát, mert a) Magában a városban, de a vidéken is évenkint annyi elhasznált, úgynevezett ócskavas jön forgalomba, hogy az, legkisebb számítás szerint, ami Budapestre küldetik fel, (eltekintve attól, ami haszontalanul elhányódik) 4—5-száz métermázsára tehető. Ezen anyag könnyen beszerezhető lévén, annak újból leendő átöntése, feldolgozása itt helyben történhetnék. b) Olyan fajta gazdasági-gépekhez, nagyobb mennyiségben inkább szerszámfa szükségeltetvén, mely a városunkat környező erdőségekben nagymennyiségben feltalálható és olcsón beszerezhető : az a felállítandó gépgyárnak jelentékeny előnyét képezné. Megemlítjük, hogy ily gyár hiányában e vidékről évenkint nagymennyiségű ily fajta szerszámfa vitetik Franczia- és Németországba. c) Előnye egy netalán vállalkozó tökének, hogy itt, leégés folytán, de leginkább tőke hiányában pusztuló félben áll két gyárépület, a melegvíz lefolyó vizével egyesült patak partján, mely viz tudvalevőleg a legnagyobb télben sem fagy be, mi a gyártás előmozdításához igen alkalmas. Ezen épületek bármelyikét igen jutányos árban lehetne megszerezni. d) Ezen gyár készítményeinek elárusitása a környéken biztosítva volna, mivel az ily gépek hasznos voltát manapság már minden kis gazda átlátván, azok megszerzésére mintegy utalva van. De hasznot hozónak Ígérkezik úgy a gyáros mint a megrendelő részére, minthogy a kisebb javítások által a gyáros nem megvetendő jövedelemhez jutna; a megrendelő pedig, a most Csehországból hozatott gépek megromlott géprészeinek javításánál előálló drágább fuvardíját gazdálkodná meg. 2. Létesíthető lenne egy gőzerőre berendezendő vegye s- készitményü-gyár, melyben gyártandó volna: a) Az úgynevezett szalmapapir, mely kereskedésekben mint pakoló-papir nagy fogyasztásnak örvend úgyannyira, hogy ezt nagymennyiségben még ma is külföldről szerezzük be; holott az anyag nálunk, de különösen vidékünkön nagy mennyiségben kapható, mely anyag a gazdaközönség által alig volt értékesíthető. b) Vidékünk erdőségében nagyban található sétabotoknak való erdei termény, melyet most évenkint nagy meny- nyiségben, és pedig darabját 4—5 krjával Budapestnek vagy a külföldnek adunk el. hogy azokat, midőn elkészítve visszahozatnak, 30—40 krval vásároljuk meg. E gyárban ez is feldolgozható volna. c) Készíthetők volnának fűrész-rámák, asztalos-szer s z ámfák. kaptafák, stb. d) Ezen gyárban felállítható volná egy olaj-ütő, mely által minden kisgazda földjének úgyis használatlanul álló határdombjait napraforgó növénynyel beültetni utaltatnék; valamint a termelendő kendermag, stb. olajjá gyártása által jövedelmező kilátás mindkét részre nyílhatnék. e) Felállítható volna ezen gyárban egy gyufa-gyár, különösen s z a 1 o n-g y u f a készítésére, mert ezen gyufa előállítása a kénezett gyufánál olcsóbban eszközölhető, s habár nem is oly elterjedt fogyasztása van, de az eladási árat tekintve, az előállítás költségeihez képest nem megvetendő nyereményt van hivatva nyújtani. 3. Nemzetgazdászilag elismert helyes elv, hogy semmi se veszszen el haszontalanul: már pedig városunkban és vidékén a bortermelés utján sok mellékes anyag és használható hulladék vész el évenkint; holott ezek felhasználása, értékesítése,
